ÚJ „REFORMÁTUS” FELEKEZET ALAKULT AZ USA-BAN – ECO-EGYHÁZ

(Orlando/Florida – christianpost.com; huffingtonpost.com; dr. békefy lajos) – PRESBITERIÁNUSOK EVANGÉLIUMI SZÖVETSÉGI RENDJE (ECO) néven új protestáns felekezet alakult az USA-ban, Florida Állam Orlando városában. Közel 2 150 presbiteriánus 500 gyülekezetből, 49 szövetségi államból jött össze háromnapos konferenciára január 18-20. között Orlandóban. A résztvevők között voltak lelkészek, presbiterek, szolgálatvezetők, akiknek eltökélt szándéka, hogy Jézus Krisztus tanítványaiként még hatékonyabbá tegyék szolgálatukat. A szövetségi, testvéri közösség az Amerikai Presbiteriánus és más egyházból is várja a csatlakozókat. A háromnapos konferencián döntöttek arról, hogy új református egyháztestként kívánnak tevékenykedni ECO-Egyház néven. Fő feladatuk, hogy presbiteriánusként mindent megtegyenek a gyülekezetek növekedéséért és felvirágoztatásáért. Ezért is választották jelképükül a zöldellő falevelet. Az ECO most még inkább szolgálati társulat, amelyik a Presbiteriánus Egyházból hozzájuk csatlakozó, de innen ki nem lépő lelkészeket és egyházi munkatársakat is összefogja, s tovább képezi, szervezi őket. Egyúttal önálló tagságot és munkatársi közösséget is verbuvál. Nevükben az evangéliumi megjelölés Jézus Krisztus evangéliumának terjesztésére vonatkozó elkötelezettségüket jelöli, továbbá új missziói közösségek létrehozását célozza, melyeket evangélium-központú lelki vezetők pásztorolnak, akiknek nem a hierarchia, hanem a közösség a fontos. A szövetség szó a vezetők és vezetettek felelős és számon kérhető kapcsolatának jellegét fejezi ki, akik a testvéri együttműködést tartják fontosnak, mindenféle rivalizálás kizárásával. A szolgálatra szövetkezők teljesen egyenrangúak. Nevükben a rend szó az együttélés rendezett formájára utal, s arra a készségre, hogy a teológiai látásokat, tartalmakat mindenki kész egymással megosztani, s rendszeres találkozókon bátorítják,  erősítik egymást a munkára. A presbiteriánus jelölés a református teológiai-lelki örökség megőrzését hangsúlyozza, ennek az örökségnek az értelmében biztosítja tagjainak a nevelését és formálja világlátásukat. Az egyházi közösségen túl a nagyvilág és környezetük segítését és támogatását is kifejezi ez a szó Jézus nevében. Megalakulásukkor kiadott nyilatkozatukban mindenkit kérnek, imádkozzanak az új felekezetért, annak megerősödéséért, és célul tűzött szolgálata mind teljesebb ellátásáért. „Felekezeti vezérigénket” – mondja egyik eszmei vezetőjük, Dr. John Ortberg lelkész -  „gyülekezeti modellünket az Apostolok Cselekedetei 2, 42-47-re építettük: És foglalatosok valának az apostolok tudományában és a közösségben, a kenyérnek megtörésében és a könyörgésekben…Mindnyájan pedig, akik hivének, együtt valának, és mindenük köz vala; És jószágukat és marháikat eladogaták, és szétosztogaták azokat mindenkinek, amint kinek-kinek szüksége vala. És minden nap egy akarattal kitartva a templomban, és megtörve házanként a kenyeret, részesednek vala eledelben örömmel és tiszta szívvel. Dícsérve az Istent, és az egész nép előtt kedvességet találva. Az Úr pedig minden napon szaporítja vala a gyülekezetet az idvezülőkkel”.

Minden egészséges organizmus egy nagyobb rendszer részeként él – utal a lelkész a példaként vett öko-rendszerre, amire az új egyházi képződmény nevében is jelez. Az egészséges szervezet pedig kiszűri a mérgező anyagokat, s ilyenek érik az egyházakat is.  Az új közösség szellemi-kegyességi irányvételét is Dr. Ortberg foglalta össze 10 oldalon Testvéri Teológiai Projekt címen, ennek ismertetésével később külön cikkben foglalkozunk.

ÚJ SZÓ: „MÉDIABÖJT” –  EGY HÉT MINDENFÉLE MÉDIA NÉLKÜL

(Ulm/Németország. evangelicsh.de; medienmagazin.pro.de; EKD.de; epd.de. – dr békefy lajos). „A tanulóknak egy hetet visszaadunk gyermekkorukból” – nyilatkozza az a pedagógus, aki az újszerű kezdeményezésben részt vesz. Egy héten át nincs komputer, mobil, CD-lejátszás, játékprogram. Helyette naplóvezetés arról, hogyan lehet kibírni ezek nélkül, mit lehet értelmesen csinálni az így felszabaduló időben. S milyen pozitív tapasztalatokat lehet szerezni ezek nélkül. Az egyhetes tapasztalatokat a médiaböjt után a tanulók együtt értékelik ki, s ünnepélyes keretek között kapják vissza leadott elektromos eszközeiket. Az érdekes kezdeményezést a Württembergi Protestáns Társaság diakóniai részlege dolgozta ki és jelentette be a nyilvánosságnak. A kezdeményezés egyelőre még csak tartományi keretek között zajlik, sok egyházi és nem egyházi iskolában kipróbálják. A médiaböjt ötletéhez két megrázó és elgondolkodtató tudományos tanulmány adatai szolgáltak indítékul az egyháznak. Az egyik tanulmányt Christian Pfeiffer kriminológus, a másikat Manfred Spitzer agykutató tette közzé. Mindkét tanulmány szoros összefüggéseket állapít meg a médiakonzum eszközeinek használata és bizonyos egészségügyi zavarok megjelenése között. Az egészségügyi károsodások között említik az elhízást, a mozgásszegénységet és ennek kihatásait, az iskolai teljesítmény romlását, a szociális és kommunikációs készségek elszegényedését, az erőszakos-, és agresszív viselkedés elhatalmasodását, s bizonyos függőségek kialakulását. A médiaböjttől azt remélik, hogy a gyerekek újra felfedezik a való életet, az egymással kialakítható tartalmas közösséget, amit kulturális-, sport, és egyéb készségfejlesztő rendezvényekkel igyekeznek elérni.

90 000 MOSZKVAI ORTODOX KERESTE A TISZTULÁST A JEGES VÍZBEN VODKA ÉS PEZSGŐ KÍSÉRETÉBEN

(Moszkva - Ref.ch; news/sda; mospat.ru; inteerfax.ru – dr békefy lajos) – Mekkora és milyen bűnök lehetnek azok, melyektől csak a jéghideg víz okozta reszketésben lehet megszabadulni, még ha csak jelképesen is? Márpedig ilyesvalami történt az ortodox vízkeresztkor, január 19-én. Jézus megkeresztelésének, és az epifániának az ortodox ünnepén hivatalos jelentések szerint idén kétszer annyian vettek részt, ami megmutatkozott a fagyos vízben fürdőzők számának megnövekedésében is. A városvezetés hivatalosan 40 helyet jelölt ki, ahol a tisztító fürdésre lehetőséget adtak. A hatalmas országban másutt is sor került ilyen „befürdésre”, a nagy folyók, szibériai tavak, illetve a házilag előkészített jeges úszómedencés vízben. 3000 kilométerre Moszkvától, Novoszibirszkben közel kétszázan ugrottak bele mínusz 30 fokban a kereszt alakúra lékelt vízbe. Hagyományosan az ortodox hívők háromszor merülnek alá a „hidegzuhanyban”, a minden egyes alkalommal keresztet kell vetniük. Moszkvában 111 kolostor, templom és katedrális várta az „igazhitűeket” vízkereszti istentiszteletre. Ilyenkor a pópák megszentelt vizet osztanak ki a hívek között.  Az orosz ortodox egyház egyre többször kifejezi kritikáját a fürdőzéssel kapcsolatban, mivel az ünnep egyre inkább „a vagánykodás alkalmává” válik, főként az orosz fiatalok körében dívik ez a szokás. Ilyenkor nem csak a jeges víz folyik, hanem a vodka és a pezsgő is.

ÖRMÉNYORSZÁG: NÖVEKVŐ ABORTUSZ ÉS AZ EGYHÁZ?

(Róma/Jereván - lastampa.it; dr. békefy lajos) – Az EU és az ENSZ Népesedési Alapja felhívja a figyelmet arra a veszélyre, ami a szelektív abortusz révén egyre inkább érezteti negatív hatását Örményországban. Évente – a hivatalos statisztika szerint – 1 400 leánygyermek nem születik meg, mivel ultrahangos vizsgálattal megállapítják nemüket és  - mivel leányanya hordja a magzatot – művi beavatkozást végeznek. Az Armenian Weekly-ben nemrég cikk jelent meg arról, hogy vajon az örmény egyház miért hallgat ebben a drámai kérdésben? Az örmények, ahol a lakosságnak csaknem 100 %-a keresztyén, nagyon büszkék arra, hogy a legősibb államegyháznak, az Örmény Apostoli Egyháznak a tagjai. Éppen elég genocídiumnak voltak elszenvedői a történelem során. Tiridates nevű királyuk már 301-ben, megelőzve Nagy Konstantin császár ediktumát, amivel elismerte a Római Birodalomban a keresztyénséget, államvallásként deklarálta ezt. A Bertalan és Taddeus apostolokra visszavezetett ősi keresztyén közösség súlyos véráldozattal állta ki az oszmán és a bolsevik népirtást, most azonban e halk vérengzés veszélye alatt él. Az örmény egyház mai feje, II. Karekin katholikosz sem emeli fel szavát az abortusz elítéléséért. Idei karácsonyi üzenetében, amit január 6-án adott ki, bírálta sok bűne miatt a modern világot: a helyi háborúk számolatlan áldozatáért, olyan gazdasági és más természetű katasztrófákért, melyek sok könnyet és vért ontanak planétánkon. Említette az Istentől adott élet erőszakos rombolásának a bűnét is, de csak két konkrétumot mondott: a gyilkosságot és az öngyilkosságot. Elődjéhez, I. Karekin katholikoszhoz hasonlóan hallgatott a meg nem szülhető és meg nem születhető gyermekek miatt elkövetett halk és alig látható gyilkolásról. Elődje 1995-ben a Washington Post kérdésére kijelentette: „Mi nem csinálunk dogmatikai kérdést ebből. Ha valaki keresztyén és lelkiismeretét keresztyén elvek alakították, szabad abban,  hogy az abortusz kérdésében döntsön…Jézus soha nem szólt ilyen kérdésről tanítványainak”. Ez a válasz fájdalmas, hiszen a kérdés súlya annyi brutális népirtás után, mint ami velük történt, ennél sokkal, de sokkal határozottabb választ igényelne. A halk önpusztítás most belülről támad. De úgy látszik, ennek ellenére az abortusz még ma is tabu az Örmény Apostoli Egyházban. S ez azt jelenti, hogy ehhez az önpusztításhoz az egyház hallgatásával – akarva-akaratlan – hozzájárul.   

JÓ 450 ÉVES AZ EGYHÁZI, A DIPLOMÁCIAI ÉS AZ EU-S ETIKETT

(Vatikán – Vatica.insiderLaStampa.it; - dr. békefy lajos) – Giovanni Della Casa apostoli nuncius, a Szentszék kiemelkedő diplomatája volt az egyházi és egyúttal diplomáciai  etikett megalkotója. Amit létrehozott, megfogalmazott, az a világon az egyik legkevésbé megváltoztatott protokoll. Maga a diplomata szó is ezen az etiketten keresztül jött nemzetközi forgalomba, eredetileg olyan személyt jelölt, aki rendelkezik az előrelátás képességével, az egyensúlyozás művészi érzékével és olyan érzékenységgel, amire elsősorban az országok közötti politikai kapcsolatépítésben van nagy szükség. Ugyanakkor olyan személy, aki a türelem és a bölcsesség adományát is birtokolja. Giovanni Della Casa Firenzében született 1503-ban. Bolognában tanult, majd Ubaldino Bandinelli irányította figyelmét az irodalom és a humán tudományok felé. Szenvedélyesen érdekelték a latin  klasszikusok, majd az ókori görög kultúra. 1532-ben Rómában pappá szentelik. 1544-ben Benevento érseke lesz, s még ebben az évben a Szentszék velencei nunciusává nevezi ki a pápa. Ezekben az években számos költeményt írt. De nem csak ezt tette, hanem bevezette az inkvizíciót és ő indította el az első eljárásokat a reformáció itáliai követői ellen. Később, amikor III. Julius személyében új pápa került a trónra, visszavonul, s ezután írja meg híres értekezését az etikettről vagy a szokásokról, illetve illemről. Ez 1558-ban jelenik meg poszthumusz műként, Il Galateo címen. A pápa halálát követően az újabb pápa, III. Julius visszahívja őt Rómába, s kinevezi vatikáni államtitkárrá. Nemsokára, 1556 november 14-én meghal Rómában. Traktátusa az illemről csakhamar egész Európában bestseller, sikerkönyv lesz. Az étkezés rendjétől a hazugság leleplezéséig terjedő, sokrétű, sztorikhoz kötött viselkedési tanácsai közül most a  hazugságról írt részből idézünk: „Úgy tűnhet, hogy az álmoknál semmi sem hiábavalóbb, egyvalami még náluk is üresebb: a hazugság. Ahhoz ugyanis, amit az ember álmában lát, legalább tartozik egy árnyék, egyfajta érzés, a hazugságnak azonban nincs se árnyéka, se képzete. Ezért a hallgatók fülét hazugságokkal tömni, elméjét béklyózni még annyira sem szabad, mint álmaink elbeszélésével; igaz ugyan, hogy a hazugságot néha igaznak veszik, de a hazugnak hosszabb távon nem hisznek, s ez nem elég: annyira figyelnek rá, mintha szemernyi értelem se lenne a szavában, se többé, se kevésbé, mintha nem is beszélne, csak a levegő süvöltene a szájából. Tudnod kell, hogy sok olyan hazugot találsz, akit nem rossz szándék, vagy haszonlesés hajt, hanem a puszta öröm: olyan, mint aki nem a szomját oltja, hanem ínyét kényezteti az ivással. Mások önteltségükben hazudnak, azzal nagyzolva, hogy valami csodás dolog van a birtokukban, és hogy fő-fő tudományosok. Hallgatással, tettel és cselekedettel is lehet hamisat állítani; láthatod, hogy középszerű vagy alacsonyrendű emberek annyi ünnepélyeskedést vegyítenek a modorukba, oly méltóságteljesen lépkednek, oly magasztosan beszélnek, sőt, mintha bírói pulpituson ülnének, úgy szónokolnak és páváskodnak, hogy meg kell halnod, ha rájuk nézel. Egyesek, bár nincs több vagyonuk másoknál, a nyakukban annyi aranyláncot hordanak, az ujjukra annyi gyűrűt húznak, fejükre és ruhájukra oly sok fibulát csatolnak összevissza, hogy még a Castiglione méltóságos urához se illene. Modorukból árad a negédesség és az   önteltség, mely a hiúságból fakadó gőgből származik: márpedig ezeket a kellemetlen és helytelen dolgokat kerülni kell”.

Az értekezés magyarul is olvasható, a Lazi Könyvkiadónál jelent meg 2004-ben. A kiadó így ajánlja a könyvet: „A mű a legjobb boccacciói-firenzei nyelvi hagyományt folytatva született meg azzal a szándékkal, hogy - a helytelen modor szellemes, szarkasztikus felvázolása mellett - az udvariasság és a jólneveltség legfontosabb szabályaival és a helyes viselkedés időhöz, helyhez, körülményekhez szabott, ma is érvényes kritériumaival ismertesse meg az olvasót. Az olasz reneszánsz értekezés-irodalom e sajátos gyöngyszemének mindmáig ható népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy maga a mű címe a jólneveltség szinonimájává vált az olasz nyelvben”.