Semjén Zsolt: Esterházy János magyarsága összeköt minket a körülöttünk élő népekkel

Esterházy János magyarsága nem elválaszt minket a körülöttünk élő népektől, hanem összeköt velük - fogalmazott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a mártír sorsú felvidéki politikus emlékére rendezett ünnepségen vasárnap, az Országház felsőházi termében.

Semjén Zsolt

Semjén Zsolt hangsúlyozta: Esterházy János „annak a közép-európai együttműködésnek, sorsközösségnek is szimbóluma”, amit most a visegrádi négyek együttműködés próbál építeni.

Semjén Zsolt a kereszténység és nemzetek kapcsolatáról szólva azt mondta: a kereszténység a legegyetemesebb értékrend, hiszen Jézus Krisztus evangéliuma az élet minden területén érvényes. Ugyanakkor az egyetemes kereszténység nem megszüntette a nemzeteket, hanem megnemesítette, kimunkálta és ezzel megőrizte azokat.

Úgy fogalmazott: „Isten az égi haza mellett földi hazát is adott nekünk, ezért kötelességünk a saját nemzetünk sorskérdéseivel törődni”.

Semjén Zsolt értékelése szerint keresztény szempontból tévedés az a felfogás, amely nem tekinti értéknek a nemzeteket, mint a marxizmus internacionalizmusa és annak „cizelláltabb formája”, a kozmopolita liberális felfogás. De ugyanígy szélsőséges hiba a sovinizmus, amikor egy nemzet kétségbe vonja más nemzetek létezéshez való jogát.

Erdő Péter kitüntetése

Esterházy János nemzeti elkötelezettsége azonban a „legegyetemesebb”, hiszen nemcsak a magyar, hanem a világon minden nemzet küldetésének tartotta, hogy „kimunkálja saját magát”.

Esterházy János „mélységes keresztény elkötelezettsége” és a nemzeti értékek melletti kiállása tette őt valóban iránytűvé a 20. század viharaiban és embertelenségében - tette hozzá Semjén Zsolt.

Az ünnepségen a Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság Esterházy-díjjal tüntette ki Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érseket.

Erdő Péter az elismerést megköszönve kiemelte: Esterházy János alakja ma is elgondolkodtató. Életútja bizonyítja, hogy a keresztény értékek képviselete a közéletben minden korban lehetséges, de csak „ha készek vagyunk” vállalni akár a vértanúságot is.

A bíboros emlékeztetett: a II. vatikáni zsinat több dokumentuma szól a hívők küldetéséről. A zsinat a hívek feladatául jelöli meg, hogy az „e világi dolgok rendjét”, így a politikát, a gazdaságot, a művészetek és a  tudomány világát is az evangélium szerint alakítsák.

A II. vatikáni zsinat mintha biztatná a katolikusokat, hogy törekedjenek magas közéleti tisztségek betöltésére, és e pozíciókban is az evangélium értékeinek képviseletére. Megjegyezte: ebből látszik, hogy a zsinaton kevés kommunista országból érkező püspök vehetett részt annak idején. Hiszen akár a római birodalom, akár a kommunizmus keresztényüldözéseinek korában a hívő embereknek esélyük sem volt az államot kormányozni. A feladatuk az volt, hogy helytálljanak és tanúságot tegyenek hitükről.

Erdő Péter kitüntetése

Az országok ma sem egyformák, és ma is van, ahol eleve hittagadást kíván a részvétel a közéletben, míg máshol ugyan nem kívánják a hit megtagadását, de „úgy működnek a szisztémá”, hogy abban nem vehet részt az, aki nem akar a „strukturális bűnök” elkövetőjévé válni.

Az adott helyen, az adott lehetőségek között kell tehát az „egy és közös krisztusi küldetést teljesíteni”, ez „a mi dolgunk” – fogalmazott a bíboros.

Esterházy János példája pedig megmutatja, hogy ez olykor csak a vértanúság vállalásával sikerülhet – mondta Erdő Péter.

Orosch János nagyszombati érsek a bíborost méltatva kiemelte: Erdő Péter püspöki tehetségét jelzi, hogy fiatal kora ellenére tíz évig vezette a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát, és ugyancsak tíz évig állt az Európai Püspöki Konferencia élén.

A hivatalos vatikáni életrajza szerint a bíboros 25 könyv és csaknem 250 tudományos cikk szerzője – mondta.

Erdő Péter kitüntetése

Erdő Péter sokrétű egyházi és tudományos munkásságának híre messze meghaladja Magyarország határait. Elismertségét jelzi, hogy a Lateráni Pápai Egyetemen bemutatott, 25 év válogatott tanulmányait tartalmazó kötetének megjelenését „a világ legjobb jogászainak dicséretszimfóniája fogadta” – mondta Orosch János.

Az ünnepségen szintén Esterházy-díjat kapott Martényi Árpád, az Esterházy János Emlékbizottság elnöke.

Molnár Imre történész laudációjában felidézte: Martényi Árpád 1998-ban kapcsolódott be az Esterházy János Emlékbizottság munkájába, 2008-tól ő a testület elnöke.

A méltatás szerint nagyrészt Martényi Árpádnak köszönhető, hogy noha mindmáig elmaradt Esterházy János politikai rehabilitációja, társadalmi rehabilitációja a visegrádi országok egész területére kiterjedően folyik.

Martényi Árpád az elismerést megköszönve felidézte: bizottsági munkájához családi indíttatása is volt, hiszen édesapja Esterházy János munkatársa volt, és mint sokan mások, ő is a felvidéki politikusnak  köszönhette szabadulását, miután bebörtönözték az eperjesi fiatalok körében végzett munkájáért.

Esterházy-díj

Martényi Árpád köszönetet mondott az emlékbizottság több tagjának és azoknak az idősebb kollégáknak is, akik tanították és kiválasztották az bizottságban végzett feladatra.

Esterházy János (1901-1957) a szlovákiai magyarság két világháború közötti politikai vezetője volt.

A második világháború után letartóztatták és a csehszlovák hatóságok átadták a Szovjetuniónak, ahol koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték és a Gulágra küldték. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte a fasisztákkal való együttműködésért. Később elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott, majd ezt egy általános amnesztia során huszonöt éves börtönbüntetésre módosították.

1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben halt meg.