Szent-Iványi István, az SZDSZ Európai Parlamenti képviselője a Heti Világgazdaságban megjelent írásában élesen bírálja a miniszterelnök minden demokratikus emberben felháborodást kiváltó pekingi nyilatkozatát, némileg szelídebb hangon ugyan, de kifogásolja Grúzia lerohanását követő kormányzati hallgatást, külpolitikai arctalanságát.

Az SZDSZ szakpolitikusa Gyurcsány dicstelen pekingi „szerepléséről” azt írja: „A miniszterelnök már 2005 szeptemberében a pekingi Csing-hua egyetemen tartott előadásában – a kínai vízumkényszer eltörlésének felvetése mellett – hosszan fejtegette, hogy a demokratikus parlamentarizmus Kínában vagy Oroszországban nem feltétlenül alkalmazható modell. A pekingi olimpiára érkezve, Ven Csia-pao miniszterelnökkel folytatott találkozóját követően megerősítette, hogy Magyarország az Unión belül azon országok közé tartozik, amelyek az átlagnál jobban értik Kínát. A China Daily-nek adott interjújában pedig egyenesen közös értékeken és megértésen alapuló magyar–kínai barátság mellett tett hitet”.

Szentiványi szerint mindez nem magyarázható a vendéglátóknak tett egyszeri gesztussal, és felidézi a Tibetről szóló, Kínát elítélő országgyűlési határozati javaslat elfogadásának megtorpedózását, amikor is a teljes MSZP élén a miniszterelnökkel, a külügyminiszterrel és a házelnökkel egységesen arra szólították fel a pártokat, hogy ne folytassák a plénumon a vitát.
Az SZDSZ szakpolitikusa ráolvassa a kormány fejére, hogy miközben verbálisan nagy jelentőséget tulajdonít az emberi jogoknak, a napi gyakorlat ennek éppen az ellenkezőjét mutatja: minden megnyilatkozás azt sugallja, hogy az emberi jogok számon kérése csak feszültséget, konfliktust gerjeszt, és a stabilitás ellen hat. A magyar külpolitika vagy bizonytalan értékválasztáson alapul, vagy – ami még rosszabb – saját értékválasztásait a kormányzat nem veszi komolyan”.

+

Ha ilyen tempóban javul az SZDSZ tisztánlátása, talán még azt is megérik az emberi jogaikat és demokráciájukat féltő magyar polgárok, hogy a magát liberálisnak mondó párt nemcsak a külhoni agresszió ellen emeli fel szavát, hanem elismeri, és számon kéri önmagán és egykori koalíciós társán a 2006 október 23-án Budapesten esett szégyent is. (A szerk)

A teljes cikk itt olvasható.