Páratlan élményben lehetett részük azoknak, akik január 6-án részt vehettek a Művészetek Palotájában a reformáció 500. évfordulójának tiszteletére megnyitott emlékév fantasztikus műsorának megtekintésén. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet zsúfolásig megtöltötték a hazai és határon túli egyházak – a protestánsok mellett a római katolikusok – vezetői, képviselői, valamint hazánk felelős állami, politikai méltóságai, Orbán Viktor miniszterelnökkel az élen. Az este kapcsán még az előadás végén a Presbiter c. lap felelős szerkesztője reflektáló, gratuláló és köszönő hangú levelet küldött Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének és Dr. Hafenscher Károly miniszteri biztosnak, a Reformáció 500 emlékbizottság vezetőjének. Alábbiakban részleteket közlünk a két nagyszerű beszédből: Balog Zoltán miniszter köszöntőjéből és Kövér Lászlónak, az Országgyűlés házelnökének emlékévet értékelő megnyitójából.
A REFORMÁCIÓ HÁLAADÁS ÉS KRITIKUS SZEMBENÉZÉS ÖNMAGUNKKAL - részletek Balog Zoltán miniszter ünnepi köszöntőjéből
A reformáció lényege nem az, amit az ember tesz, hanem amit az Isten tesz az emberrel – hangsúlyozta beszéde elején, mintegy az emlékév szellemi-teológiai vezérszólamaként. Kiemelte: a reformációt nem lehet ünnepelni, úgy végképp nem, mint a katolikus egyház feletti győzelmet. “Hitünk szerint egy egyház részei vagyunk, még ha részekre szakítva is” – fogalmazott. Hozzátette: ha ünnepelni nem is lehet a Wittenbergből 500 évvel ezelőtt indult reformációra emlékezve, de “hálát adhatunk, köszönetet mondhatunk mindazért, amit a szakadások ellenére (…) ennek a világméretűvé nőtt megújulási mozgalomnak köszönhetünk: erősödő hitet, Isten iránti közvetlen bizalmat, nemzeti nyelvet, kulturális és gazdasági erőt, megújult tudományt. Mindezek emberi tettek, amelyek nélkül sokkal szegényebb lenne a világ, de a reformáció valódi lényege nem az, amit az ember tesz, hanem amit az Isten tesz az emberrel. A reformáció legfontosabb üzenete, hogy a végső valóság, amely meghatározza az embert, embert szerető valóság. Ezt Jézus Krisztus élete, halála és feltámadása bizonyítja. A reformáció arra tanít, hogy “építsd erre a bizalomra az életed, és mindaz, amit teszel, legyen hálaadó következménye annak, amit Isten tett teremtő, szabadító, megtartó szeretetével” – mondta. A tárcavezető kitért arra: ez az üzenet nem volt új 500 évvel ezelőtt, hiszen mondta Jézus, írták az evangélisták, Szent Pál, Szent Ágoston, Szent Ferenc és mások, csak éppen elfelejtődött, hogy mekkora ereje van. Luther, Kálvin és a magyar prédikátorok ezt fedezték újra fel, és “ezért adunk hálát”. A hálaadás mellett az emlékév során legalább ilyen fontos, hogy szembenézzünk önmagunkkal, és feltegyük a kérdést, hogy valóban hisszük-e és bízunk-e ebben az üzenetben!
A REFORMÁCIÓ ERKÖLCSI FORRADALMA REMÉNYT NYÚJT – Kövér László, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg a reformációi emlékévet
A reformáció nem csak egyházi és teológiai forradalom volt, hanem meghirdette az emberi gondolkodás szabadságát, minden ember egyenlőségét Isten szemében – fogalmazott megnyitó beszédében a politikus. Gazdag tartalmú beszédéből most néhány magvas megfogalmazást emelünk ki. Egy alapvetően erkölcsi válságban gyökerező, sokféle – identitásbeli, kulturális, demográfiai, gazdasági, társadalmi és politikai – kihívásokkal szembesített Európában a reformáció erkölcsi forradalmára napjainkban visszatekinteni reményt nyújt mindannyiunknak. A Házelnök szerint a reformáció erkölcsi forradalma nemcsak reményt, hanem példát és mércét, felelősségünk és kötelezettségeink felismerésének lehetőségét is jelenti. Felidézte: a reformáció megújította Európát és a magyarságot. Az Ágoston-rendi szerzetes, Luther Márton megértette, és hirdetni kezdte, hogy a Szentírás ismerete nem a beavatottak privilégiuma, hanem mindenkinek joga van elolvasni azt. Szólt arról is, hogy a XVI. századi Európa a hitviták tüzében égett, a kor nagy protestáns teológusai, Luther Márton, Kálvin János, Ulrich Zwingli tanításai nyomán jött létre az új evangélikus, református és – történelmi következményként – az unitárius felekezet. A reformáció azonban nem csak egyházi és teológiai forradalom volt, civilizációs korszakalkotó szerepe abban rejlik, hogy meghirdette az emberi gondolkodás szabadságát, az egyén méltóságát és felelősségét, minden ember egyenlőségét Isten szemében – mutatott rá. Hozzátette: a protestáns gazdaságetika alapozta meg a Nyugat gazdasági felemelkedését, pénzgazdálkodását és kereskedelmét, a reformáció alapozta meg a modern európai demokrácia értékrendszerét és elveit, s tette mind nyilvánvalóbbá az európai társadalmi berendezkedés változásának szükségességét, indította el a politikai közgondolkodás változásait. Hangsúlyozta azt is, hogy a magyar reformáció a Szent István által alapított keresztény magyar állam hanyatlásának korában bontakozott ki, olyan időszakban, amikor a magyarság oltalmat már nem a haldokló egységes magyar államban, hanem csak az újjászülető egységes magyar nyelvben találhatott. A XVI. század végére az ország lakosságának mintegy 90 százaléka valamelyik protestáns felekezet tagja lett. Kövér László szerint az ország tragikus szétesésének terhe, valamint az idegen uralom nyomása alatt a magyarság a reformáció korában jutott el az egyéni hitkérdésektől a nemzeti bűnbánat gondolatáig. Ennek az erkölcsi megújhodásnak a betetőzése a református Kölcsey bűnvalló nemzeti imádsága, a Himnusz is. Rámutatott arra is, hogy a magyar reformáció időszakában a kor legfelelősebben gondolkodó arisztokratái és fejedelmei megértették, hogy a hatalom nem csupán jogokat ad nekik, hanem felelősséget is ruház rájuk. Így jöhettek létre a magyar szellem végvárai, a kollégiumok Debrecenben, Sárospatakon, Pápán, Gyulafehérváron, Székelyudvarhelyen vagy Nagyenyeden.
(Összeállítás: Dr. Békefy Lajos, a KDNP Protestáns Műhely külügyi titkára)
