HARRACH PÉTER frakcióvezető, KDNP: – Március 1-jén véget ért a téli kilakoltatási moratórium, és ez arra késztet minket, hogy egy törvénymódosítást nyújtsunk be. Erről jut eszembe egy nagyon szomorú történet. Valaki balesetet szenvedett, eszméletlenül feküdt, és aki először odament hozzá, az nem segített neki, hanem kifosztotta. Ez egy megdöbbentő eset, és azért jutott eszembe, mert hasonlóságot mutat azzal, ami egyes kilakoltatások esetén történik.

– Mi a helyzet ma? Meghirdetik valakinek az otthonát a becsérték 70 százalékán, és miután ezt eladták, a háznak a részleteit továbbra is fizetnie kell az adósnak. Ez egy képtelen helyzet, még nagyobb ellehetetlenülésbe taszítja a családokat! Ezért a törvénymódosításunkban az szerepel, hogy a becsérték 100 százalékán kell az árverezést megoldani. És ha ez több lépésben sem sikerült, akkor lehet lemenni 80 százalékra. Tudok olyan módosító javaslatról, ami ezt a 80-at is 90 százalékra emelné, természetesen azt is támogatjuk. És még egy módosító javaslat jutott el hozzánk, amit szintén támogatni tudunk. Ez pedig a hitelező és az adós közötti megegyezésről szól, amely alapján a további törlesztés alól mentesül az adós.

–  Ha végignézzük azokat az adósmentő csomagokat, amelyek az évek folyamán megszülettek, akkor mindenképpen meg kell említenünk a végtörlesztés lehetőségét, az árfolyamgátat, a forintosítást, a családi csődvédelmet vagy az eszközkezelőt. Ezek sok embert kiemeltek abból a helyzetből, amibe elsősorban a devizaárfolyamok juttatták őket. De az is tény, hogy ma még van 145 ezer olyan család, akik nem tudják a törlesztéseket fizetni, és 3 hónapnál hosszabb idő óta nem fizettek.

– Persze biztos vagyok benne, hogy lesznek ellenvélemények is. Elsősorban a bankok részéről. Már hallottam, kifogásolják, hogy sokan vannak, akik tudnának, de nem akarnak fizetni. Nem tudom, hányan vannak; de azt tudom, hogy még többen vannak azok, akik képtelenek fizetni. Itt ki kell mondanunk egy olyan alapelvet, amiben, azt hiszem, egyetérthetünk. Abban az esetben, ha önhibáján kívül történik az ellehetetlenülés, akkor a helyzet kezelésében részt kell vállalnia nemcsak az államnak, nemcsak az érintettnek, hanem a pénzintézetnek is. Tehát a három szereplőnek valamiképpen meg kell oldani ezt a kérdést. Különösen akkor, ha tömegekről van szó. Az otthonmentési akció kiegészül azzal, ami a nagyvonalú CSOK-kal valósult meg. Mindez együtt, a már ellehetetlenült családok megmentése, illetve a fiatalok otthonteremtése biztosít egy olyan lehetőséget, ami Magyarországon a lakhatást meg fogja oldani.

***

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP), az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:

– Frakcióvezető Úr! A bírósági végrehajtásról szóló törvény újabb segítséget adhat az eladósodott családoknak. Eddig a joggyakorlat lehetővé tette a 70 százalékos kikiáltási árat a becsértékhez képest, sőt sokszori árverés után, illetve folyamatos kiírás után még akár az 50 százalékos eladási árat is elérhették, és ezzel végképp nagyon nehéz helyzetbe kerültek az emberek. A módosítás éppen ezért ezekhez kapcsolódik. Az első, majd az azt követő árverést, ami, hangsúlyoznom kell, elektronikus árverést jelent, csak 100 százalékon lehet a következő időszakban kiírni és ha sikertelen ez a folyamatos árverés, ez után egy évvel lehet csak 80 százalékra levinni az árverés mértékét. De van egy harmadik lehetőség is: megegyezhetnek a felek. Nyilván ez a megegyezés nem célozhatja azt, hogy mindazoknak, akiknek elmegy a feje fölül az otthona, lakása, családi háza, utána még adóssága is maradjon. Tehát egyértelműen segíteni kell abban, hogy ez a megegyezés már a végleges törlesztést is jelenthesse az adósnak.

– Miért jutottunk el ide, miért van ilyen nagy baj, miért van az, hogy még most is közel 140 ezer családnak segítenünk kell? 2002 és 2010 között a szocialista-szabaddemokrata kormányzás három nagy bűnt követett el az otthonukban élő családokkal szemben. Egyrészt a devizahitelezésbe hajszolta bele a családokat, ez körülbelül 2 millió kölcsönszerződést jelentett. Másrészt megszüntette az otthonteremtést, azt teljes mértékben szétverte. Harmadrészt pedig az a megalkuvó energiapolitika, ami ugyan onnan indult ki, hogy nem lesz gázáremelés, de végül is az egekig szöktek az energiaárak, illetve a rezsiárak. Ezek tették tönkre nagyrészt az embereket!

– 2010 óta két dolgot kell nekünk azonnal megoldani. Az egyik az emberek, családok megmentése, megsegítése, a másik, hogy ezek a problémák ne keletkezzenek, ne termelődjenek újra. Az otthonvédelmi akcióterv közel 1,3 millió embert érintett. Ezen belül az árfolyamgát, a végtörlesztés és a devizahitelezés megszüntetése, illetve a forintosítás bevezetése óriási nagy küzdelem volt. Aki visszaemlékszik rá, az tudja, mennyire tiltakoztak ez ellen a bankok, de mégiscsak meg kellett lépni az emberek érdekében.

– Bevezettük, megvalósítottuk, fölállítottuk a Nemzeti Eszközkezelőt, amelynek eredményeképpen több tízezer család maradhatott az otthonában, ami bár már nem a sajátja, de azt bérelve ott lakhat. Ócsai lakópark, családi csődvédelem – mind-mind ezt szolgálta. 734 milliárd forintot jelentett ez a támogatás, bármennyire is bőgnek most a szocialisták, és nem akarják ezt elismerni. Tudom, hogy nekik fáj a kilakoltatási moratórium, a kényszerértékesítési kvóta, az árverések elektronikussá tétele, a végrehajtói kar felállítása, az adósság újraindulásának megakadályozása, a rezsicsökkentés és az otthonteremtés. Tudom, hogy ebben semmit nem segítettek. De most itt van előttünk ez a javaslat. Amennyiben fölül tudnak emelkedni kicsinyes múltjukon és kicsinyes politikai céljukon, akkor ez a törvényjavaslatot támogathatják, azt követően pedig közel 140 ezer családnak tudunk segíteni.