Vejkey Imre: Alapvető emberi jog a nemzeti önazonossághoz

A nemzeti önazonossághoz való jog védelméről szóló felhívást fogadott el a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF). Az Országgyűlés sajtóirodája az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a fórum a térség államaiban élő 12 millió magyar ember választott képviselőinek reprezentatív politikai testületeként a tagok 94,44 százalékának, a külhoni tagok 100 százalékának támogatásával, ellenszavazat nélkül fogadta el a felhívást. A Fidesz- és a KDNP-frakció képviselői a dokumentumot politikai nyilatkozattervezetként terjesztik elő az Országgyűlés június 4-i ünnepi ülésén. Vejkey Imrének, kereszténydemokrata képviselőnek, a testület tagjának tett föl kérdéseket a Gondola.hu.

Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt pártügyésze, frakcióvezető-helyettes

- Képviselő úr, a felhívásban felidézték: történelmi tény, hogy az első világháborút lezáró békekötések során az ezer esztendeje európai szülőföldjén élő magyarságot megfosztották nemzeti önrendelkezési jogának gyakorlásától. Ennek nyomán minden tíz magyar ajkú emberből három, azaz mintegy 3,3 millió magyar a szülőföldjével együtt más államok fennhatósága alá került, ahol egy évszázada változó államalakulatok keretében és fogyatkozó lélekszámban él napjainkban is. Miért szégyene ez Nyugat-Európának és az Amerikai Egyesült Államoknak?

 - A száz éve történt első világháborút lezáró békediktátum az ezeréves Magyar Állam „keresztrefeszítése”, a magyar nemzet tragédiája! Nincs más nemzet a világon, amely hasonló csonkolást poraiból „feltámadva” túlélt volna! Ma pedig már

Magyarország erősebb, mint bármikor az elmúlt száz évben!

- A határokon kívülre került Kárpát-medencei magyar közösségek ellen irányuló etnikai tisztogatási kísérletek, etnikai homogenizációs törekvések, valamint az 1990-ben történt demokratikus rendszerváltoztatások után a térségre jellemző társadalmi és gazdasági nehézségek okozta elvándorlás ellenére a külhoni magyarság "fájdalmas veszteségek, áldozatok és nagyszerű teljesítmények árán" megőrizte az anyanyelvében, kultúrájában és szülőföldjében gyökerező nemzeti önazonosságát. Ezáltal a Kárpát-medencében napjainkban is viszonylagos nemzeti többséget alkot, és a térségben a magyar nyelvet beszélik a legtöbben. Miért lehetünk erre büszkék?

- A Kárpát-medencében a magyar nemzeti közösségek imával és szorgos munkával csodálatos módon túlélték a többszöri elnyomást! Az Anyaország, az elcsatolt területek magyarságával - az elmúlt tíz évben - a nemzetpolitikát új alapokra helyezte. Új alapokra, melynek következtében Magyarország kapcsolata rendkívül élénkké vált minden nemzetrészével!

Büszke vagyok arra, hogy közjogi értelemben a határok fölött újraegyesítettük a magyarságot!

- A három évtizede a Kárpát-medencében élő külhoni magyarság - olyan időszakban, amelyben Európa nem volt mentes az erőszakos etnikai érdekérvényesítésektől sem - mindvégig alkotmányos eszközökkel, békés módon küzdött a jogaiért. A külhoni magyarság a térség valamennyi állama euroatlanti integrációjának, illetve integrációs törekvéseinek aktív támogatója, és politikai érdekképviseletei által nélkülözhetetlen módon járul hozzá a térség geopolitikai stabilitásának és etnikumközi békéjének fenntartásához. Miért állítja fénybe mindez a magyar kivételességet?

- Fontos emlékeznünk a magyarság „Nemzeti Nagypéntekére” június 4-ére! Fontos, hogy végiggondoljuk, miképpen lehet még szorosabbra fűzni az Anyaország és az elcsatolt nemzetrészek közötti kapcsolatot!

 - A Magyarországgal szomszédos egyes országokban élő magyar közösségek az elmúlt három évtizedben folyamatosan a diszkrimináció számos formájával szembesülnek. A hátrányos megkülönböztetés a központi és regionális fejlesztési közpolitika, a kommunista időszakban elrabolt egyéni és közösségi tulajdonok visszaszolgáltatása, az oktatási és az anyanyelvhasználati jogok, az államigazgatásban és az igazságszolgáltatásban való részvételi jogok, valamint a politikai közbeszéd területén is érvényesül. Hogyan ad ennek hangsúlyt hazánk törvényhozása?

- A Magyar Országgyűlés 2020. június 4-én emlékülést tart. Az emlékülésen egy politikai nyilatkozatot fogunk közzé tenni. Isten éltesse Magyarországot, Isten éltessen minden magyart!

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hosszúhetény
Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Kisirtáspuszta
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!