A megemlékezést Rubovszky Éva, (aki az író unokájának, Jankovics Marcellnek (1941-2021) az özvegye) és Méry János, dr. Jankovics Marcell hagyatékának kutatója szervezésében valósult meg.

2024. november 3-án volt 150 éve annak, hogy Dr. Jankovics Marcell a Somogy megyei Nemesvid Gárdospusztán meglátta a napvilágot, idén, november 12-én pedig 75 éve, hogy az avatás helyszínén, a Pauler utcai lakásában visszaadta a lelkét a teremtőjének.

Dr. Jankovics Marcell a két világháború közti időszakban rengeteget írt, több tucat beszédet mondott, szervezte az irodalmi életet a Felvidéken. Talán pont ezért is azok közé a felvidéki írók közé tartozik, akiknek több művét tiltólistára tették, szervezői tevékenységét, munkásságát, írásait évtizedekig kisebbíteni igyekezték, elhallgatták, vagy éppen tiltották, ami miatt 1989 előtt még antikváriumokban is alig lehetett hozzájutni műveihez.

E szemlélet megváltoztatásában az első lépést Méry Gábor és a Méry Ratio kiadótette, mely a 2000-es évek elején újra kiadta a Húsz esztendő Pozsonyban és az Egy század legendái c. műveit.

A következő lépést Méry János tette ezügyben, aki 2022-ben pályázatot adott be a Magyar Művészeti Akadémia önsztöndíj-programjára,melyet akkor még az unoka, Jankovics Marcell is támogatott.

Ennek keretén belül 2022. szeptembere óta első lépésként sikerült rendeznie az Országos Széchenyi Könyvtárban lévő hagyatékot, majd idén november 7-én a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézettel és az Országos Széchényi Könyvtárral közösen, a budapesti nemzeti könyvtárban tudományos konferenciát szervezett író-országgyűlési képviselő dr. Jankovics Marcellről (1874–1949) Egy felvidéki író újrafelfedezése címen.

A mai dombormű-avatás pedig a következő lépés volt a pozsonyi író újrafelfedezésében.

A megemlékezés elején Szesztay Ákos, az Esterházy Akadémia III. évfolyamának hallgatója üdvözölte az egybegyűlteket, s ő vezette le az egész avatóünnepséget.

Szesztay egy rövid ismertető után Méry Rebeka népi énekest szólította a még letakart emléktábla elé, akinek egyébként a napokban jelent meg új, ádventi és karácsonyi dalokat tartalmazó lemeze Földerült keletrőlcímmel, s aki ezúttal Rákóczi korabeli dalokat adott elő, mert dr. Jankovics Marcellhez Kossuth Lajos mellett Rákóczi legendás alakja állt legközelebb.

Ezután Latorcai János, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke, a dombormű-avatás szónoka következett, aki beszédében kiemelte:

Jankovics Marcell értő és látó ember volt, aki 1905-től két cikluson át a füleki körzet országgyűlési képviselőjeként már érzékelte a pánszlávizmus veszélyét, és azokat a törekvéseket, amelyek egy új társadalmi berendezkedés létrehozását célozták.“

Hozzátette, hogy ügyvédként és politikusként küzdött az igazságtalanság, a magyarságot ért sérelmek ellen, íróként pedig megörökítette mindazt, ami részben a magyarságot vezető politikai és szellemi elit rövidlátása, részben az ellenünk szövetkezők csalárdságának az eredményeként pusztulásba taszította hazánkat.

Latorcai kiemelte azt is, hogy Jankovics átvette az újrainduló Toldi Kör vezetését, mely rövid időn belül a pozsonyi és a nyugat-szlovákiai magyarság szellemi életének egyik meghatározó központjává vált. Ebben az évben műkedvelő színjátszó egyesületet is létrehoztak, amely magyar szerzők darabjait állította színpadra.

A szlovenszkói Magyar Közművelődési Egyesület és a szlovenszkói Magyar Kulturális Tanács elnökeként is a magyarság identitásának megőrzéséért dolgozott, és ért el eredményeket. A bécsi döntést követően költözött Budapestre és 1939-től kezdve haláláig a Pauler utcai házban élt"

– hangsúlyozta az Országgyűlés alelnöke.

Ezután a dombormű ünnepélyes leleplezése következett, melyet Latorcai János, Turi Török Tibor, a dombormű alkotója, valamint a hagyaték kutatója Méry Jánost közösen végzett el, majd pedig Turi Török Tibor mondott pár gondolatot a domborműről.

Szesztay Ákos ezután kiemelte, hogy a domborművet az unokák, Jankovics Esther, Fráter Tamás, Jankovics Marcell özvegye, Rubovszky Éva, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Méry János és Bálint Zoltán támogatták anyagilag, a Magyar Nemzetőrség "Török István" Győr-Moson-Sopron Vármegyei Szövetsége pedig oly módon támogatta, hogy a felvidéki, nagymegyeri illetőségű bajtársuk, Vörös László nemzetőr főtörzszászlós szerelte fel az épület falára Méry Jánossal együtt.

Ha ma Dr. Jankovics Marcell jelen lett volna ezen a dombormű-avatáson, ha meghallgatta volna az éneket és a beszédet, valószínűleg elégedett lenne. Megigazítaná a fekete pápaszemét, megpödörné kackiás bajuszát, tiszta, csillogó szemmel bólintana egyet felénk és ősz fejéről leemelné tisztelete jeléül a kalapját a szervezők és az előadók előtt. Így a szervezők nevében megemelem hát én is nem létező kalapomat mindenki előtt, aki bármivel hozzájárult ahhoz, hogy méltó módon emlékezzünk meg dr. Jankovics Marcell születésének 150. évfordulójáról"

– fejezte be az Esterházy Akadémia hallgatója.

A megemlékezés végén még felcsendült a himnusz, majd pedig a résztvevőket egy kis megvendégelésre invitálták a szervezők.