Aradszki András, a KDNP országgyűlési képviselője napirend előtti felszólalásában emlékeztetett, hogy október 23-a nemcsak az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe, hanem a magyarrá vált szent, Kapisztrán Szent Jánosé is, akinek fellépésével a 15. században Magyarország megvédte Európát a törököktől. Európában ma sem menekülthullám, hanem migrációnak álcázott megszállás folyik – hangsúlyozta, majd Kapisztrán példáját ajánlotta figyelembe.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, az identitásnélküliség nem lehet identitása egy nemzetnek, illetve egy kontinensnek. Európa jövője a keresztény gyökerek újbóli felfedezése lehet – mutatott rá, majd arról beszélt, hogy a migránsok teljesen más értékeket vallanak, mint az európaiak.

Hoppál Péter (Fidesz) elmondta, hogy az elmúlt években főleg a fővárosi kulturális intézmények újultak meg, de most a Modern városok program keretében a vidéki városok is lehetőséget kapnak. Kiemelte, a debreceni, a kaposvári, a szolnoki és a székesfehérvári fejlesztéseket.

L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára kifejtette, olyan kormánya van Magyarországnak, amely nem akarja szembeállítani a vidéket és a fővárost. A Modern városok program nemcsak a vidék fejlesztését, hanem a magyar kultúrát is szolgálja - hangoztatta. Elmondta azt is, a kormány múlt héten a Városliget további fejlesztéséről döntött: 2018-19-re fontos kulturális létesítmények jönnek létre. Példaként színház-, múzeumépítést sorolt fel, illetve megemlítette a Magyar Zene Házának építését, az állatkerti rekonstrukciót.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) Kik kényszerülnek külföldre? Kik maradnak az út szélén? című felszólalásában arról beszélt, hogy lakhatási válság van Magyarországon, a lakhatás költségei irreális terhet jelentenek. Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci államtitkára a felszólalás címében megfogalmazottakra válaszolva azt mondta, a magyarországi elvándorlás volt a legkisebb ütemű a környező uniós tagállamokat nézve. Senki sem kényszerült elhagyni az országot – jelentette ki, majd hozzátette: a kormány a külföldön való munkavégzést lehetőségnek tekinti.

Szél Bernadett (LMP) azt kifogásolta, hogy a kormány mégsem indítja el uniós programok keretében a lakások energiahatékonysági felújítására kiírt pályázatokat. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az energiahatékonysági pályázatokat eddig sem uniós pénzből fizették, hanem a szén-dioxid-kvótából. Magyarázatként elmondta, a kormány célja, hogy az energetikai beruházások a lehető legtöbb ember érdekét szolgálják, ez úgy érhető el, hogy az uniós támogatásokból a köztulajdonban lévő intézmények felújítását támogatják. Beszámolt ugyanakkor arról, hogy a lakossági célú energiahatékonysági felújításokra 100 milliárd forintos keret van, amelyből visszatérítendő, kamatmentes kölcsön kapható.

Harangozó Gábor István (MSZP) elmondta, a vidék elárulásának és a jövő kiárusításának tartják az állami földek eladását. Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára azt vetette a szocialisták szemére, hogy kormányzásuk alatt bezáratták az összes feldolgozóipari üzemet. Sajtpapírokon odaadták a földeket a haveroknak, és a haszonbérleteket sem kötötték a foglalkoztatás növeléséhez, mint ahogy azt a mostani kormánytól elvárnák. Hangsúlyozta: az MSZP folyamatosan keresztbe feküdt annak, hogy a gazdák megkaphassák a földet. Majd a lengyel választási eredményeket, a baloldal parlamenti kiesését ajánlotta a szocialisták figyelmébe, hogy hova vezet a baloldali, populista politika.

Kérdések

Gőgös Zoltán (MSZP) a 83-as főút Győr és Pápa közötti részének rekonstrukciójára kérdezett rá, arra volt kíváncsi, hogy mikorra készül el az általa életveszélyesnek ítélt útszakasz burkolatcseréje. Hiányolta az erre szolgáló forrásokat. Tasó László, a fejlesztési tárca államtitkára elmondta: a korábbi terveket át kellett dolgozni, a napokban azonban kiírják a közbeszerzést arra, így a munka jövőre elkezdődhet és legkésőbb 2019-ig befejeződhet. 

Ikotity István (LMP) kijelentette: hosszú idő után történt valami jó is a felsőoktatásban azzal, hogy némi béremelés várható. Bírálta ugyanakkor, hogy annak egy részét az intézményeknek kell kigazdálkodni. Fontosnak tartotta, hogy ne csak az oktatók bére emelkedjen. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kijelentette: minden évben emelkedik a felsőoktatás finanszírozása. Leszögezte: a kormányzat látta, hogy bevált a kancellári rendszer, hiszen csökkent az adósságállomány. Bízik abban, hogy a következőkben a tanársegédek, adjunktusok, és docensek fizetését emelni lehet.

Witzmann Mihály (Fidesz) arra várt választ: mikorra épül meg a Siófokot Sárvárra összekötő 65. számút út melletti kerékpárút? Tasó László úgy felelt: október közepén megkezdődött a munka, december közepén pedig átadhatják a kerékpárutat, amely 250 millió forintból készül.

Heringes Anita (MSZP) magasnak ítélte a szén-monoxid szivárgások arányát és rossznak tartotta a kémények állapotát. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára azt felelte: a közüzemi számlák megfizethetőségén dolgoznak, s ezek szerint az MSZP nem ért egyet ezen kormányzati szándékkal. Hozzátette: keresik a megoldást, hogy a kéményseprés ingyenes legyen. Az államtitkár azt is kiemelte: az elmúlt években csökkent a kéménytüzek száma, a szén-monoxid szivárgások nem a kéményekkel, hanem a friss levegő hiányával, a jól szigetelő ablakokkal és berendezésekkel vannak összefüggésben.

Szél Bernadett (LMP) a családi napközik és az állami intézmények azonos támogatását szorgalmazta és a normatíva emelését sürgette. Novák Katalin, az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára jelezte, hogy az átalakításokat a kormány még nem tárgyalta, tart a társadalmi egyeztetés. Több szereplős, rugalmas rendszert szeretnének kialakítani, ami reagál a szülői igényekre - emelte ki.

Hegedűs Lorántné (Jobbik) arról érdeklődött, hogy hová lett a forradalom lángja emlékmű a Kossuth térről. Értékelése szerint a városligeti 56-os emlékmű nem méltó, s a 60. évforduló előkészületének egyik eleme lehetne a Kossuth téri visszahelyezése. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt felelte, hogy nem kormányzati hatáskörről van szó, az Országgyűlés Hivatala az illetékes. Jelezte, hogy az évforduló megszervezésére emlékbizottság jött létre. Utalva a sortűz áldozatainak emlékhelyére és a víztükörre, visszautasította, hogy a Kossuth téren semmi nem állítana emléket 1956-nak.

Ikotity István (LMP) azt kérdezte: miért nem kártalanítják azokat a Hepatitis- C vírussal fertőződött betegeket, akik műtét miatt, vérátömlesztés által kapták meg a hosszú lappangással járó kórt. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta: 1992 előtt keletkezett a probléma. 2000-ben született egy kormányhatározat az ügyben az egységes kártalanításról, a bíróságok pedig a keresetek döntő többségben fizetésre kötelezik az államot.

Azonnali kérdések

Hegedűs Lorántné (Jobbik) azt kérdezte, miért részesíti előnyben Andy Vajnát a kormányzat. Simicskó István honvédelmi miniszter azt felelte, hogy Andy Vajna fontos szerepet tölt be a hazai filmiparban, a magyar és a nemzetközi filmipar megbecsült tagja. Hangsúlyozta, hogy miután filmipari kormánybiztossá nevezték ki, lemondott filmes érdekeltségeiről, azok a cégek pedig, amelyek valamilyen munkakapcsolatban állnak vele, az adott országban befizetik a közterheket. A miniszter arra is kitért, hogy a kaszinók játékadót fizetnek, ezért egy adózó, tisztességes tevékenységről van szó.

Földi László (KDNP) arra volt kíváncsi, hogy milyen eredményeket hozott az elmúlt közel két évben a 16 kiemelt sportág támogatásának. Sávolt-Szabó Tünde, az Emmi sportért felelős államtitkára azt mondta, hogy az érintett sportágakban a sportolók száma egyharmaddal, az edzőké több mint harminc százalékkal, a tagszervezeteké pedig több mint öt százalékkal nőtt a program hatására.

Az LMP-s Schmuck Erzsébet arról beszélt, hogy míg a kormány a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) munkahely-teremtési célra 1610 új munkahely kialakításához összesen 3 milliárd forintot biztosított, addig most az Audinak 380 munkahely létesítésére 6 milliárd forintot juttatott. Válaszul Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára közölte: a járműipar az ipari termelés 26 százalékát adta tavaly, amiből kiemelkedik az Audi teljesítménye. Hozzátette, a kabinet a nagytermelőket és a kkv-kat is támogatja.

A fideszes Németh Szilárd azt kérdezte a kormány képviselőjétől, mi az oka, hogy a baloldal ennyire bevándorláspárti. A politikus szerint Magyarország déli határának lezárása sikeres, amit a baloldalnak is el kellene ismernie, ehelyett továbbra is a migránsok mellett áll. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára reagálásában szintén a határzár sikerességéről beszélt, több európai ország és a baloldal politikájáról pedig úgy fogalmazott: a kontinensen több helyen a pillanatnyi szavazatszerzési lehetőségeket mérlegelik.

Heringes Anita MSZP-s politikus arra hívta fel a kabinet figyelmét, hogy a belsőnyíri tanyavilágból szinte lehetetlen eljutni Kecskemétre, mióta megépült a várost elkerülő út. A hatóságok nem tudják megoldani, hogy az útról balra is lehessen kanyarodni – mondta, jelezve, hogy kerékpárral, gyalog és tömegközlekedéssel is lehetetlen erre közlekedni. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára válaszában közölte: a balra kanyarodás korábban is tiltott volt, így az ott lakók közlekedési lehetőségei a négysávos úttal nem romlottak. A szervizút megépítése szerinte önkormányzati feladat.

Vitanap

Fazekas: a magyar mezőgazdaság történelmi fordulóponthoz érkezett

A földművelésügyi miniszter a magyar mezőgazdaság történelmi fordulópontjának tartja az állami szántóföldek értékesítését. Fazekas Sándor az állami tulajdonban levő termőföldek magántulajdonba adásáról szóló, a szocialisták által kezdeményezett parlamenti vitanapon azt mondta, a nemzeti ügyek kormánya a földeladással egy közel évszázados kisgazda elképzelést vált valóra.

A politikus az új magyar birtokpolitika nyitányának is nevezte ezt a napot, mert eltűnik a szovjet kolhozrendszer utolsó maradványa is. A kommunista téeszesítés idején a parasztságtól elrabolt területek újra a kisgazdaságokat gyarapítják majd – fogalmazott.

Szerinte ha a helyi földművesek birtokába kerülnek ezek a területek, akkor többé sem a nagyüzemek, sem az idegen, tőkeerős agrárcégek, vagy spekulánsok nem szerezhetik meg a magyar gazdák jogos jussát.

Meggyőződése szerint a magyar föld a magyar földművesek tulajdonában van a legjobb helyen,

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kormány a Magosz és az agrárkamara javaslatát fogadta el, amikor úgy döntött, az állami földek 20 százalékát a gazdákra bízza. Mint mondta, ezzel megerősítik a családi gazdaságok, a földművesek gazdasági pozícióit és versenyképességét. Közölte, a földművesek érdekeit tartják szem előtt, mert tulajdonosként nem kell bérleti díjat fizetniük.

A miniszter szerint a céljuk kisbirtokok megerősítése a nagybirtokokkal szemben, illetve az, hogy megvédjék magyar termőföldet a külföldi terjeszkedés veszélyétől.

Fazekas Sándor az értékesítésről azt mondta, az árveréseken bárki ott lehet majd, de a földet kizárólag helyben lakó, földműves, magyar állampolgár vehet, akinek a megvásárlandó területtel együtt nem lesz több földje, mint 300 hektár. Igazolni kell a 20 kilométeren belüli helyben lakást, vagy az üzemközpontot, és csak természetes személyhez kerülhetnek a földek – magyarázta.

Kijelentette: a strómanokat kizárja a rendszer, mert az eladott földeken 20 éves terhelési és elidegenítési tilalom lesz.

Közölte, az önrész biztosítása mellett minden földműves kaphat kedvező hitelt a vásárlásokhoz.

A Nemzeti Földalap a 3 hektár alatti birtokméret esetén nyilvánosan meghirdeti a földeket, azok elvárt minimális árát – ismertette, hozzátette: a hirdetményre 45 napon belül lehet írásban ajánlatot tenni, majd a legmagasabb ajánlatot tévővel kötnek szerződést.

Közölte, november 16-tól indul a 3 hektár feletti földek értékesítése nyilvános árverésen, amelyeket kormányhivatalok bonyolítanak le. Feltétel az is, hogy be kell fizetni a megpályázandó föld kikiáltási árának 10 százalékát kaucióként.

Jelezte, hogy a földalap továbbra is biztosít földeket az önkormányzatok számára 15 éves ingyenes vagyonkezelői jogviszony kertében szociális és közfoglalkoztatási célokra.

A szaktárca vezetője sajnálatosnak tartotta, hogy az ellenzék nem támogatja elképzeléseiket, „a gazdaellenesség egyesítette az ellenzéket". Mint mondta, a baloldal nagybirtokvédő politikája már megszokott, de az szomorú, hogy a Jobbik az Alkotmánybírósághoz fordult azt kifogásolva, miért csak magyarok vehetnek részt a földárveréseken, uniós tagállamok állampolgárai nem.

Bírálta az LMP-t, amelynek szerinte semmilyen vidéki gyökere nincs, és ezt nem palástolja az sem, hogy „van egy cifraszűrös álgazda" soraiban, akiről elmondható, hogy tavaly az egész országban ő volt az egyetlen, aki természetvédelmi területet akart vásárolni.
 
Győrffy Balázs (Fidesz) szerint a magyar föld legyen azé, aki megműveli. Mint mondta, a vitanapra semmi szükség nem lenne, ha az ellenzék belátná: az állami földek értékesítése a magyar gazdák érdekeit és a termőföld védelmét szolgálja. Szerinte az ellenzék a spekulánsoknak és a külföldieknek akarja átjátszani a termőföldvagyont.

A politikus – aki egyben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is – az eladást azzal indokolta, hogy a gazdák földhöz szeretnének jutni, mert a biztonságot az jelenti számukra, ha a tulajdonukban van föld.

Hozzátette: generációváltásra is szükség van, ma ugyanis jóval kevesebb fiatal kezd gazdálkodni, mint ahányan az idősebb korosztályból abbahagyják ezt a tevékenységet. Ebben jelentős szerepet játszik – folytatta – , hogy a fiatal gazdálkodók nem tudnak hosszú távra tervezni, mert a bérleti rendszer nem jelent számukra garanciát.

Győrffy Balázs elemi érdeknek nevezte a kis és közepes családi gazdaságok megerősítését is, mert 2020 után az EU várhatóan kevesebb támogatást ad a gazdálkodóknak, nehezebb feltételek mellett. Csak a magyar termelők eredményes gazdálkodása garantálhatja, hogy a magyar termőföld hosszú távon is magyar tulajdonban maradjon – magyarázta.

Mint mondta, felfoghatatlan, hogy az ellenzéki pártok mutyit kiáltanak, amikor a kormány megteremtette a földeladás jogi és birtokpolitikai garanciáit. Hozzátette: a jelenlegi bérlők nagy része nem tudja majd megvásárolni a földet, szerinte a Földet a gazdáknak programban résztvevők közül 762-nek lesz módja bérelt területe megvásárlására.

Győrffy Balázs úgy összegzett: az államnak nem az a feladata, hogy gazdálkodjon, hanem hogy megteremtse azokat feltételeket, hogy a dolgozni vágyó emberek boldoguljanak.

Gőgös Zoltán MSZP-s vezérszónok az állami földek tervezett eladását úgy értékelte: a kormány az elmúlt 25 év legnagyobb gazemberségére készül. Mint fogalmazott, az állami szántóvagyon nagy részét elkótyavetyélik. A földeladás szerinte arról szól, hogy a kabinetnek szüksége van az abból várható több száz milliárdos bevételre. Javasolta egyúttal, hogy ha már eladják a földeket, akkor az önkormányzatok léphessenek be vevőként.
    
A föld legyen azoké a magyar gazdáké, akik megművelik – ismertette a KDNP álláspontját a párt vezérszónoka, Földi László. Szerinte „a földrablók, padlássöprők logikáját követő baloldal visszaálmodná a tsz-ek és állami gazdaságok világát, közben pedig (...) a külföldi nagytőkések kezére juttatná a magyar termőföldet" – fogalmazott. A kisgazda hagyományt folytató kereszténydemokraták és a magyar emberek nagy többsége szerint az államnak nem kell központilag irányított mezőgazdasági tevékenységet folytatnia, ehelyett azt azokra kell bíznia, akik értenek hozzá – mondta Földi László. Az egyik legfontosabb cél, történelmi kötelesség továbbra is a külföldiek földszerzésének megakadályozása – jelentette ki. A mezőgazdaság eredményei közül kiemelte, hogy az ágazat egyre több embernek ad munkát, sikerült stabilizálni az állattenyésztés helyzetét, az agrárgazdaságnak pedig fontos szerepe van a nemzetgazdaság külkereskedelmi folyamataiban. A KDNP-s politikus összegzése szerint garanciális szabályok születtek arra, hogy kizárólag a helyben lakó magyar földművesek vehessenek földet Magyarországon.

A Jobbik azt követeli, hogy a kormány álljon el az állami földek kiárusításától – jelentette ki a párt vezérszónoka. Magyar Zoltán felszólalásában érthetetlennek nevezte, hogy egy magát nemzetinek valló kabinet miért árulja el a hazai termőföld ügyét. Leszögezte, hogy a földkérdés egyben nemzetbiztonsági kérdés is, mert az élelmiszerbiztonság garantálása valamennyi felelősen gondolkodó állam alkotmányos kötelezettsége.

Sallai R. Benedek (LMP) nem vonta kétségbe, hogy a termőföldhöz jutók között lesznek "jó magyar emberek" is. Leszögezte viszont, hogy ő arról beszél, hogy egyáltalán nem lenne szabad ezeket a földeket eladni. Az állami földek ügye nem pusztán a termőföld, a gazdálkodók vagy a vidék ügye, hanem minden magyar emberé, ugyanis az közös örökségünk.

Font Sándor (Fidesz) arról beszélt, hogy 14-15 éve tart az "áldatlan vita" a parlamentben a termőföldről, s az most a legjobb helyre, a magyar gazdálkodók kezébe kerülhet. Fájdalmasnak nevezte azon uniós kritikákat, amelyek szerint nem csak földműveseknek és nem csak magánszemélyeknek kellene vásárlási lehetőséget adni. Jobb megelőzni a bajt, s fontos, hogy bárhogy dönt a későbbiekben az Európai Unió, a föld magyar kézben maradjon. Senki nem tud a saját tulajdonáért úgy küzdeni, mint a magángazda. A kormánypárti politikus visszautasította Gőgös Zoltán szavait, jelezve, a gazdasági teljesítmény miatt nincs szükség költségvetési lyukak betömésére, s a szocialista politikus állításaival szemben az állami földek 5-7 százalékáról szól a vita. Kijelentette azt is, hogy nincs szó spekulánsokról, a korábban is támogatást igénylő gazdák kérik minősítésüket. A Jobbiknak és az LMP-nek címezve pedig azt mondta: ellenzékből "fülnek tetsző" mondatokat mondhatnak, semmi felelősség nincs mögötte.
    
Jakab István (Fidesz) emlékeztetve a baloldali kormányok intézkedéseire kijelentette: önök már rég eladták volna az összes földet, és törekvésük volt a családi gazdaságok tönkretétele. Úgy folytatta: kormányzásuk alatt az értékesítési egységeket úgy alakították ki, hogy egy ajánlattétellel nagy területet adhassanak a számukra kedves embereknek. Leszögezte azt is: a szocialisták vidékfejlesztési programjában 8 milliárd forint szerepelt a fiatal gazdák támogatására, az Orbán-kormány viszont eddig 72 milliárdot fizetett ki számukra, és további 77 milliárdot irányzott elő. Szerinte a tulajdonos gazda hosszú távon gondolkodik, figyel a talaj minőségének megőrzésére, bérelt területen viszont nem valósít meg komoly beruházást.

Pócs János (Fidesz) szerint szégyenletes a vitanap, mert kiderült, hogy van, aki a külföldiek, van aki a spekulánsok érdekeit védi, de a magyar emberek mellett csak a kormány áll. Hozzátette: képtelen a parlament egyetérteni abban, hogy a magyar föld nem jobb- vagy baloldali, hanem magyar. Elmondta még, hogy a szocialista kormányok alatt több mint tízezer hektáron "garázdálkodtak" külföldiek, és feltette a kérdést, hogy ezt miért nem fékezték meg. Gőgös Zoltán szocialista képviselő, egykori földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár felé fordulva azt mondta, a Földért életjáradék programban 50 ezer hektár földet vettek el, és egy embernek adták oda a földbérlet egyharmadáért, és 370 millió forint állami támogatást is adtak.

Gúr Nándor szocialista képviselő azt mondta, a vidék depresszióban szenved, onnan megy el a legtöbb fiatal, miközben a Fidesz a saját érdekeit szem előtt tartva változtat a szabályokon. Varga László (MSZP) szerint serkenteni kell a szociális szövetkezéseket, mert ha semmit nem tesznek, akkor komplett országrészek fognak szinte teljesen kiürülni. Közösségi tulajdonban kellene, hogy maradjanak a földek, mert - mint mondta - keveseknek fog lehetőséget biztosítani a pályázati rendszer, amely ráadásul spekulációra is módot ad.

Egyed Zsolt (Jobbik) azt mondta, a Jobbik annyit szeretne, hogy az állami tulajdonban lévő földvagyont ne "kótyavetyéljék el". Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt a kérdést tette fel, hogy melyik kisgazdálkodó lesz képes a földpályázatokon a nagytőkével versenyezni?