Az európai közösségnek pacifikálnia kell a Balkánt is, a pacifikáció pedig az európai integráció – jelentette ki a területfejlesztési miniszter, a KDNP politikusa pénteken Budapesten, egy kerekasztal-beszélgetésen.
Navracsics Tibor az Érdekek és értékek a Nyugat-Balkánon című, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) rendezett fórumon kifejtette: az, hogy Várhelyi Olivér kaphatta meg az Európai Unió bővítéséért felelős biztosi pozícióját, jól jelzi, hogy Magyarország indokoltan jelentkezett be „a balkáni kapuőr” szerepére.
A miniszter úgy vélte: jelen pillanatban nincs olyan erős meghatározó akarat Brüsszelben a Nyugat-Balkán bővítésével kapcsolatban, amely az EU hivatalos álláspontja lehetne. Megfogalmazása szerint
bővítési fáradtság uralkodik az EU-ban, miközben az európai integráció egyben békeprojekt is, amely sikeresen vetett véget a kontinenst 1870-től 1945-ig dúló, több tízmillió ember életét követelő háborúknak. Egyúttal hitet tett amellett, hogy a bővítést, a békeprojektet folytatni kell a Balkán irányába is.
Arról, hogy mindenkinek érdeke egy stabil Balkán, meg kell győzni az EU-t, mert az „ma kezd belterjes, partikuláris és szűkkeblű lenni” – mondta a miniszter, aki szerint az uniónak történelmi küldetése van, és „meg kell ugrani a következő lépest”.
Navracsics Tibor egyúttal fájdalmas dolognak nevezte, hogy Magyarország nem „bocsáttatott be” a Nyugat-Balkán konszolidációjára irányuló német-osztrák kezdeményezésbe, az úgynevezett berlini folyamatba. Példaként hozta fel, hogy Magyarország így nem járulhat hozzá olyan kulcsfontosságú folyamatokhoz, mint a diákmobilitás. Ezen a ponton „az Erasmus Plus kapcsán átélt hányattatásainkra” utalva úgy fogalmazott:
a legdurvább módszer egy nemzet kiközösítésére, ha a diákmobilitási programokból kizárják (...) akármilyen indokkal.
A miniszter egyúttal nagyon fontosnak nevezte a Szerbiával való „stratégiai kapcsolatjavítást”, majd reményének adott hangot, hogy Magyarország Horvátország a gazdasági érdekellentéteken felülemelkedve vissza tud térni a hagyományos jó kapcsolatokhoz.
Christian Schmidt, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője a többi között arról beszélt, hogy az EU nyugat-balkáni irányú bővítése elsősorban európai feladat. Úgy vélte, hogy a térség megosztása további kockázati tényezők és válságok lehetőségét emelné. Álláspontja szerint a térség fiataljai számára egy „paktumot kell ajánlani”, majd kitért arra is, hogy az ukrajnai háború „hatalmas nagy csapást mért a bizalomra”, mert egyelőre nem lehet tudni, hogy onnan milyen megállapodások érkeznek majd
Ugrósdy Márton, a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára az eseményen egyebek mellett elmondta: Magyarország abban érdekelt, hogy a Nyugat-Balkán életképes, stabil, továbbá társadalmilag és gazdaságilag is sikeres térség legyen. Úgy érvelt, hogy Magyarország azért szeretné „mindenáron szeretné elérni” a térség integrációját, mert a többi között stabilizálja szomszédokkal való kapcsolatot is stabilizálja. Majd szólt arról is, hogy Magyarországnak a Nyugat-Balkánon „komoly gazdasági érdekei” vannak
