Senki nem gondolta korábban, hogy életünket, terveinket pillanatok alatt sorsfordító események írják át. A 2008-as gazdasági válságból alig álltunk talpra, 2015-ben minden korábbinál nagyobb migránstömegek indultak meg határaink felé, utána a koronavírus-járvány söpört végig több hullámban a világon, majd idén február 24-én kitört az orosz–ukrán háború, amely súlyos biztonsági és gazdasági következmények fenyegetését és bizony egy kiterjedtebb háború rémképét is gyűlölt közelségbe hozta hozzánk. Igaz, Európában és azon kívül is voltak helyi konfliktusok az elmúlt időszakban, de a hidegháború vége óta megismert és megszokott békének, fejlődésnek vége. Történelmünk következő szakaszát veszélyek és kihívások jellemzik, egy háború árnyékában, egyre újabb válságok közepette élünk, miközben új világrend van kialakulóban. Különösen is fontos tehát, hogy ne adjuk fel nemzeti identitásunkat, ne tagadjuk meg keresztény gyökereinket, hanem ezekre építve, ezekbe kapaszkodva legyünk felelős alakítói jövőnknek. Kellenek az igazodási pontok, hogy a változó világban meg tudjunk maradni, és kellő bölcsességgel tudjunk döntéseket hozni.

Földi életünk egyik sarokköve az, hogy mi, emberek nemcsak képesek vagyunk másokhoz kötődni és ragaszkodni, de ezt kimondottan igényli a lelkünk, az emberségünk. Isten mindannyiunkat úgy teremtett meg, hogy társas lényekként belénk van kódolva a közösséghez tartozás iránti igény. Különböző korok és a történelem különböző szakaszai más és más lehetőséget adtak nekünk, hogy kifejezzük hovatartozásunkat, azonban mióta léteznek nemzetek, azóta identitásunk megkerülhetetlen pontja a hazaszeretet, az egy nemzethez tartozás meghatározó élménye, amely a haza és az egyén sorsát egybefonja.

A hazaszeretet egészséges patriotizmus. A jó patrióta sosem nacionalista, sosem soviniszta, rasszista vagy kirekesztő. Nekünk nem másokkal szemben kell meghatároznunk az identitásunkat, az azonosságtudatunkat, hiszen kiváló, példát adó elődeink vannak, akikre egészséges nemzettudatunk alapulhat. Szellemi és természeti értékeink, kultúránk, nyelvünk, hagyományvilágunk megismerése és megszerettetése segíti a szülőföldhöz és ehhez a nemzethez való kötődést.

A hazaszeretet ott kezdődik, amikor egymást szeretik azok, akik egy hazában élnek. De ezt olyan nehezen értik meg az emberek – vallja Wass Albert. A hazaszeretet hiánya könnyen gyökértelenné teszi az embert, aki a XXI. század nagy globalizmusában azt veszi észre, hogy hiába lehet világpolgár, hiába jut el könnyedén távoli földrészek zsúfolt nagyvárosaiba, tulajdonképpen hazátlanná vált, mert közösségi kapcsolatai felszínesek, és igazán nem kötődik a helyhez, amit otthonának nevez.

Államalapító Szent István királyunk tette le a több mint ezeréves múlttal rendelkező Magyarország alapjait. Ahhoz, hogy álma, az önálló, független és erős ország megmaradjon, és ne jusson a történelem viharaiban letűnt népek sorsára, nemcsak a kereszténység felvételére, a hatalom megerősítésére, a korábbitól eltérő társadalmi szerkezet létrehozására volt szükség, hanem a magyarság identitásának kialakítására és formálására is. Az elmúlt ezer esztendőben a magyarságkép rengeteget változott Európában. A rettegett hunok leszármazottjai­ként azonosított pogány kalandozókból a kereszténység védőbástyája lettünk, akik otthonukért, családjukért a saját vérüket hullajtva megóvták a kontinenst számos keleti pogány veszedelemtől. Mindez nem működött volna az ország és a benne lakó népek iránti kötődés, a hazaszeretet nélkül!

A nemzet, a család és a szabadság iránti elkötelezettség, egymás megbecsülése, az értékek tisztelete, valamint a jó ügy szolgálatába állított bátorság az, amit hazaszeretetnek hívhatunk. Manapság oly népszerűek a fantáziavilágok, amelyekben mesehősök természetfeletti képességekkel győzedelmeskednek. A való világ küzdelmeit viszont emberek vívják, akik tudásukra, elhivatottságukra és egymásra számíthatnak a bajban. A hazafiság olyan erőt ad, amely a kilátástalan helyzetben is győzelemre vezethet – gondoljunk például Nándorfehérvár és Eger védőire. Lehet bármennyire is „modern” a XXI. század, nem szabad semmibe vennünk ezt az összekötő, a másokért áldozathozatalra kész erőt, mert ezt nem lehet eszközökkel pótolni.

Óriási nyomás a nemzetállamokon

Meggyőződésem, hogy ma is nagyon nagy szükség van arra, hogy a fiatalság körében újra természetes legyen ennek a szónak a jelentése, megélése. A szocializmus negyven éve alatt mindent megtettek, hogy fegyverekkel és ideológiákkal elnyomják az új generációk lelkében ezt a természetes tüzet. Az internacionalista ideológia évtizedekig hazug és álszent módon, a kommunista hatalom imperialista törekvéseit kiszolgálva hirdette, hogy a nemzeti értékeknek leáldozott, azokat pótolhatja egy kitalált eszme iránt mesterségesen generált buzgalom, amely a múlt végképp eltörlését tűzte zászlajára. A rendszerváltás óta eltelt időszakban a liberális–baloldali kormányok próbálták meg idejétmúltnak és avítt fogalomnak beállítani ezt a nemes gondolatot anélkül, hogy életképes alternatívát kínáltak volna. Az ismert, bevált és tisztelt dolgok ledöntése, a gyökerek elvágása, a múlt megbélyegzése és köztudatból való eltávolítása a mai napig a baloldali napirend állandó darabja. Nekünk, akik a keresztény-konzervatív eszmeiséget valljuk, kötelességünk, hogy visszaadjuk a hazaszeretet fényét és igazi jelentését. Korábbi honvédelmi miniszterként és elkötelezett kereszténydemokrata politikusként évek óta azon dolgozom, hogy állami szintű programokkal, edukációs és sporteseményeken keresztül hívjuk fel a figyelmet a haza és az állampolgár közötti érzelmi kötődés fontosságára, hiányainak káros következményeire. Tudatos politizálással kell a hazaszeretetet, a magyarságtudatot, a hagyományok őrzésének és továbbadásának folytonosságát megtartanunk!

A szomszédunkban dúló háború rendkívüli biztonságpolitikai kihívások elé állítja az országot, amelyek leküzdéséhez a társadalom részéről a hazaszeretetből táplálkozó összefogásra és összetartásra van szükség, a haderő részéről pedig erős honvédségre, amelynek a jól felkészült katonaság és a korszerű fegyverek egyaránt alapkövetelményei. Geopolitikai helyzetünknek megfelelően ezek célja elsősorban az, hogy demonstrálja az ország megvédésének képességét. A tartalékos állomány létszámának növelése, a Honvéd kadétprogram és a honvédelmi sportközpontok létrehozása ennek lényeges, egymásra épülő, egymást kiegészítő elemei.

A diákok nemzeti identitásának kialakítására a magyar köznevelésben nagyobb figyelmet kell fordítanunk. A mai felgyorsult világban a nemzeti sajátosságokkal ellenséges globalizációs egységesítő törekvések óriási nyomást gyakorolnak a nemzetállamokra. Ennek a folyamatnak a célja homogén, ezáltal könnyebben irányítható és olcsóbban kiszolgálható embertömeg létrehozása. Ha szeretnénk megőrizni nemzeti karakterünket, kultúránkat, akkor fontos, hogy ez a törekvés az ifjúság nevelésében is megjelenjen. Egy szilárd értékrend átadásával felvértezhetjük a fiatalokat, hogy a felgyorsult, veszélyekkel teli világ forgatagában is helyt tudjanak állni. Kell belső motiváció, belső erőforrás ahhoz, hogy valaki akár önkéntes alapon is kész legyen tenni a közösségéért. Erre csak a cselekvő hazaszeretet képes, amit családi és iskolai neveléssel kell megalapozni, és pont ezt a célt szolgálja a hazafias és honvédelmi nevelés szempontjai­nak érvényre juttatása. Az iskolákban olyan ifjakat akarunk nevelni, akik tanulmányaikat befejezve hazájukat szerető, felelős állampolgárként élnek, akikre hasznos és megbecsült szakemberként, családját tisztelő emberként, az országot sújtó bajban vagy veszélyben pedig akár a hazáért tenni kész személyként számíthatunk.

A honvédelmi nevelés az életkori sajátosságokat figyelembe véve inkább a fiatal felnőtt korosztályt érinti. Honvédelmi miniszterségem idején elindítottuk a Honvéd kadétprogramot. A kezdeményezés sikerét mutatja, hogy azóta több mint száz középiskola csatlakozott hozzá. A tanulók osztályonként egy-egy katonai mentor segítségével többet tudhatnak meg a katonai életről, de olyan, a hétköznapi életben hasznos tudásra is szert tehetnek, mint hogy hogyan kell nehéz helyzetben feltalálni magukat, fejlesztik például a túlélési képességeiket, és katonai alapképzettséget is szerezhetnek. A honvédelmi sportközpontok országos hálózata minden járásban minden érdeklődőnek lehetőséget ad majd arra, hogy különböző technikai sportok, lövészet, küzdősportok gyakorlásán keresztül sajátíthassák el a bajtársiasság, a fair play, a küzdeni tudás, a kitartás, a pontosság képességét.

Hazafias elkötelezettség

Szeretnénk biztonságos helynek és kereszténynek megtartani Európát, ezért világosan kell látni lehetőségeinket, feladatainkat, és meg kell erősítenünk elköteleződésünket hazánk és nemzetünk iránt. Magyarország biztonsága három pilléren alapszik: a Magyar Honvédség képességén és szellemiségén, a NATO szövetségi rendszerén és az állampolgárok hazafias elkötelezettségén. Ez utóbbit, a társadalom és a honvédelem kapcsolatának megerősítését szolgálja a Honvédelmi Sportszövetség létrehozása óta. Az általa szervezett programok, rendezvények, honvédelmi táborok népszerűsítik a honvédelem ügyét, és a diákok számára élményközpontú versenyzési lehetőséget nyújtanak. Ezek alapvető célja az is, hogy áldozatra kész közösségek alakuljanak, hiszen az együtt cselekvésre, összefogásra eddig is szükségünk volt akár árvizek, akár a vörösiszap-katasztrófa idején vagy a háború elől hozzánk menekültek megsegítésekor.

A magyar kormány 2017-ben döntötte el, hogy helyszínt kell biztosítani a fiataloknak, ahol megismerkedhetnek a hazafias értékekkel, valamint a honvédelmi sportokkal és más képességekkel. A Honvédelmi Sportszövetség elnökeként ki kell emelnem, hogy szervezetünk közfeladatot lát el, és arra fókuszál, hogy a sporton, sporttevékenységeken keresztül egészséges, összetartó közösségek alakuljanak ki országszerte, valamint erősödjék a társadalom és a honvédelem kapcsolata. A sportszövetség célja, hogy tevékenységével minél szélesebb körben bevonja Magyarország állampolgárait a nemzet védelmi képességének fenntartásába és fejlesztésébe, erősítse a társadalom és a honvédelem kapcsolatát, valamint segítsen kialakítani a haza védelme iránti hazafias elkötelezettséget és áldozatkészséget. Célunk továbbá a bajtársias közösségek kialakítása és erősítése, a fiatalok sporton keresztül történő megszólítása és élményszerű programokon keresztüli érzékenyítése a honvédelem témájában. A Honvédelmi Sportszövetség egyrészről szabadidős, aktív gyakorlati tevékenységekkel, honvédelmi táborokkal kiegészíti a honvédelmi oktatás és nevelés iskolarendszerű képzését, másrészről a felnőttek számára lehetőséget biztosít a honvédelem szempontjából értékes képességeik, ismereteik és fizikai felkészültségük fejlesztésére.

A honvédelmi sportközpontok – melyek közösségi térként is funkcionálnak – folyamatosan épülnek az ország megannyi pontján. Úgy vélem, erre különösen nagy szükség van, miután hazánkban felnőtt egy nemzedék úgy, hogy – sorkatonai szolgálat hiányában – a honvédséggel közvetlen kapcsolatot talán nem is szerzett. A központok hálózata merőben új lehetőségeket és képességeket hoz majd el a magyar nemzet számára, hiszen olyan komplex, sokoldalú létesítményrendszer van kialakulóban, amellyel a nemzetét szerető egyén, a család és a közösség is profitál majd. Így amellett, hogy jelentősen erősíthetik Magyarország, illetve szűkebb pátriájuk általános védelmi képességét, a személyek életében is megerősödést, továbblépést eredményezhetnek. Határozottan tennünk kell azért, hogy a manapság mindent átszövő „virtualizált” világunkban olyan alapértékek is helyet kaphassanak gyermekeink életében, mint a hazaszeretet és az ősök iránti tisztelet.

Nagyon fontos a sportközpontok létesítésével kapcsolatban a közösségi élmény hangsúlyozása. Az összetartás és az összetartozás belülről képes megerősíteni a társadalom szövetét. Ezen központok segítik hazánk önvédelmi képességének növelését, hiszen a testmozgás gyakorlásának lehetőségével és a honvédelmi nevelési programban való részvétellel szolgálnak az érdeklődők számára. A szomszédunkban zajló orosz–ukrán háború miatt is láthatjuk, hogy ez a képesség semmit sem veszített jelentőségéből! A sportlövészet, a küzdősportok mind olyan fejlődési lehetőségeket biztosítanak testben és lélekben, amelyek az egészségen és egészséges életmódon át egyfajta belső megerősödést is kínálnak, a bajban pedig használható tapasztalatként lehet feleleveníteni az itt átélteket.

Értékeket valló közösség 

Azon fiatalok részére, akiket érdekelnek a honvédelmi sportok és a katonai hivatás, a Honvéd kadétprogram a legjobb választás. Itt kötelezettségmentesen, biztonságos körülmények között kóstolhatnak bele a katonaéletbe, ahol számos lehetőséghez és speciá­lis tudáshoz juthatnak hozzá azokban a középiskolákban, ahol honvédelmi szakképzés zajlik. A kadétok a hazafias és általános honvédelmi nevelés tartalmi elemeit ismerhetik meg tanórai és szabadidős elemek egymásra épülésével: közismereti képzésben vehetnek részt a programmal együttműködő középiskolai tanulmányaik keretében vagy egy honvéd középiskola és kollégium kadétjaként is belekóstolhatnak ebbe a típusú tudásba. A kadétok tagjai lesznek egy értékeket valló közösségnek, és olyan képességekre és tapasztalatra tesznek szert, amely segíti őket, hogy a mai kor kihívásaival szembe tudjanak nézni és helyt tudjanak állni.

Nevelés, felelősség, elköteleződés, hazaszeretet. Mindezek alapozzák meg a társadalmunk jövőjét meghatározó erős családokat, amelyek biztonságát, megmaradását kereszténydemokrata politikusként a legfontosabbnak tartom. A jelenlegi politikai helyzetben elsődlegesen a régióban kialakult háborús konfliktus továbbterjedésének kockázatait kell csökkenteni, és megerősíteni hazánk biztonságát. A mi felelősségünk az, hogy legyen jövője ennek a nemzetnek, és a gyermekeink magyarként tudjanak és akarjanak élni.