Simicskó István: A hazaszeretet lehet a közös nevező

Ha kialakul a hazaszeretet érzése, sokkal könnyebben működik a társadalom önvédelmi reakciója is – mondta a lapunknak adott interjúban Simicskó István hazafias és honvédelmi nevelésért felelős kormánybiztos. Beszámolt róla, hogy az új alaptantervbe beillesztve szeretnék kialakítani a fiatalokban a nemzeti közösséghez tartozás érzésvilágát.

Simicskó István (KDNP) országgyűlési képviselő, hazafias és honvédelmi nevelésért felelős kormánybiztos

– Egyik feladata a hazafias és honvédelmi nevelés átfogó, komplex stratégiájának megalkotása. Hol tart ez a munka?

– Mai világunkban felerősödtek a globalizációs folyamatok, ezért érdemes megbecsülni, megőrizni azokat az értékeket, amelyeket  szüleink, nagyszüleink hagytak ránk. Fontos, hogy gyermekeink egészséges identitástudattal, nemzettudattal, értékrenddel és ezen keresztül egészséges értékszűrővel rendelkezzenek ebben a globalizált világban. A stratégia megalkotása arra irányul, hogyan tudjuk ezt elérni. Ehhez készítünk egy konkrét cselekvési tervet is. Sok látható és láthatatlan veszély leselkedik gyermekeinkre, és sok a kihívás, ezért fel kell vérteznünk őket lelki, szellemi és fizikai értelemben egyaránt. Tartozunk annyival a magyarságnak, elődeinknek, hogy megőrizzük a magyar kultúrát, a magyar nyelvet, értékeket. Nyilván az iskolai nevelésre is koncentrálnunk kell, hiszen ez sok mindent eldönt. Számítunk a pedagógusokra, akiket továbbképzünk és felkészítünk arra, hogy az adott közismereti tantárgyakon belül a nemzeti közösséghez tartozás érzésvilágát kialakítsák a fiatalokban. A cél egyszerűen az, hogy a magyar fiatalok szeressék a hazájukat. A valódi patriotizmus egyébként nem lehet sem nacionalista, sem soviniszta. A nemzetek Európájában hiszünk, amely kölcsönös tiszteleten nyugszik.

– Indokolhatja egy ilyen stratégia kialakítását a migrációs kihívás?

– Igen, van összefüggés. Sok országban kérdés, hogy mennyire tudnak ebben a felgyorsult világban megmaradni annak, akik eredetileg voltak. Nyugat-Európa számos államában nem létezik olyan, hogy hazafias nevelés. Véleményem szerint a hazaszeretet egy szívbe írt örök törvény. A szülőföldünk nem csak egy földdarab. Ha érzelmileg kötődik hozzá az ember, azzal több lesz. Ha pedig kialakul a hazaszeretet érzése, ez tevékeny törődéssé is alakítható, és amennyiben hazánkat bármilyen veszély fenyegeti, sokkal könnyebben működik a társadalom önvédelmi reakciója, amely ebből az érzésből fakad. Életkori sajátosságokat figyelembe véve kell ezt kialakítani, például óvodáskorban azzal, hogy március 15-re kokárdát készítenek, általános iskolában pedig történelmi személyiségeket, dicsőséges csatákat elevenítenek fel. Középiskolában már lehet közelíteni a honvédelmi nevelés irányába is, de a honvédelmi, katonai alapismeretek átadását elsősorban a felsőoktatásban képzeljük el – természetesen önkéntes alapon.

– Mikorra és hogyan valósulhat meg, hogy a stratégia a nevelés részévé váljon?

– Az egységes programot az új nemzeti alaptantervbe szeretnénk beilleszteni, így annak bevezetésének időpontjától függ, hogy mikor ültethető át a gyakorlatba.

– Jelenleg a gyerekeinknek, a felnőtteknek van megfelelő nemzettudatuk?

– Alapvetően a magyarok többsége szereti a hazáját. Természetesen nyomon kell követnünk a folyamatokat, és fontos, hogy mérjük majd a stratégia eredményességét.

– Nem tart attól, hogy hasonlóan a hit- és az erkölcstan bevezetéséhez, támadásokat kapnak, hogy valamit rá akarnak erőltetni a gyerekekre?

– A hazaszeretet lehetne a legszélesebb nemzeti egységet megteremtő közös nevező, amelyre oly sokan vágyunk a politikai szereplők között. Egy normális országban az emberek szeretik a hazájukat. Ez nem lehet baj. Az egészséges, pozitív érzelmeket gazdagítani kell, erről felesleges vitatkozni. De nem kell a támadások miatt meghátrálni, jó ügyeket is kritizáltak már, megszoktuk.

– A stratégia része a honvédelmi és sportközpontok létrehozása. Ez a folyamat hol tart?

– Három ütemben építjük meg ezeket, az elsőben negyven helyszínt már kijelöltünk. Ebből tizenhat település esetében megvan a határozat, az önkormányzatok rendelkezésre bocsátanak egy-egy telket, amelyeken az állam építi meg a központot. Reményeink szerint hamarosan kiírják a közbeszerzést ezekre a beruházásokra, és még ebben az évben több ilyen létesítményt is átadhatunk vidéken. A kormány célja, hogy minden járásban legyen egy ilyen központ.

– Hogyan fog kinézni egy honvédelmi és sportközpont?

– Ezek részben közösségi terek, találkozási pontok is lesznek. Hangsúlyosan a sportlövészet lesz a kiemelt sport, de lehet technikai vagy küzdősportokat is űzni, gyakorolni a Honvédelmi Sportszövetség keretein belül, hasonlóan a régi MHSZ-hez. Célunk elsősorban elősegíteni, hogy a magyarok a sportszeretetük mellett sportoló, sportszerű nemzetté váljanak.