TUDATOSÍTSUK, MOBILIZÁLJUK FOGALMI ÉRTÉKRENDÜNKET! (2.)

Jó dolog, hogy a magyar miniszterelnök Rómában és Budapesten is világossá tette, hogy a keresztyéndemokrácia és a keresztyén szabadság fogalmainak alkalmazása a politika területén meghatározó jelentőségű – legalábbis hazánk jelene és jövője szempontjából. Minthogy mindkét fogalom esetében mély gyökerű, főként utóbbi esetében egészen a reformációig visszanyúló fogalomtörténetről és fejlődésről is szó van, szükségesnek tartom egyfajta keresztyéndemokrata cursillo, rövid, de intenzív együtt tanulás, háttérkutatás, és kultúra kialakítását sürgősen megcélozni, s az előttünk álló években a keresztyéndemokrácia kultúrájával is megemelni népünket. Nehogy úgy járjunk eszmei és politikai értelemben, mint ahogyan a népnyelv fogalmaz: Fenn az ernyő, nincsen kas. Csak beszélünk, beszélünk valamiről, ami nincs vagy amiről csak halvány fogalmaink vannak, ha vannak egyáltalán, s nem csak nyers érdekeink!

 

Előző írásomban* az angolszász politológiai kultúra keretében mozogva, világossá vált, hogy a keresztyéndemokráciának két fő kapaszkodó gyökere van: a római katolikus szociális tanítások és a neo-kálvinista, főként holland eredetű politológiai szemlélet. Most a konzervativizmus és a keresztyéndemokrácia fogalmi tartalmával ismerkedünk meg röviden. Szükségesnek tartom előre bocsátani azt, hogy mind a római katolikus, mind a protestáns értelmezésben kezdetektől fogva ott van a szociális evangélium munkálta közéleti fogékonyság, érzékenység, az evangélium társadalmi mértékű, nem csak kisebb csoportokban alkalmazott szemlélete, ami az igazságosság, az emberi méltóság, a szolidaritás őseredetileg bibliai tartalmaira megy vissza.

 

HALADÓ KONZERVATIVIZMUS

 

Milyen alkotó elemei vannak a konzervatív fogalomnak? Általános érvényű igazság: nem az ósdit, nem az idejét múltat jelenti ez a szó, mint ahogyan évtizedeken keresztül a bolsevik-ateista propaganda próbálta beállítani és elhitetni – sajnos nem eredménytelenül – a tömegekkel. E vulgáris és szándékosan stigmatizáló kommunista politikai demagógiával szemben a konzervativizmus ezt jelenti:

 

1. hagyománytisztelet, nemzeti, történelmi, családi értelemben;

2. realista emberszemlélet, ami eleve számol az emberi természet teológiailag feltárt esendőségével, gyarlóságával, rosszra is hajló „mély gravitációjával”, de a pozitív irányba emelő tálentumokkal is;

3. a társadalom szerves és realista szemlélete;

4. tiszteletben tartja a természetes hierarchiát, a szülőket, az elöljárókat, de az Isten előtt minden ember egyenlő elvéből következően a horizontális, az emberi kapcsolatok szintjén is a tiszteletadás és a tisztelet természetes elvárása, kölcsönössége vezeti;

5. az általános emberi jogok mellett a vagyonhoz való jogot alapvetőnek tartja;

6. fontos a törvényesség és a szabadság biztosítása és védelme;

7. a nemzet és a nemzeti értékek elsőbbsége;

8. a vállalkozás szabadságának biztosítása;

9. ellenőrzött kormányzás, kormányzat;

10. egyéni szabadság és a személyes felelősség összekapcsolása;

11. a részérdekek közötti egyensúly fenntartása.

 

A KERESZTYÉNDEMOKRÁCIA JELLEGZETESSÉGEI

 

1. keresztyén-humanista emberszemlélet;

2. felebaráti szeretet megvalósítása, gyakorlása, ehhez a szociális, társadalmi szintű formációkban is;

3. a fenntarthatóság, a relatív állandóság biztosítása;

4. pluralizmus/sokféleség és a társadalom pluralista szemlélete;

5. szolidaritás;

6. szubszidiaritás, mindent lehetőleg a legalsóbb szinten elintézni; költséghatékony, takarékos állam!

7. perszonalizmus, kapcsolati jellegű személyiség-aktualizálás, nem önmegvalósítás,

hanem személy-közösség kölcsönössége;

8. fraternalizmus, többszintű demokrácia: nemzeti, szövetségi, nemzetek közötti, de nem azok fölötti!;

9. Third Way: nem jobb, nem bal, hanem néppárti középpárt;

10. a közjó következetes szolgálata;

11. szociális piacgazdaság.

 

KÉTFAJTA MEGVALÓSULÁS

 

Amiként a gyökérzetben két erős kötődése van a keresztyéndemokráciának, nevezetesen a római katolikus szociális enciklikákban, tanításokban és a protestáns neo-kálvinista tanokban, hasonlatosképpen kétfajta úton-módon valósultak meg az elvek, váltak történelmi, politikai, közösségi hatóerővé, tényezővé.

 

1. Vannak értékhangsúlyozó néppártok, ilyenek a katolikus vagy kontinentális és dél-európai keresztyéndemokrata pártok;

 

2. Vannak befolyásgyakorlástól vezetett pártok, „pillérszerkezettel”, azaz inkább felekezeti értékrendet, befolyást követők, ilyenek a református/kálvinista pártok Hollandiában, és a skandináv protestáns gyökerű pártok.

 

Mindkettő árnyalat vagy törzs ugyanazon gyökérzeten áll, éppen ezért eszmepártoknak is nevezik magukat, azaz nem a nyers és puszta politikai, gazdasági érdek követői és ennek propagálói. Hiszen az emberi méltóságba az eszmeiség is alapvetően beletartozik.

Ha nincs etika és etikai tartás, nem sokat ér a törvények tömege. Ha ráhagyatkozunk a gyanús ügyleteket sejtető államra, bankokra, politizálásra, a szabad és a megbízható Svédországnak, Finnországnak, Skandináviának vége!” (Gustav Hägglund /1938. szeptember 6./ nyugállományú finn tábornok. Finnország vezérkari főnöke volt 1994-től 2001-ig. Azután pedig az Európai Unió Katonai Bizottságának első elnöke 2001-től 2004-ig).

 

TALÁLKOZÁSOM A LEGÜTŐSEBB ESZMERENDSZERREL – PUBLIKUS KÖVETKEZTETÉSEK

 

A keresztyéndemokráciának hatalmas irodalma van, amivel először akkor találkoztam, amikor 1993-94-ben a KDNP PM külügyi és tanulmányi felelőseként részt vehettem a CDU bonni központjában szervezett demokrácia-kurzuson, a bad godesbergi órási irodalmi anyaggal rendelkező tanulmányi központjában. Akkor és ott jöttem rá arra, mennyi mindent kell még tanulnunk politológiai, szociáletikai, eszmetörténeti, PR és egyéb ismeretek pótlása tekintetében. Azóta is, jó 26 éve tanulom, tanulmányozom folyamatosan a keresztyéndemokrácia aktuális helyzetét, fejlődését. Az foglalkoztat, hogyan lehetne még hatékonyabbá tenni ismertségét, milyen politológiai-pedagógiai módszerekkel lehet ezt előmozdítani. Mint mindig, e kérdéskörben Isten szintén megérintette fantáziámat, ezért e sorozat és néhány javaslatom. Annyit még mindehhez, hogy a németországi Protestáns Munkaközösség (EAK) több mint 60 évnyi keresztyéndemokrata politikai tapasztalatával, több mint 200 ezer tagjával, impozáns elméleti és stratégiai felkészültséggel az elmúlt 26 évben készséggel segített, támogatott abban, hogy hazánkban a protestáns politikai kultúra a keresztyéndemokrácia nagy családjában még karakteresebben jelenjen meg. Ebben az elkötelezettségükben töretlenül mellettünk állnak. Ezt mutatják az elmúlt években megvalósult kölcsönös látogatások, tapasztalatcserék, a kommunikációs-, és sajtókapcsolatok is.

 

Meggyőződésem, nincs életszerűbb, keresztyénibb, mélyen múltgyökerűbb, ezért magasan jövőképesebb politikai, világnézeti rendszer, mint a keresztyéndemokrácia.

 

Két dolgon azonban még mindig csodálkozom, és két dolgot nagyon hiányolok, ezért ezt akár javaslatként is megfogalmazom:

 

1. miért nincs nálunk (is) szervezettebb KERESZTYÉNDEMOKRÁCIA KUTATÓKÖZPONT, amelyben a római katolikus szociális tanítások és a neo-kálvinista-protestáns politikai kultúra magas szintű, korszerű magyar keresztyéndemokrata történelem és világszemléletté ötvöződhetne és karakteres politikai arculatot adna jó 1000 éves magyar keresztyén államiságunknak?

 

2. fiatal politikusainkban miért nem ébred még erőteljesebb vágy, a már politikai közszereplésben magasabban lévő derékhadban pedig a továbbadás felelősségéből táplálkozó produktív törekvés a KERESZTYÉNDEMOKRATA GONDOLKODÁSMÓD, VILÁGSZEMLÉLET MEGISMERÉSÉRE ÉS MŰVELÉSÉRE az aktuálpolitikai érvényesülésre? Miért nincs ennek már végre intézménye? Keresztyéndemokrata akadémiája? Fontos és jó szakismeretekkel kerülnek ki a politikai pályára fiataljaink, de a politikai kultúrát, s a viselkedés-, és magatartáskultúrát, főként a keresztyéndemokráciát is tanulni kell - mindhalálig!

Tehát KERESZTYÉNDEMOKRATA KUTATÁST, KÉPZÉST, POLITIKAI KULTÚRÁT MEGVALÓSÍTÓ ESZKÖZRENDSZERT, STRUKTÚRÁT KELL LÉTREHOZNI, AMIVEL GENERÁCIÓS ÉS TÖMEGMÉRETBEN MEGCÉLOZHATJUK A KERESZTYÉNDEMOKRATA KULTÚRA ELTERJEDÉSÉT HAZÁNKBAN. Nehogy eszmeileg, ahogyan a finn tábornok fogalmazott: az eszmedemokrácia tekintetében úgy járjunk, hogy fenn az ernyő, nincsen kas!

(Folytatjuk)

 

Írja: Dr. Békefy Lajos, a KDNP Protestáns Műhely külügyi titkára

 

 

* CSAK BESZÉLÜNK VAGY TUDJUK IS, MIT? A KERESZTYÉNDEMOKRÁCIÁRÓL FOGALOMZAVAR NÉLKÜL! (1.) A kolozsvári agnusradio.ro blogján 1068. cikként - https://www.blogger.com/u/3/blogger.g?tab=mj&blogID=4875085957745160042#editor/target=post;postID=7352489396485666567;onPublishedMenu=allposts;onClosedMenu=allposts;postNum=2;src=link