Harrach Péter: Támaszunk a józan többség

„Ha a munka törvénykönyvének módosítását betartják, az mindkét félnek lehetőséget jelent. Bízom benne, hogy a szakszervezetek kizárólag a munkavállalók érdekeit nézik, és nem politikai elkötelezettség motiválja őket” – fogalmazott a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, aki családpolitikáról és az egyházügyi törvényről is beszélt.

Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője

– A nemzeti konzultáció nyomán újabb családbarát intézkedések következhetnek. Hogyan értékeli a családokért tett eddigi erőfeszítéseket?

– Európában nincs még egy olyan ország, ahol a családok támogatására, megerősítésére ennyit áldoznának, mint 2010 óta Magyarországon. A családtámogatási rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A családi adókedvezmény rendszerének köszönhetően 2011 és 2018 között 1900 milliárd forint maradt a gyermekes családoknál. Jövőre, 2019-ben már 2004 milliárd forint jut a családok támogatására, amely 75 milliárd forinttal több, mint 2018-ban.

– Mi az oka, hogy a fiatalok nem mernek annyi gyermeket vállalni, amennyit szeretnének?

– Ha fiatalok alatt nem csak a családalapítókat értjük, hanem mindenkit, aki szülőképes korban van, akkor hivatkozhatok arra a kutatásra, amelyet a KDNP 2017 folyamán rendelt meg. Ebben arra voltunk kíváncsiak, hogy a 35-45 éves korosztály milyen feltételekkel vállalna további gyermeket. Ők azok, akiknél a létszámból várt gyermekvállalás nem valósult meg. A reprezentatív kutatás szerint a korosztály huszonöt százaléka még szeretne gyermeket vállalni, további tíz százalék bizonytalan ebben. Annak okai, hogy ők miért nem mernek gyermeket vállalni, a következők között keresendők: anyagi gondok, a stabil párkapcsolat hiánya, valamint a munka és család összeegyeztetésének nehézségei.

– Mi segíthetne akkor még a gyermekvállalásban?

– Három témakör meghatározó: az anyagiak, a jobb társas kapcsolatok, a munkahelyi ügyek, mellettük kiemelkedik még mint megoldás a hivatásos szülőség (főállású anya) lehetősége, az intézmények működésének javítása és a civil támogatás.

– A jelek szerint Európa továbbra sem tett le a bevándorlás támogatásáról. Miért? Miért ennyire fontos ez nekik?

– A bevándorlás támogatása legalább három okra vezethető vissza: ideológiai, szociológiai és politikai okra. A nyílt társadalom ideológiája szerint az egymás mellett élő kultúrák képviselői, feladva saját örökölt identitásukat, szabadon választanak maguknak egyet. Az így kialakult sokszínű társadalomban békésen élnek egymás mellett a polgárok. Az elmélet szerint kívánatos, hogy jöjjenek más kultúrák képviselői, ami gyengíti a „bennszülöttek” kultúráját, ezzel segíti azokat, hogy megszabaduljanak örökölt kötöttségeiktől. Nemcsak a nemzeti közösség áll az új identitás választásának útjába, hanem minden hagyományos közösség, a család és az egyházi is. Ezzel magyarázható a nyílt társadalom képviselőinek közösségellenessége.

– Mit jelent a szociológiai ok?

– A társadalom állapotát. A társadalom elveszítette önvédelmi reflexeit. Hogy miért, arról nem szeretnék ötletelni. Van, aki azt mondja, hogy ez egy hanyatló civilizáció tipikus tünete. Mások úgy gondolják, azért, mert elhagyta évezredes kultúrájának elvi alapjait. Ismét mások a reprodukciós képességének gyengülését okolják. A bevándorlás támogatásának politikai szereplői az unió és egyes tagállamok vezetői. Amikor beengedik a migránstömegeket, humanitárius, foglalkoztatási és demográfiai szempontokra hivatkoznak. Ezzel párhuzamosan a keresztény szimbólumok eltüntetésén és a keresztény megnyilatkozások elhallgattatásán dolgoznak. Minden hagyományos és természetes identitást mással igyekeznek pótolni, a nemzetit, a vallásit, a családit és a nemit. Kevésbé elvi szempont, viszont a politikai hasznossága nyilvánvaló, hogy a bevándorlótömegek, ha szavazati joghoz jutnak, a baloldalt fogják támogatni.

– Hogyan értékeli az ellenzék és az utcai demonstrálók viselkedését? Milyen évekre, politikai diskurzusra számíthatunk mindezek tükrében?

– Az ellenzék a parlamenti obstrukció alkalmával túllépte a törvényesség és józan politikai magatartás határát. Ezt fokozták a tévészékházban elkövetett erőszakoskodásukkal. Az utcán az általuk feltüzelt aktivisták garázdálkodtak. Hogy miért? Olyanok, mint a bukdácsoló diák, aki az iskolán kívül, a haverok között próbál kitűnni. Ha nincs politikai teljesítmény, legyen erőszak. Valahogy láthatóvá kell válni. Ezt abbahagyni sem lesz könnyű. A mi támaszunk viszont az a józan többség, amelyik megdöbbenéssel és felháborodással figyeli a jelenséget.

– Mit gondol arról, hogy a szakszervezetek is rabszolgatörvénynek tartják a túlmunka-szabályozás átírását? Változhat még a jogszabály?

– Magam mindig a munkavállalók pártján állok, de felelős képviselőként nem feledkezhetek meg a gazdasági szempontok fontosságáról sem. Amíg nem olvastam az előterjesztést, aggódtam, hogy a kettő ütközik. Hogy mégsem, azt az önkéntesség biztosítja. Önként vállalt pluszmunkáról van szó.

– Igen, de ki mer a főnökének ellentmondani?

– A kérdést úgy is feltehetjük: ki meri a beosztottját a szándéka ellenére, a megerősített ellenőrzés mellett munkaerőhiány idején túlóráztatni? Ha a törvényt betartják, az mindkét félnek lehetőséget jelent. Bízom benne, hogy a szakszervezetek kizárólag a munkavállalók érdekeit nézik, és nem politikai elkötelezettség motiválja őket.

– Mennyire sikerült a KDNP-s témákat és szempontokat az elmúlt egy évben érvényesíteni? Mire készülnek jövőre?

– A KDNP az elmúlt időszakban is képviselte sajátos szempontjait a fontosabb kérdésekben, így a nemzetpolitikát, a bevándorlást, az üldözött keresztények védelmét és a családokat érintő kérdésekben. A korábbi devizahitelesek, illetve a végrehajtási problémákkal küzdők tekintetében látunk még megoldandó problémákat, de a fogyasztóvédelem területén is van még tennivalónk.

– Hol tartanak a korábbi javaslataik, például a családi csődvédelem vagy a csaló termékbemutatók elleni küzdelem ügye?

– A családi csődvédelem területén jelentkező problémák megoldására megszülettek a javaslatok, a kodifikációs munka befejezésére van szükség. A termékbemutatókkal kapcsolatos problémákról keveset hallunk, de szerintem ez jó hír, hiszen azt a tényt erősíti, amiről a hatóságok tájékoztattak, miszerint jelentősen visszaszorultak az ilyen bemutatók. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem szükséges a legvédtelenebb helyzetben lévő fogyasztók érdekében minden óvintézkedést megtenni, hiszen az ő megtévesztésükre szakosodott cégek újabb és újabb módszerrel próbálják megkárosítani őket. Ezen a területen hamarosan újabb tisztességtelen gyakorlat ellen kívánunk fellépni, amiről hamarosan értesülni fognak.

– A Társaság a Szabadságjogokért szerint gond van az újabb egyházi törvénnyel. Folytatódhat a jogászkodás? Számítanak újabb nemzetközi feljelentésekre?

– A liberálisok mindaddig próbálkozni fognak, amíg nem a saját elképzelésük valósul meg. Most azért küzdenek, hogy létszámtól és történelmi jelenléttől függetlenül minden egyház azonos jogi státusba kerüljön. Mi azt gondoljuk, hogy létszámuk, társadalmi szerepvállalásuk, felvállalt közszolgálatuk szerint különböző súlyú közösségekről van szó.