Hargitai János: a 2017-es a családok költségvetése

Kiemelt témája volt a tavaszi ülésszak végén a Tisztelt Háznak Magyarország 2017. évi központi költségvetésének tervezete. Bevételi főösszegét 17 374 925,6 millió forintban, a kiadási főösszegét 18 541 282,7 millió forintban, a hiányát pedig 1 166 357,1 millió forintban állapítja meg. Az államadósság-mutatónak 2017. december 31-ére tervezett mértéke - a 2016. év utolsó napján várható 73,5%-hoz képest - 71,9%. A 2017-es költségvetés szeretné elérni, hogy minden magyar ember tehessen egy lépést előre saját életében. Lényeges szempontja, hogy biztonságot nyújtson a családok számára. Mindezeknek megfelelően a kormány ígérete alapján a 2017-es költségvetés az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetése lesz.
A költségvetés zárószavazása előtt felszólalásában, illetve a 2016-os költségvetés módosításáról szóló vitában Hargitai János ismertette a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontját az Országgyűlésben.

kdnp.hu - Bartha-Szabó József

A 2016- os költségvetés módosításáról

Dr. HARGITAI JÁNOS: - Az, hogy egy megtervezett költségvetés és a teljesülő költségvetés között nagy eltérések is lehetnek, ezt megszoktuk, csak nem ilyen irányban. Én még emlékszem azokra a szocialista időkre, amikor megtervezték a költségvetésnek a bevételi oldalát, az semmilyen módon nem teljesült, a kiadási oldalakat viszont szerették túlteljesíteni hitelek felvétele árán is, és annak az eredménye lett az, hogy volt olyan időszak, amikor mondjuk, év közben az államháztartási hiány úgy 15 százalék körül is volt. Na, ezt a világot kellett rendbe tenni. Most meg azért fanyalognak vagy azért panaszkodnak egyesek, hogy eltérés van több mind 407 milliárd forint erejéig. Igen, de tegyük hozzá, ez egy pozitív eltérés! A kormány azért tud beterjeszteni most egy ilyen költségvetési törvénymódosító javaslatot, mert megteremtődtek a bevételi oldalon a feltételei. Ezt a többletbevételt kívánjuk hasznos célokra elkölteni. Tehát amikor azt mondjuk, hogy a magyar gazdaság jól teljesít, mert megteremtette ezeket a forrásokat, akkor erre akarjunk mindannyian büszkék lenni!

- Azt gondolom, hogy egyetlen cél hasznossága sem vitatható. Van, ahol a kényszerek mozgatnak minket: tehát akkor, amikor a Belügyminisztérium fejezetébe plusz 10 milliárdos többletforrást juttatunk. Ez nem egy örömteli költés, muszáj csinálnunk, látva azt, hogy mennyi bevándorló özönli el Európát és a bevándorlókkal együtt mennyire nőtt meg a terrorveszély. Tehát az előrelátásunk okán is muszáj költenünk ezekre a területekre. Ahogy az Iszlám Állam ellen a magyar állam képes valamilyen módon a saját eszközeinek megfelelően fellépni és az ott lévő katonáknak forrásokat biztosítani, ez megint a magyar gazdaság erejét láttatja. De a legtöbb dolog olyan, ami alapvetően örömteli: a Testnevelési Egyetem korszerűsítése is az, hiába szidja az ellenzék, még hogyha egy leégett objektum pótlásáról is van szó. Ha már csinálunk valamit, akkor csináljuk azt meg úgy, hogy Közép-Európában vagy Európában is az egyik ilyen legkorszerűbb egység jöjjön ott létre.

- De említhetek, elismerve szocialista képviselőtársaim kritikusságát, olyan tételt is, ahol valóban tervezési hiba történt. Én is így gondolom kormánypárti képviselőként, hogy ez a Klebelsberg intézményi központnak juttatandó többlettámogatás. Átalakítottuk az oktatási rendszert, állami feladatként határoztuk meg ezt a területet, de ugyanakkor a működtetést össze is mostuk sok területen állam és önkormányzat között. Ez a rendszer nyögvenyelősen működött, látjuk, hogy nincs ott elég forrás. Meggyőződésem, hogy ez nem volt pontosan megtervezve, ezt a hibánkat beláttuk, teszünk egy korrekciót. Az összes többi emlegetett esetben viszont nem gondolom, hogy tervezési hiba előzte volna meg a költségvetés tervezését.

- Abszolút pozitív dolognak tartom, hogy csak megemlítsek néhányat, mondjuk, a „Modern városok” programját. Nagyon jól tudjuk, hogy minden megyeszékhelyre, még a fejlettebbekre is ráfér a fejlesztés. Baranyából mindig azt hangoztatjuk, hogy ameddig Pécs nyomorán nem tudunk változtatni, addig a baranyai periféria, a baranyai vidék változni nem fog, az Ormánságból nem lehet mozgásba hozni a baranyai gazdaságot. Ha Pécsen sikeresen valósítanak meg programokat, akkor erre esetleg lehetőség van. Megjegyzem: a tavalyi évi költségvetésben már biztosítottunk erre forrásokat, 25 milliárd forintot, itt meg most további 50 milliárd forintot biztosít erre a kormány. Örömmel látom, hogy az irgalmas rend projektjeire, a váci kórházra és a budai kórház felújítására is többletforrások állnak rendelkezésre. Az Irinyi iparfejlesztési stratégiára juttatandó többletforrás is a mobilitást segítendő dolog.

- Az autóbusszal végzett személyszállítás közszolgáltatási szerződései 2016 végén lejárnak, nyilvánvalóan majd újra kell kötni. Ha újra akarunk valamit kötni, és az állam megrendelőként fellép ezen a piacon, akkor a megrendeléseit fizetni is kell: 4,4 milliárdot szán az Országgyűlés erre. A közlekedés területén maradva, az ország úthálózatát ismerve, Baranyáét is ismerve nagyon jó helye lesz annak a 69 milliárd forint forrásnak, ami közútfejlesztésekre vagy felújításokra fordítható, ugyanúgy mint a budapesti elővárosi közlekedést szolgálandó 6 milliárd forintnak.
- És amit nagyon fontosnak gondolok, és ez nekem tetsző módosítás: a jól gazdálkodó önkormányzatoknak forrásokat ígértünk, nemcsak ígértünk, hanem adtunk is, négy vagy öt évre akartuk ezeket a forrásokat elnyújtani, és most a kormány, mivel a magyar gazdaság megteremti ennek a forrásait, gyakorlatilag a megígért forrásokat nem akkor fogjuk kifizetni, amikor ígértük, hanem ezeket az összegeket előrehozzuk. Ez 12,2 milliárd forintot jelent. A tejágazatra juttatandó több mint 11 milliárdos forintos fejlesztés is nyilvánvalóan fontos. Sportfejlesztések kapcsán is mindannyian örülni fogunk akkor, amikor 2017-ben ifjúsági olimpiai fesztivált rendezünk, ennek a többletforrásait biztosítja itt a költségvetés. És még sorolhatnám tovább a dolgokat. Azt gondolom tehát, hogy kormánypárti képviselőként boldog leszek, ellenzéki képviselőként is ‑ ha újra azt megélem ‑ elismerően fogok szólni akkor, ha olyan költségvetési módosításokat tárgyalhatunk az adott költségvetési évben még, amikor többletforrások elosztásáról kell beszélnünk. Ennél nagyobb tragédia sose érjen minket!

A 2017-es költségvetésről

Dr. HARGITAI JÁNOS: - Tisztelt Országgyűlés! KDNP-s vezérszónokként, a szocialista vezérszónoka Tóbiás József után beszélhetek. Nem követem el azt a hibát, hogy most érdemben vitázzam az előre megfogalmazott ítéleteivel. Ezúttal inkább hallgatok Immanuel Kantra, aki azt mondja: ha nem vesszük észre, hogy egy vitában nem partnerünk eszével, hanem akaratával állunk szemben, akkor semmi esélyünk a győzelemre, mert hiába érvelünk az ész oldaláról ott, ahol akaratokkal és beállítódásokkal van dolgunk.

- Tisztelt Országgyűlés! Olyan időszakban nyújtjuk be ezt a költségvetést, amikor nő a magyar gazdaság, amikor képesek voltunk arra, hogy évről évre csökkentsük azt a hihetetlen nagy államadósságot, amit a szocialista kormány regnálása alatt felhalmozott. Olyan időszakban nyújtjuk be ezt a költségvetést, amikor végre emelkednek a bérek, nem olyan mértékben, mint ahogy azt szeretnénk, de tényként rögzíthetjük, hogy évek óta emelkedtek a reálgazdasági szférában, és most már elindult egy érdemi bérnövekedés a költségvetési szférában is. Elmondhatjuk, és ezt komolyan is gondoljuk: ez a költségvetés lehetőséget teremt minden egyes embernek arra, hogy lépjen egyet előre a maga útján, a maga életpályáján. Ha teljesülnek a költségvetés fő számai, akkor azt fogjuk látni a 2017. év végén, hogy 1,6 százalékkal tovább tudjuk csökkenteni a GDP-arányos államadósságunkat. Van is erre elég okunk, hiszen a szocialisták időszakában sikerült ezt a számot a csillagokba emelni.

- A mostani költségvetés nemcsak reálisan, hanem óvatosan is tervez, viszonylag nagy 200 milliárdos tartalékkal gazdálkodik. 2017 végén 5 százalék munkanélküliséggel kalkulál. Csak egy viszonyítási szám: 11,8 százalék volt a munkanélküliség 2010-ben, tehát ilyen tekintetben az az örökség, amit a szocialistáktól átvettünk, 2017-re 5 százalék körüli lehet. Ez egy örvendetes változás, és csak azt teszem hozzá, hogy a 4-5 százalékos munkanélküliség már majdnem teljes foglalkoztatottságot jelent.
- Fontos megjegyeznem: azt a hatalmas nagy államadósságot, amit a szocialisták a működésük után hátrahagytak, épp ebben az évben tudtuk az utolsó fillérig visszafizetni. Korábban az IMF-nek, most, azt hiszem, az Európai Uniónak teljesítettük az utolsó költségvetési tételt, sikerült a devizaadósság kockázatát jelentősen mérsékelnünk, az önkormányzatokat az adósságaiktól megszabadítanunk. Ezek mind-mind olyan tényezők, amelyek a költségvetés tervezését és minden egyes család költségvetési gazdálkodását biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá teszik.
- Tisztelt Országgyűlés! Kereszténydemokrataként örömmel mondom: az egész költségvetésnek a legkarakteresebb jegye az, amit a családok kapcsán felfedezhetünk benne. Azt is mondhatom: a családok számára ennyire kedvező költségvetést még sose tudott a polgári kormány beterjeszteni. Első körben szólnom kell a családi adókedvezmények további növeléséről. A kétgyerekes családok tehercsökkenéséről kell itt számot adnom: 15 milliárd forint az a megtakarítás, és mintegy 350 ezer adózót érint, ami ott marad a kétgyermekes családoknál pluszban azzal, hogy 15 ezer forintra nő a gyerekenkénti adókedvezményük. Egy kisebb tétel az, de mi jelentősnek gondoljuk, hogy a fiatal házasoknak továbbra is jár az az adókedvezmény, legfeljebb a két évig gyermek születése esetén is, amit egy korábbi költségvetési évben pályára állítottunk.

- Az otthonteremtési lehetőség és kezdemény nagyon karakteres jegye a költségvetésnek: erre 211 milliárd forintot szán a kormány. Ha ennek elemeit kell megemlítenem, akkor a családi otthonteremtési kedvezményről beszélhetek, és arról a költségvetés által támogatott kedvezményes hitelről, amit a családok igénybe vehetnek az otthonteremtésükhöz, és nyilvánvalóan itt is jelentős az új lakás építésénél és vásárlásánál az áfacsökkenés tétele, az 5 százalékos az áfa a korábbi 27 százalékkal szemben. A megtakarításokat továbbra is ösztönzi a kormány, ha valaki lakásépítésben gondolkodik, mert a lakástakarékokra továbbra is jár a 30 százalékos adókedvezmény, tíz év távlatában egy ilyen közösségben 3 millió forint támogatáshoz is juthat az állampolgár otthonteremtési szándéka megvalósítása esetén.

- A harmadik ilyen jelentős terület, amit a családoknak járó kedvezmények kapcsán megemlíthetek, nyilvánvalóan az adócsökkentésben érhető tetten. Fontosnak gondolom a tej, a baromfi, a tojás áfájának 5 százalékra csökkentését. Egy évvel ezelőtt, amikor ezt a folyamatot elindítottuk a sertéshús áfájával, akkor joggal vetődött fel, hogy miért csak a sertéshúsra terjed ez ki. A kormány akkor is azt mondta, hogy vizsgálja a további áfacsökkentés lehetőségét, és lám, a költségvetési törvény már hozza is ezt a megvalósult lehetőséget. Az éttermi szolgáltatások áfájának 18 százalékra történő csökkentését vagy az internet-hozzáférések ugyanilyen tartalmú áfacsökkentését is fontosnak gondolom, és mindezt úgy, hogy a személyi jövedelemadó kulcsa továbbra is 15 százalékos marad, ami európai összehasonlításban is az egyik legjobb.
- Amikor áfáról szoktunk beszélni, akkor az ellenzéki képviselők, a szocialisták, meg szokták említeni: a legmagasabb áfakulccsal is a magyar adórendszer gazdálkodik. Ha viszont az áfacsökkentéseket figyelembe vesszük, akkor a mi kalkulációink szerint egy átlag magyar család 35-40 ezer forint megtakarítást is produkálhat magának egy évben, amit mi jelentősnek gondolunk.

- Családokat érintő fontos tétel a továbbiakban is: folytatódik az a gondolkodás, hogy segély helyett munkát kívánunk adni az embereknek és a családoknak. Ennek kapcsán a szocialisták elnöke, Tóbiás képviselő úr hozott számadatokat, és tragikusnak mutatta be azt, hogy évről évre mennyivel kevesebb pénzt fordít a költségvetés szociális segélyezésekre. Én ezt eredménynek tekintem. Van egy hosszú számsorom, de csak egy tételt hadd említsek: 2009-ben közmunkára 2 milliárdot fordítottak, míg vele szemben munkanélküli-segélyezésre 100 milliárdot. Ma ezek a számok úgy alakulnak, hogy közmunkára 325 milliárdot fordítunk, tehát arra, hogy értelmes munkája legyen a legnehezebb sorban lévő embernek is, álláskeresési támogatásra viszont csak 47 milliárd forintot. Tehát amikor azt halljuk az ellenzékiek oldaláról, hogy kicsi az a pénz, amit, ha úgy tetszik, segélyezésre fordítunk, ehhez mi hozzátesszük: ez azért tud ilyen kicsi lenni, mert munkára fordítjuk, és őket munkalehetőségekhez juttatjuk.
- A családok esetében fontos megemlíteni nyilvánvalóan az ingyenes tankönyvellátást, hiszen egy átlagos családban, jó esetben legalább két gyerek is van. Az alsó tagozatban ingyen járnak a tankönyvek és a felső tagozat ötödik évfolyamában is, sőt a rászorultak, ha ennél korosabb gyerekekről van is szó, ingyen juthatnak tankönyvekhez.

- A szegény sorsúak esetében az ingyenes étkezéssel, az étkezési nehézségekkel kapcsolatos demagóg megszólalások természetesek ebben a parlamentben. Megemlítem azt, hogy 2016-ban 71,7 milliárdot költ erre az Országgyűlés; ez 2017-ben további 2,2 milliárd forinttal emelkedik. A bérnövekedés a pedagógusokat, a rendvédelmi dolgozókat, most már az állami alkalmazottakat már most érinti, a NAV dolgozóit pedig három ütemben majd a következő években. De ugyanilyen fontos életpályaprogramok valósulnak meg a felsőoktatásban oktató-kutató tanári munkát végző alkalmazottak, és az állami tisztviselők esetében is.
- Szinte minden fontos területre a 2017-es költségvetésben többletforrások jutnak: 270 milliárd többlet az oktatásban, 167 milliárd többlet az egészségügyben, 66 milliárddal nő a kulturális terület támogatása, a társadalombiztosítási és jóléti kiadásokra 155 milliárddal fogunk többet költeni a 2017. évben, és a sport- és a szabadidősport-tevékenység támogatására is 27 milliárd forinttal jut több. Azt gondolom, hogy a beterjesztett költségvetés reményeink szerint meg is tud valósulni.

- Tisztelt Országgyűlés! Sokáig azt hittem, hogy a költségvetés egy olyan szocialista műfaj, hogy elképzelünk valamit, elmondunk róla valamit, majd a zárszámadás során, töröljük ezeket a számokat, és elfogadjuk a kormánynak azt a lehetetlen költekezését, amit az ő idejükben megszoktunk. Most több évek óta azt látjuk, hogy a költségvetés kötelez. Az Orbán-kormány takarékosan gazdálkodik, és így végre eljutottunk oda, hogy ma már nemcsak európai uniós források szerepelnek fejlesztési lehetőségek oldalán a költségvetésben, hanem 1600 milliárd hazai költségvetési forrás.
- Pár évvel ezelőtt még önmagunknak is mondogattuk, önkormányzati vezetők egymás között, hogy a költségvetésnek nincsen pénze, saját pénze ahhoz, hogy fejlesztéseket finanszírozzon. Most már eljutottunk odáig, hogy az a következetes költségvetési építkezés, amit ez a kormány képvisel, annak eredménye van, és ez az eredmény ma már mindenki számára látszik. Tóbiás képviselő úr számára is látszik, csak nincs abban a helyzetben, hogy ezt elmondja itt nekünk.

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!