Elmondása szerint soha nem akarta privatizálni a pécsi szívgyógyászati klinikát Papp Lajos nemzetközi hírű szívsebész. Nyugdíjazási kérelmének okáról még nem beszél, de a Magyar Hírlappal megosztott néhány döbbenetes számadatot az elmúlt időszakból.

Szakmai elemzést igényel, mindenesetre igen beszédes az a két számsor, amelyet a betegek halálozásának összehasonlításaként ismertetett Papp Lajos, a Pécsi Tudományegyetem szívsebészeti klinikájának igazgatója, aki a közelmúltban kérvényezte korengedményes nyugdíjaztatását. Ezek szerint június második felében, amikor a szívgyógyászati klinika a közvélemény előtt is ismeretesen kizárólag akut betegeket vehetett föl, két hét alatt öt pácienst veszített el a negyvennégyből. Az elhunyt betegek közül többen „félholt” állapotban érkeztek. Július elsejétől – bár korlátozottan – már a saját szakmai programja szerint dolgozhatott a klinika, így a hatvanhét szívbeteg közül nem halt meg senki. Programjuk sikerét tükrözi, hogy az elmúlt öt év alatt a felére csökkentették a szívinfarktus előfordulását a klinikához tartozó három megyében.

Papp Lajos szerint „a szívkatasztrófának már az előjeleit is mindig komolyan kell venni, akárcsak a tűzhányó kitörése előtti földmozgásokat”, ezért minden beteget időben föl kellene venni az osztályra. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy finanszírozási korlátokba ütközik a gyógyítás, amely ráadásul nem is ésszerű, hiszen – mint mondta – a később elveszített öt betegért is mindvégig küzdöttek, ellátásuk hatmillió forintba került. Ez huszonöt, idejekorán a klinikára érkező páciens gyógyítási költségét jelenti, nem szólva a veszteség pénzben kifejezhetetlen mértékéről.