Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva - hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve - tallózunk.
 

Bármi megtörténhet?
 

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, (Jobbik): - Az elmúlt hétvégi EU-csúcs záródokumentuma, amit önök támogattak, ezer sebből vérzik. Példának okáért a migránsok továbbküldése mechanizmusának a korlátozására lehet következtetni belőle; mindemellett új befogadóállomások létesítésére is, tehát egy olyan eljárásrendre, amelynek a lényege, hogy ne Nyugat-Európában torlódjanak fel a nagyobb migránstömegek. Egyértelműen látszik, hogy ha Magyarország kormánya a márciusi csúcson megakarja akadályozni, hogy akár kötelező kvótára, akár más névre elkeresztelve hívatlan idegeneket telepítsenek be Magyarországra, akkor bizony lépni kell.

- A Jobbik egy nagyon kemény és hathatós eszközt ajánl az önök figyelmébe, amelynek érdekében alaptörvény-módosítást is benyújtunk. Tartsunk országos népszavazást a kvóta tekintetében, amelynek lényege az lenne, hogy minden kvótaszerű megoldást utasítson el Magyarország népe, ha úgy gondolja. Ezzel a kőkemény felhatalmazással pedig induljanak el Brüsszelbe és végre csapjanak az asztalra! Kérdésünk adja magát:

- Nyitottak-e erre a kiváló megoldásra?
 

***
 

SZIJJÁRTÓ PÉTER, (külgazdasági és külügyminiszter): - Képviselőtársam! Magyarország kormányának álláspontja teljesen egyértelmű a bevándorlási válság kapcsán. A magyar emberek a nemzeti konzultáció keretében világosan elmondták, hogy az az elvárásuk Magyarország kormányával szemben, hogy az védje meg Magyarországot, védje meg a bevándorlás nevű jelenségtől is. A magyar kormány ennek megfelelően soha nem támogatta, nem is támogatja és nem is fogja támogatni semmilyen kvótának a bevezetését!

- Világossá tettük, hogy a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntés a mi álláspontunk szerint nemcsak ésszerűtlen, nemcsak végrehajthatatlan, nemcsak ellentétes Európa érdekeivel, hanem ráadásul a vonatkozó döntés az európai jogszabályok megsértésével történt. Ezért fordultunk az európai bírósághoz, ugyanúgy, mint Szlovákia, és ezért tettük világossá, hogy a kötelező betelepítési kvótát soha nem fogjuk támogatni, és mindent megteszünk az európai uniós fórumokon annak érdekében, hogy soha ne lépjen életbe ilyen európai uniós szabályozás, amely ránk nézve ilyen jellegű kötelezettséget állapítana meg.

 - Ha egy ország elveszíti annak a lehetőségét, hogy maga döntse el, kiket enged be, vagy kiket nem enged be saját országába, akkor bizony elveszíti szuverenitásának egy részét is, ezért mi minden olyan megközelítést, intézkedést elutasítunk, amely a szuverenitásunk akár egy egészen kicsi szeletének feladásával is járna. Szeretném önt és önön keresztül a Jobbik támogatóit is, tisztelt képviselő úr, megnyugtatni: nincs félnivalójuk. Magyarország kormánya mindig is határozottan ki fog állni a kötelező betelepítési kvótákkal szemben.
 

***
 

Z. KÁRPÁT DÁNIEL: - Miniszter úr, tökéletesen körülírta azt, hogy miért nem szabadott volna aláírni azt a zárónyilatkozatot, amelyben szerepel az áthelyezési mechanizmus végrehajtása. Oké, hogy önök azt mondják a kötelező kvótára, hogy nem, de Magyarország népének akaratnyilvánítása mindenféle kvótaszerű megoldás ellen szólt. Ne mondják, hogy önök nem álltak elő kvótával! Novemberben világkvótát javasoltak, könyörgöm! Most az a helyzet, hogy egy önkéntes kvótára már igent mondanának.

- Hazardíroznak, hiszen abban reménykednek, hogy ebből majd nem lesz kötelező szabály a brüsszeli boszorkánykonyhában. Eközben a határon százával illegálisan most is masíroznak be Magyarország területére az idegenek. Tehát arra szólítjuk fel önöket, hogy népszavazás megtartása mellett Brüsszelben márciusban igenis feküdjenek keresztbe, akadályozzák meg a kötelező kvótát bármi áron, és ne írjanak alá olyan záródokumentumokat, amelyek nemcsak kétségeket hagynak, de öngyilkos kitételeket is egy tisztességes nemzetállamra nézve.
 

***
 

SZIJJÁRTÓ PÉTER: - Képviselőtársam! Az Európai Tanács üléseinek végén elfogadnak úgynevezett konklúziókat, amely konklúziókban világosan olvasni lehet, hogy a tavalyi európai tanácsi üléseken elmondottaknak megfelelően sem Magyarország, sem Szlovákia nem tartja elfogadhatónak azt a döntést, amely a kötelező kvótákra vonatkozott. Tehát senki nem fogadott el olyan döntést, amely a korábbi magyar állásponttal ellentétes lenne - mármint a magyar kormány részéről.

- Szeretném itt és most újra világossá tenni, úgy tűnik, nem lehet elégszer elmondani: Magyarország kormánya ellenzi a kötelező betelepítési kvótát. Amíg Magyarországnak ez a kormánya van, amely jelenleg, addig semmilyen kötelező betelepítési kvótában nem fogunk részt venni, és minden egyes európai fórumon mindenkinek felhívjuk a figyelmét arra, hogy mi ellene vagyunk és nem fogjuk elfogadni, hogy bárki ránk erőltesse a kötelező betelepítési kvótát. Remélem, egyértelmű voltam, többféleképpen próbáltam ugyanazt elmondani, hogy mindenki, az ön  számára is világos legyen!
 

Ugye, ön jó gazda?
 

HERINGES ANITA, (MSZP): - A tavalyi évben is már komoly problémát okozott, hogy nem kaphatta meg az Atomerőmű Sportegyesület és a Paksi Futballklub az MVM és a Paksi Atomerőmű támogatását, így több száz millió forint kiesést okozva ezzel a helyi sportnak. Ami évtizedekig elképzelhetetlen volt, hogy a Paksi Atomerőmű ne támogathassa a paksi sportot, most úgy tűnik, önöknél ez rendszerré válik.

- Tudjuk jól, ezek a sporttámogatási döntések az önök kormányzása óta nem helyben születnek, hanem valahol Budapesten. A focistáink tavaly már lenyelték azt az óriási békát, hogy nemcsak a támogatást, de az MVM Paksi Atomerőmű nevet is elvették tőlük, amelyet egy évig a Dunaújváros használhatott, aki ki is esett az I. osztályból.

- Az atomerőmű bővítését a miniszterelnök úr az évszázad beruházásának nevezte. Önök büszkélkednek mindenhol, ahol csak tudnak, a paksiak precizitásával, szakmai felkészültségével, katonás, pontos munkavégzésével. Ezért a jó hírnévért, munkáért elvárhatják a paksiak és a sportolók, hogy önök is ilyen pontosan és precízen támogassák a paksi sportot. Ezért kérdezem most államtitkár urat:

- Miért hagyják minden év elején bizonytalanságban sportolóinkat?

- Megint csak dobálják egyik helyről a másikra?

- A Paksi Futballklub és az ASE az ön minisztériuma által felügyelt MVM támogatására számíthat 2016-ban?
 

***
 

Dr. FÓNAGY JÁNOS, (nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár): - Képviselőtársam! Kérem, hogy ne vonjuk össze teljesen a paksi sportot a profi labdarúgócsapattal. A paksi és környéki sportra tavaly saját hatáskörben eljárva az atomerőmű több mint 300 millió forintot fordított szponzorációs célokkal. Való igaz, hogy a nagypályás profi labdarúgócsapat támogatását sem tavaly, sem idén nem tervezi biztosítani. Egyébként az Atomerőmű SE - ön is mondta, ez az új név - jelenleg mintegy 130 millió forint támogatási kérelme folyamatban van. A KSC pedig további 42 millió forintot igényelt.

- Ami a paksi sportot illeti, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és Paks város önkormányzata tavaly december 3-án támogatási szerződést írt alá közel 800 millió forint költségvetési támogatás biztosítására. Ennek alapján Paks város önkormányzata további 600 millió saját részt vállal. A támogatásnak alapvető célja a paksi sportlétesítmény fejlesztése, támogatása. A tervezésre a közbeszerzési eljárás is lezajlott, és a Nemzeti Stadionfejlesztési Munkacsoport a koncepciótervet 2016. február 9-én, tehát két héttel ezelőtt jóváhagyta.

- Úgyhogy, tisztelt képviselő asszony, szeretném megnyugtatni önt, hogy sem az atomerőmű, sem a magyar kormány nem hagyja figyelmen kívül Paks és környékének sportéletét, arra az említettek szerint több száz millió forint működési támogatást és közel egymilliárdos fejlesztési támogatást biztosít.
 

***
 

HERINGES ANITA: - A paksi focicsapat MVM Paks néven működött az elmúlt időszakban. Önök elvették még a nevet tőlük, és elvették a profi focitól a támogatást is. Az a 800 millió forint, amit önök támogatásként adtak, az a térség támogatása volt, és nem a csapaté.
 

***
 

Dr. FÓNAGY JÁNOS: - Én ugyan közismerten nem vagyok futballszakértő, de azt őszintén sajnálom, hogy a képviselő asszony tiltakozik a paksi stadion 800 milliós támogatása ellen. Ha korábban szólt volna, akkor ezt a kérését talán figyelembe tudtuk volna venni, de így a kormány megajánlotta a 800 milliót, és Paks ezt megkapja.
 

Mi a jelentősége az MH 2. Különleges Rendeltetésű Ezred megalakításának?
 

FIRTL MÁTYÁS, (KDNP): - A közelmúlt, különösen az elmúlt hónapok eseményei, a tömeges migráció okozta válsághelyzet, az embertelenül elkövetett párizsi terrortámadás újfent megerősítették azt az egyre inkább alaptétellé váló nézetet, mely szerint a biztonsági környezetünkben csak az biztos, hogy minden bizonytalan. Ez sajnos nem jó hír számunkra, hiszen rendkívül nehéz feladat egy folyton változó, kiszámíthatatlan világban megfelelni az újabb és újabb kihívásoknak. Ráadásul olyan világban élünk, ahol a fenyegetések és a kihívások széles skálájával kell egyszerre megküzdenünk.

- Szükségünk van a Magyar Honvédség képességeire, tartalékaira, azok megújítására és kibővítésére. Mindemellett szükség van a társadalom támogatására, hogy közös értékeink és érdekeink mentén óvjuk és védjük hazánkat. Miniszter urat idézve: „Európában a biztonság lett a legfontosabb érték, és láttuk, tapasztaltuk, hogy a Magyar Honvédség kiválóan felkészített állománya az elmúlt időszakban bizonyította, képes a határok megvédésére, az emberek biztonságának garantálására. Látjuk a veszélyeket és a tendenciákat. A politikai és morális felelősség a miénk, kötelességünk tehát cselekedni.” Szolnokon egy sajtótájékoztató keretében jelentette be, hogy Megalakult a Magyar Honvédség 2. Különleges Rendeltetésű Ezrede. Jelen biztonsági kihívásai közepette fontos a Magyar Honvédség katonai és emberközpontú fejlesztése, illetve átszervezése, a rendelkezésre álló források ésszerű felhasználása.. Ezért is kérdezem:

- Nemzetközi viszonylatban eddig is kimagasló eredményeket értek el a különleges alakulatok, miért volt szükség azok összevonására?

- Rendeltetése tekintetében a feladatait tekintve, hol helyezkedik el a Különleges Rendeltetésű Ezred a Magyar Honvédség keretében?
 

***
 

VARGHA TAMÁS, (honvédelmi minisztériumi államtitkár): - A különleges műveleti erők az elmúlt években, évtizedekben bizonyították létjogosultságukat, hiszen egyrészt a hálózati alapon működő terrorizmus, másrészt a szervezett bűnözés ellen küzdő országok többsége ezzel a képességgel már rendelkezik. A globális, aszimmetrikus hibrid fenyegetettségek elleni küzdelem is igényli ezen szervezetek aktív közreműködését. Ehhez a folyamathoz csatlakozott Magyarország 2005-ben, amikor megkezdte a különleges műveleti erők kialakítását Szolnokon.

- Az elmúlt tíz év kemény munkájának köszönhetően a különleges műveleti szerepvállalás elévülhetetlen érdemeket szerzett a Magyar Honvédségnek mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban. A magyar különleges műveleti erők 2009-től vesznek részt a NATO-, az európai uniós és más koalíciós műveletekben, és a feladatrendszerük teljes spektrumában, aktív és passzív harci cselekmények során komoly tapasztalatokat és elvitathatatlan érdemeket szereztek. Bizonyítottak Irakban és Afganisztánban is, ahol szakfeladatot láttak el a nemzetközi különleges műveleti erők részeként. Megbecsültségük egyértelműen igazolja a magyar képesség hatékonyságát.

- Az elmúlt hónapokban a határ menti feladatok végrehajtása során a különleges erők a feladatra kijelölt speciális rendőri erőkkel közösen aktívan és hatékonyan vettek részt a tömeges migráció okozta kihívások kezelésében is. A rendkívüli módon megváltozott biztonsági követelmények és körülmények között elengedhetetlen volt a különleges műveleti egységek fejlesztése, és ennek része, hogy tovább építjük, integráljuk, - így jött létre a Magyar Honvédség 2. Különleges Rendeltetésű Ezrede.
 

***
 

FIRTL MÁTYÁS: - Nekünk, parlamenti képviselőknek morális felelősségünk, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy a Magyar Honvédség számára mint nemzeti közös ügynek azt a környezetet valóban megteremtsük, hogy Magyarország biztonságát megfelelő módon tudja szavatolni. Éppen ezért keresni kell azokat a megoldásokat, amelyeket egyébként Európa számos országában a honvédség számára már biztosítottak az elmúlt időszakban. Bízom abban, hogy itt a parlamenti frakciók is érdekeltek abban, hogy a Magyar Honvédség szerepvállalása hazánk, határaink védelmében megfelelő módon szavatolva legyen az elkövetkezendő időben. 
 

***
 

VARGHA TAMÁS: - Köszönöm képviselő úr elismerő szavait a Magyar Honvédség minden katonája nevében is. Valóban, egyetértünk, szükség van arra, hogy közösen gondolkozzunk és közösen cselekedjünk. És engedjék meg, hogy tisztelettel szóljunk arról a példa nélküli, példaértékű együttműködésről is, ami a Magyar Honvédség és a Belügyminisztérium erői között létrejött, hiszen a Magyar Honvédség a törvényben erre kijelölt szervezetekkel - jog- és hatáskörelvonás nélkül - közreműködik és közreműködött a feladat végrehajtásában. Mindannyiunk közös feladata és felelőssége, hogy mindent megtegyünk az előttünk álló időben is azért, hogy ezt a feladatot a Magyar Honvédség katonái elláthassák és folytathassák példaértékűen.
 

Az új bérszámfejtési rendszer csődje miatt késhetik le a dolgozók az adóbevallási határidőt is?
 

Dr. SZÉL BERNADETT, (LMP): - Államtitkár Úr! Egy nagyon konkrét problémával fordulok önökhöz. Az új központosított illetményszámfejtési rendszer, a KIRA novemberi bevezetése óta gyakorlatilag egyetlen hónap nem telt el úgy, hogy ne lett volna káosz az állami bérek kifizetése körül. Szeretném leszögezni, hogy az egészségügyben, oktatásban dolgozó több tízezer emberről van szó, akik késve vagy hiányosan kapják meg a fizetésüket. Ráadásul több hetet kellett várni a bérjegyzékre is, ami magyarázatot adhatott az eltérésre.

- Szeretnék idézni is önnek egy dokumentumból, amelyből teljes mértékben kiderül, hogy a KIRA felel azért, hogy ilyen helyzet alakulhatott ki. Idézem: „A mellékletben csatolt személyek fizetésielőleg-levonását, annak helyességét felülvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy feltehetőleg a program nem megfelelő működése miatt 43 fő esetében nem az elvárt eredménnyel történt a levonás a helyes rögzítés ellenére.” Tehát egy szó mint száz: önök és egyébként a Magyar Államkincstár is végig hárították a felelősséget, mondván, hogy a rendszer jól vizsgázott, és ha voltak is úgynevezett átállási problémák, akkor nem ők, hanem az intézmények a felelősek. Hát nem, nem az intézmények a felelősek!

- Több hónappal a rendszer bevezetése után végre kimondhatjuk: a KIRA a felelős és az, aki ezt rászabadította a rendszerre. Információim szerint egyébként a dolgozók le vannak tiltva arról, hogy nyilatkozzanak erről a kérdésről, de nyílt titok, hogy mi történt. Ráadásul most már aktuálisakká válnak lassan az adóbevallások, az első bevallási határidő II. hó 25-e lesz a szerződéses jogviszonyban dolgozó egyéni vállalkozóknál. Ott tartunk, hogy a szükséges jövedelemigazolások is késve érkeznek meg vagy éppen hibásak.

- Látom a káoszt, és mérhetetlenül fel vagyok háborodva azért, hogy az amúgy is szerény jövedelemért dolgozó embereket ráadásul arra kényszerítik, hogy késve, illetve hiányosan kapják meg a fizetésüket. Úgyhogy tisztázzuk végre itt a parlamentben:

- Hogy fognak tudni ezek a dolgozók tisztességgel adózni, ha a rendszer hibája miatt még a jövedelemigazolásokat sem tudják ilyen időben és pontosan megkapni?

- Ki a felelős mindezért?

- Hogyan kívánják a rendet helyreállítani?

- Hogyan tudják azt garantálni, hogy ezek az emberek tisztességgel fognak tudni adózni hó végén, illetve a jövő hónapban, ha a rendszer hibája miatt még a jövedelemigazolásokat sem tudják időben és pontosan megkapni?
 

***
 

CSEPREGHY NÁNDOR, (Miniszterelnökség államtitkára): - Képviselő Asszony! 2015 novemberében egy teljesen új illetményszámfejtési rendszert vezetett be a Magyar Államkincstár, amely lényegében a tényleges munkateljesítményen alapuló tárgyhavi számfejtés alkalmazását teszi lehetővé. Egy olyan rendszerről beszélünk, amely közel egymillió embernek fizet bért, és végzi a bérszámfejtési feladatait minden hó végén. És ahogy egy ilyen rendszer bevezetésénél, úgy ennél a rendszerénél is valóban voltak olyan informatikai problémák, amelyeket többek között a Magyar Államkincstár a kormányhivatalokon keresztül, a járási hivatalokon keresztül már megkapott.

- Azt gondolom, hogy a Magyar Államkincstár ezekből a hibalistákból nagy részben már tudta rendezni az informatikai problémákat, és azoknak a kollégáknak is a képzése, illetve felkészítése megtörtént, akik az intézményrendszeri oldalán kezelik ezt a kérdést. Ezért az adóbevallási határidő teljesítése az én meglátásom szerint nem fog gondot okozni egyik intézmény esetében sem.
 

***
 

Dr. SZÉL BERNADETT: - Államtitkár Úr! Nagyon kétkedve fogadom a szavait. Egyrészt én azt látom, hogy az önök tárcája későn kért vizsgálatot, másrészt meg bagatellizálták a problémát. Ha önök felelősen viselkedtek volna, akkor már decemberben, amikor a novemberi bérek csúsztak, kérték volna a kivizsgálást. Mi egyébként erre kértük önöket, de végül csak februárban tették ezt meg, ami nagyon jelentős késést jelent, - gyakorlatilag három hónapja zajlik ez az ámokfutás. Ezért azt is kérem önöktől, hogy ne egyénenként vizsgálják ki az eseteket, mert itt már rendszerproblémáról van szó, ezt nem lehet szép szavakkal megállítani, itt egy teljesen komplett kivizsgálásra van szükség.

- Véleményünk szerint a kormánynak három dolgot kell most tenni. Egyrészt ki kell állni, és vállalni kell a felelősséget azért, amit önök most itt elbaltáztak, ne az intézményekre hárítsák ezt, legyenek szívesek. Másrészt a hibás adóbevallásokért is önöknek kell vállalni a felelősséget, vagy ki kell tolni a határidőt. Ugyanis most olyan tanácsokat is ad, hogy csinálják meg a hibás adóigazolásokat, aztán majd később korrigálják. Ez elfogadhatatlan. Nagyon szeretném, ha megoldást találnának a rendszerszintű problémára. A dolgozóknak joguk van időben és teljes egészében megkapni a bérüket.
 

***
 

CSEPREGHY NÁNDOR: - Képviselő Asszony! Ha valóban érdekelné a kormány válasza, akkor nem olvasott volna fel egy olyan viszonválaszt, amely nem vette figyelembe azt, amit az előzőekben elmondtam. Bevezettünk egy informatikai rendszert. Az informatikai rendszerre érkezett problémákra az Államkincstár reagált, és az adóbevallásokat ez a kérdés nem fogja érinteni. Azt, hogy kétkedéssel fogad mindent, ami itt elhangzik, nem csodálom, ez az ön dolga, a kormánynak pedig az, hogy megoldja ezeket a kérdéseket.
 

A nóta a régi marad?

PÓCS JÁNOS, (Fidesz): - Eddig mintegy kétmillió ember tiltakozott a kötelező betelepítés ellen, és jelentős a száma az olyan önkormányzatoknak is, ahol a menekültek kötelező jellegű befogadását elutasító határozatot hoztak. Vannak azonban kivételek: ők a múlt emberei, akik hűen követik a pártutasítást; volt, amikor Moszkvából, most pedig Brüsszelből.

Szeretnék néhány gondolatot idézni a jászberényi önkormányzat egyik képviselőjének, dr. Gedei Józsefnek a kötelező betelepítési kvóta elfogadását célzó indítványából. Arról a Gedei Józsefről van szó, aki szocialista országgyűlési képviselő és a város korábbi polgármestere volt. Idézet: „Jászberény lakói, a jászok bevándorlott és befogadott népcsoport leszármazói. A XIII. századi bevándorlást követően is érkeztek Jászberénybe, őket a népnyelv ma is gyüttmentnek hívja. A harmadik évezred hadviselési formái közé tartozik a terrorizmus, melynek nem oka a bevándorlás.” - mondja a képviselő. De nézzük tovább az idézet folytatását! „A bevándorlók egy részének magyarországi befogadása és integrálása történelmi, gazdasági és politikai, emberségi okokból kikerülhetetlen. Teljesíteni kell az ország EU-s tagságából származó, ráháruló kötelezettségeket, hűen a történelmi múlthoz.” Államtitkár Úr! Ezen idézet nyomán kérdezem öntől:

- A minisztérium rendelkezésére álló adatok fényében van-e ok-okozati összefüggés a jelenlegi migrációs folyamatok és a terrorizmus kockázatának érezhető emelkedése között?

- Jelent-e hazánk számára kockázatot az illegális bevándorlók telepítése?
 

***
 

KONTRÁT KÁROLY, (belügyminisztériumi államtitkár): - Legelőször is szeretnék köszönetet mondani annak a kétmillió embernek, akik aláírásukkal álltak ki a kötelező betelepítési kvóta ellen, illetőleg azoknak az önkormányzatoknak, amelyek szintén a kötelező betelepítési kvóta ellen foglaltak állást.

- Ami a tényadatokat illeti: az Európai Unió határőrizeti ügynöksége adatai szerint 2015-ben az Európai Unió területére több mint 1 millió 800 ezer illegális migráns érkezett. Ha a magyarországi adatokat nézzük, tavaly 391 384 személyt fogott el a rendőrség tiltott határátlépés miatt. Ha nézzük a nemzetközi tapasztalatokat, a párizsi eseményeket, és azt hogy az illegális, ellenőrizetlen migráció milyen összefüggésben van a terrorizmussal, akkor ezek a tényadatok azt mondják, hogy igenis van összefüggés, hiszen a terrorista közösségek illegális migrációra való ráépülése reális kockázatokat hordoz magában.

- A párizsi támadások, majd az azt követő események igazolták, hogy az illegális migránsok között megjelennek és folyamatosan szervező, bujtogató tevékenységet végeznek a radikális iszlám tanok követői, tehát ez egy reális veszély. Úgy gondoljuk: ha meg tudjuk akadályozni, hogy az illegális migránsok Magyarországra érkezzenek, akkor nagyon nagyot lépünk előre a tekintetben, hogy meg tudjuk akadályozni, hogy ez terrorveszélyt is eredményezzen. Úgy gondoljuk, a magyar emberek biztonsága a legfontosabb. A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar embereket megvédje és ehhez kéri a parlament támogatását is.
 

***
 

PÓCS JÁNOS: - Hát, látszik, hogy ezzel megy szembe a baloldal, hiszen szerintük a migrációs folyamatok békés, fegyelmezett, természetes jelenségek, a Nyugat-Európában növekvő terrorfenyegetettség, a francia merénylet vagy a németországi atrocitások mintha csak az égből pottyantak volna. Szerintük nekünk csak engedelmesen várni kell, és az EU bölcs vezetői majd megmutatják az utat a béke és a jólét felé. Valóban megfigyelhető részükről valamiféle hűség a közeli történelmi múlthoz. A történelmi hűség jegyében bizonyára a békés jövő víziói közé tartozik a gázáremelés, a devizahitel, az IMF-adósság vagy a családi adókedvezmények eltörlése is, hiszen ahogy ők mondják: hűnek kell lenni az Európai Unióhoz, a történelmi múlthoz.
 

***
 

KONTRÁT KÁROLY: - Képviselő Úr! A magyar kormány álláspontja kezdettől fogva világos, egyértelmű és változatlan a mai napig az illegális migrációval kapcsolatban, A  nemzeti konzultáción az emberek világosan fogalmaztak: meg kell védeni az országot! Ezt megtettük, létrehoztuk a jogi védelmet, a fizikai védelmet, az élőerős védelmet, és ez a rendszer működik. Bár azt is hozzá kell tenni, hogy 2016 első két hónapjában megnőtt a kísérletek száma a magyar-szerb határon, ezért meg kell vizsgálni a további megerősítés kérdését, esetleg a fizikai határzár kiterjesztésének a kérdését is. Úgy gondolom, hogy a magyar kormány álláspontja világos és a gyakorlata is: ellenőrzés, azonosítás, megállítás, majd visszaküldés. Ezek a pontos szakaszok az illegális migrációval kapcsolatban.