Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke felszólal az Új Közös Európánk című konferencián a Sapientia Hittudományi Főiskolán 2017. december 14-én. (Fotó: Váli Miklós)

Semjén Zsolt rámutatott: Magyarország nem tesz mást, mint az európai identitást és az európai értékeket védi. Mi hiszünk a keresztény Európában és büszkék vagyunk arra, hogy védőpajzsa voltunk ezer éven keresztül és vagyunk most is, hiszünk a nemzetekben és büszkék vagyunk magyarságunkra – mondta.

Európa védelme nem alapulhat máson, mint a keresztény civilizáció védelmén, identitásán, a nemzetek létén, a szuverén nemzetállamokon hangzott el.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke felszólal az Új Közös Európánk című konferencián a Sapientia Hittudományi Főiskolán 2017. december 14-én. (Fotó: Váli Miklós)

Rámutatott: ők uniópártiak, de annak világos kimondásával, hogy az unió nem a magyar történelem célja és beteljesedése, hanem egy eszköze a magyarság megmaradásának.

S bár a tagság nem „fenékig tejfel", de még mindig jó Magyarországnak. A miniszterelnök-helyettes úgy látta, van még esély arra, hogy a józan ész alapján visszazökkentsék az uniót az alapító atyák által megálmodott értékekhez.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is: az Európai Unió és Európa nem ugyanaz, földrajzilag jóval szélesebb és gazdagabb a valóság, mint az a szervezet, ami Brüsszelben székel. Svájc, Szerbia és Oroszország nélkül nem lenne Európa, s „időtávban mérve" Európa örök, az unió pedig időleges – fogalmazott.

Tarnai Richárd pest megyei kormánymegbízott, korábbi KDNP-s országgyűlési képviselő az Új Közös Európánk című konferencián a Sapientia Hittudományi Főiskolán 2017. december 14-én. (Fotó: Váli Miklós)

Az unió egy nagyon fontos nemzetközi szervezet, de Európa volt az unió előtt, és lesz az unió után is, ahogy Magyarország is – fogalmazott.

Kiemelte: Európának három fundamentális alapja van, s aki ezt tagadja, az Európa létét, lényegét tagadja, veszélyezteti. Kifejtette: Európa a keresztény civilizációra épül, az európai civilizáció „katedrálisát" a kereszténység a zsidó etikából, a görög kultúrából, a germán államszervezésből és a római jogból építette fel.

Dr. Gábor Dzsingisz volt kormánytag (Hollandia) és Hölvényi György kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő, az európai néppárti frakció vallásközi munkacsoportjának társelnöke az Új Közös Európánk című konferencián a Sapientia Hittudományi Főiskolán 2017. december 14-én. (Fotó: Váli Miklós)

Rámutatott arra is: Európa a nemzetek Európája, és az emberiség értékgazdasága a nemzetek sokszínűségében áll fenn. Ha nemzetek eltűnnének, akkor az az emberiség és európaiság legbrutálisabb értékvesztése lenne.

Vannak emellett „természetjogi valóságok is" – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes, aki kiemelte a házasságot, mint egy férfi és egy nő elkötelezett életszövetségét. Ha ezt feladják, a természet rendjével, a római jog hagyományával és az európai civilizációval is szembemennek, amelyben ez született. Bírálta a gender-ideológiát és kiemelte: a devianciákkal szemben védeni kell saját magunk és Európa identitását is. 

Mészáros József, a Barankovics Alapítvány kuratóriumi elnöke az Új Közös Európánk című konferencián a Sapientia Hittudományi Főiskolán 2017. december 14-én. (Fotó: Váli Miklós)

A kormányfő helyettese a migrációt iszlám inváziónak minősítette, s kiemelte Brüsszel felelősségét. Ha Európának volna identitása, ami nem lehet más, mint keresztény, akkor az iszlám nem tudna így benyomulni – mutatott rá.

Úgy látta, amit a brüsszeli bürokrácia tesz, az törvénytelen, antidemokratikus és inkorrekt. Törvénytelen, mert nem tartják be a dublini szerződést, amiben benne van a határok védelme. Inkorrekt, mert amikor Merkel meghívta Európába a migránsokat, elfelejtette megkérdezni a magyarokat, a lengyeleket, a cseheket, s most, hogy ott vannak, szét akarja osztani őket – hangzott el. 

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek beszél az Új Közös Európánk című konferencián a Sapientia Hittudományi Főiskolán 2017. december 14-én. (Fotó: Váli Miklós)

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek arról beszélt: a közép-kelet-európai országok számára a rendszerváltás, majd a 2000-es évek elején a csatlakozás az Európai Unióhoz állandó alkalmazkodási kényszert hozott, az e népekkel szemben használt hangnem pedig állandósította az érzést, hogy integrációjuk nem történt meg, sőt, folytonosan diktátumokhoz kell igazodniuk.

Hozzátette: a követelések közül pedig sok nem is gazdasági, inkább ideológiai jellegű.

A bíboros felidézte: amikor 1989 után a közép-kelet-európai országok közeledni kezdtek a Nyugat felé, újabb és újabb követelményekkel találták magukat szemben, amelyek sokszor nem csupán az alapvető demokratikus működés kritériumai voltak, hanem olyan társadalmi modelleket és elgondolásokat tartalmaztak, amelyeknek hiányzott az alapjuk az adott társadalmakban.

Fr. Oliver Poquillon főtitkár (COMECE) az Új Közös Európánk című konferencián a Sapientia Hittudományi Főiskolán 2017. december 14-én. (Fotó: Váli Miklós)

„Sokan úgy érezték ebben a régióban, hogy elmaradottként, esetleg kulturálatlanként, sőt bűnösként kezelik őket egy olyan helyzet miatt, amely nem ezeknek a népeknek a hibájából, hanem a Jaltai-egyezmény értelmében, a nagyhatalmak politikai döntése miatt alakult ki" – tette hozzá.

Kitért arra: az európai identitás a földrajzi tényezőkön túl főleg kulturális azonosság. E kultúra egyik legnagyobb inspiráló ereje – az elvilágiasodás ellenére is – a keresztény vallás volt és maradt. A másik, hogy számos nemzet alkotja, amelynek van saját nyelve, kultúrája, történelmi tapasztalata és „saját zsenialitása az egyéni és közösségi élet kihívásaival való szembenézéshez".„Ebben a sokszínűségben a teremtés gazdagságát ismerjük fel", Isten ajándékát, amelyet „őriznünk, védenünk kell" – fogalmazott Erdő Péter.

Hozzátette: „imádkozunk és dolgozunk" egy olyan Európáért, amely „tiszteli az emberi életet a fogantatástól a természetes halálig", „befogadó a családok iránt", „tiszteletben tartja az egyéni és közösségi vallásszabadságot", és elismeri a népek lehetőségét, hogy „méltó módon tiszteljék" a kultúrájukat és identitásukat alakító vallásokat.

Hölvényi György kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő, az európai néppárti frakció vallásközi munkacsoportjának társelnöke felszólal az Új Közös Európánk című konferencián a Sapientia Hittudományi Főiskolán 2017. december 14-én. (Fotó: Váli Miklós)

Hölvényi György kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő, az európai néppárti frakció vallásközi munkacsoportjának társelnöke arról is beszélt, hogy ma a demokráciára épülő politika és a gazdaság egyensúlya megbillent, a fogyasztás mindenek fölé került, ez pedig magával hozta a kritikai szemlélet elvesztését. Az ebből való kitörés nélkül nem lehet létrehozni közös Európát. A közös fogyasztás ugyanis úgy tűnik, nem képez közösséget. A közösségi élet torzulásaival szemben ma újra meg kell mutatni az állandó, a társadalom bázisát képező közösségeket, mindenekelőtt a családot – mondta.

(Fotó: Váli Miklós)