A beszélgetés elején Hankó Balázs – Harrach Péter gondolatait folytatva – a kultúra tágabb felfogásáról beszélt, ami az ő miniszteri portfóliójában is megjelenik. Az ellenzéki kritikákra válaszul hangsúlyozta: „Magyarnak lenni büszkeség, magyarnak lenni kiváltság, magyarnak lenni küldetés. A fiatalok sikere, az a nemzetünk sikere. A nemzetünk alapja a család: az apa, az anya és a gyerekek.” M. Dobos Marianne ezután a magyar diákoknak szóló Erasmus és a Horizont-programok brüsszeli letiltásáról, illetve az ezek helyébe lépő Pannónia Programról kérdezte vendégét. A kulturális és innovációs miniszter az előbbit nyilvánvaló „zsarolásnak” nevezte, ami annál felháborítóbb, mivel a gyerekeinken keresztül teszik ezt. Az utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az „nem pótlék, nem alternatíva, mivel mi „jobbat csináltunk, és mindeközben szuverenitási kérdésben nem kötöttünk alkut.” Hozzátette:

a Pannónia Programban több hely van a magyar diákoknak, mint az Erasmusban, nemzetközileg is elismert, rangos egyetemekre szól, és nemcsak Európában, hanem az egész világon; az ott elvégzett képzéseket Magyarország teljes mértékben elismeri, nem utolsósorban pedig a fiatalok hazajönnek, és itthon kamatoztatják a megszerzett tudást."

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter

A magyar egyetemekkel kapcsolatban a miniszter elmondta: az elmúlt öt évben úgy léptünk előre, hogy hét helyett már „12 egyetemünk van a világ legjobb 5 százalékában, van egy egyetemünk, ami a világ legjobb 1%-ában van, van 3 egyetemünk, ami a világ legjobb 2%-ában, tehát a világszínvonal jelenik meg, vagy van olyan képzési területünk, ami a nyolcadik leghivatkozottabb a világon.” 

A magyar egyetemek ráadásul az élő közösségek és a normalitás (értékvállalás) mentén szerveződnek, 43 ezer külföldi hallgató tanul itt együtt békésen, szemben azokkal a nyugat-európai vagy észak-amerikai egyetemekkel, ahol folyamatosan tüntetések vannak, és genderpropagandát oktatnak, amellyel a teremtett világunk rendszereit kívánják fölülírni”

– tette hozzá.

Mindez azért lehetséges, mert „a magyar családok értékvállalása és a magyar nemzet értékvállalása a gyermekvédelem kapcsán egyértelmű – szögezte le Hankó Balázs. Ezért is áll a családtámogatás olyan fontos helyen a magyar kormány politikájában. A miniszter felsorolta a már bevezetett és a leendő családtámogatási elemeket, így például a 3600 milliárd forintnyi családi adókedvezményt, amelyet jövőre meg fognak duplázni; az egyre szélesebb körben elérhető otthonteremtési támogatásokat (CSOK Plusz, falusi CSOK stb.), a könnyen elérhető babaváró kölcsönt, az otthonfelújítási támogatást és a fiatal házasok lakáshoz jutásának segítését a falvakban és a városokban egyaránt, stb.

A családtámogatás egyébként nem véletlenül szerepel éppen a kulturális miniszteri portfólióban: mindent ezért csinálunk, hogy ezen értékvállalásunk mellett azt az anyagi biztonságot meg tudjuk adni a családjainknak, ami aztán a jövőnket biztosítja, hiszen a jövőnkben és a jövőnk szempontjából a családjaink a legfontosabbak”

– hangsúlyozta a politikus.

Miniszteri portfóliójának másik fontos elemével, az innovációval kapcsolatban kijelentette, hogy azt is a magyar családok és a nemzet szemszögéből kell nézni, szemben a nyugati gyakorlattal, ahol sokszor a „kutatást a kutatásért” finanszírozzák. Az innovációs prioritások ezért az egészséges élet, a digitalizáció és a zöld átállás (agrárium és energia). Ennek kapcsán megemlítette a Neumann János Programot és a minisztérium tanácsadójaként is működő Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikust, akinek kutatásai különféle egészségügyi problémák nagyon korai előrejelzését teszik lehetővé. Mindezek hatására „2010 óta dupláztuk a kutatófejlesztők számát, dupláztuk az elmúlt öt évben a doktori hallgatóknak, a doktoranduszoknak a számát” – fejtette ki. A magyar egyetemi modellnek tehát lényege eleme az is, hogy „valós ipari együttműködéseken keresztül történő kutatás és innováció legyen” – szögezte le Hankó Balázs. A számszerűség kedvéért megemlítette azt is, hogy bár lakosságarányosan csak a 96.-ak vagyunk a világon, de az innovációs teljesítményünk alapján 33.-ak.

Tehát nem vagyunk még ott, ahol szeretnénk lenni, de jelentősen jövünk föl ebben is.” 

– vonta le a konklúziót a kulturális és innovációs miniszter.

Az innováció témájához is kapcsolódik a gazdasági semlegesség kormányzati koncepciója, ami arról szó, hogy „azzal [az országgal] kell gazdasági, kutatási, meg minden más értelemben együttműködni, amely Magyarország, a magyar nemzet hasznát hozza.” Ezzel kapcsolatban a miniszter kitért az Európai Unió drámai versenyképességi hanyatlására, nyilvánosan is elérhető adatokat idézve: 1995-ben az amerikai munkaerőpiaci és gazdasági hatékonyság 95 százalékán állt az Európai Unió, most 80. A világ 50 vezető technológiai cégéből 4 van az Európai Unióban, a kockázati tőkének 5 százaléka áramlik ide, szemben Amerika 52 és Kína 40 százalékos eredményével. A magyar uniós elnökség éppen ezeken kívánna javítani, jól kidolgozott programjaink vannak, de sajnos Brüsszel a politikai iszapbirkózással van elfoglalva, a „progresszívek” térnyerésével a hungarofóbia és a megbélyegzés „kultúrája” került a fősodorba.

Hankó Balázs végezetül kiemelte, hogy a magyar nemzeti büszkeség és hivatástudat nem jelenti azt, hogy mi elvitatnánk ettől más nemzetek jogát. Mi a büszke nemzetállamokra épített erős Európában vagyunk érdekeltek – szögezte le. Amikor M. Dobos Marianne megkérdezte, hogy melyik intézkedésükre a legbüszkébbek, a kulturális és innovációs miniszter zárszóként azt felelte: 

A minisztériumot mi úgy definiáltuk, hogy a »mindennapi patriotizmus minisztériuma« vagyunk, ezért én nem egy intézkedést mondanék, hanem hogy minden intézkedésünkben ennek kell a legfőbb zsinórmértéknek lennie. Úgy, hogy mindennek Kárpát-medencei dimenziója van.”