Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakcióvezetője

A nyilatkozat vitájában – amelyet képviselőként Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is jegyez – a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: a dokumentum felhívás a jövőre is, ugyanis Magyarország hagyományainak tisztelete, a tradícióinak erősítése, Magyarország nemzeti hitvallása, a határon túl élő magyarokkal a teljes nemzetközösség vállalása jövőnk egyetlen záloga. Úgy értékelt, 30 évvel ezelőtt a magyarok saját kezükbe vették a sorsukat.

A szabadság, a szuverenitás, az alkotmányosság és a demokrácia ünnepére is felhív az a politikai nyilatkozat, amely a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlés 1990. május 2-i alakuló ülésére emlékezik – közölte Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, az egyik előterjesztő.

Szerinte

most egyszerre emlékezünk azokra, akik bevezették Magyarországot az új korba, azokra, akiknek helytállása, hűsége elengedhetetlen volt ehhez, és azokra is, akik a vértanúságot is vállalták azért, hogy a megszálló hatalmak ellen fellépjenek.

Közölte, a magyarok még a legnehezebb időkben is hittek abban, hogy részt kell venni az ország megújításában és ez a hit nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy ezt a demokratikus forradalmat végigvigyék.

Hozzátette: köszönet és tisztelet jár a lakitelkieknek, az ellenzéki kerekasztal résztvevőinek és az első szabadon választott Országgyűlés alakuló ülése tagjainak is.

Kocsis Máté elmondta,

a rendszerváltozás olyan eredmény, amelyre minden ember büszke lehet, de annak eredménytelenségét az élet néhány területén ma is viták övezik.

Fordulópontként értékelte az 1989-es alkotmányt felváltó új alaptörvény megalkotását, amely világossá tette, hogy Magyarország milyen értékékek mellett akarja élni életét a 21. században.

Szerinte az alaptörvény méltóképpen fogalmazza meg a nemzeti hitvallást és méltóképpen fejezi ki minden magyar ember összetartozását, az ország felelősségét a magyar nemzet minden tagja iránt. Az új alkotmány kifejezi, hogy a határon túl élő magyarság a nemzet teljes értékű része, illetve hogy mindannyian felelősek vagyunk a jövőnkért – részletezte.

Hozzátette: ez az ünnep felhívás arra is, hogy azok a vívmányok, amelyeket a rendszerváltás óta a magyar parlamentarizmus elért, megóvandók. Az Országgyűlés tagjainak közös felelősséggel kell tekinteni a szabadság, szuverenitás, az alkotmányosság értékeire – tette hozzá.

Kitért arra, hogy még most is köztünk élnek azok, akik “micisapkának titulálják a Szent Koronát”, vagy azok, akik a privatizáció trükkjein keresztül olyan pártállami vagyonokat mentettek át, amelyek az európai hagyományokat figyelembe vevő demokratikus átalakulást nehezítették.

Azon véleményének is hangot adott: “nem vagyunk nyugodtak afelől, hogy mindenki, aki ma a politikai elitbe tartozik – és nem szeretnék messzire visszamutogatni, az utódpárokra – megvan arról győződve, hogy ez az átalakulás számukra is megfelelő”.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, a parlamenti nyilatkozat egyik előterjesztője arról beszélt, a népakarat dönti el, hogy egy rendszer demokratikusan működik vagy sem, és a választások eredménye határozza meg, ki vezeti az országot.
    
Elmondta, az 1989/1990-es rendszerváltás demokratikus és jogállami berendezkedést hozott.
    
Közölte, a diktatúra idején sérült a személyes szabadság, most viszont sok esetben tévútra mennek azok, akik a szabadságban gondolkodnak. A szabadságot csak az érti meg, aki a felelősséggel párban említi - fejtette ki. Szerinte

akkor teljesedik ki a szabadságunk, ha képesek vagyunk a jót és a rosszat megkülönböztetni és a jót választani.

Harrach Péter a nemzeti önrendelkezésről szólva azt mondta, a szocializmus idején ilyen nem volt, ma szuverenitásuk egy részét közösen gyakoroljuk, a maradékra féltékenyen vigyázunk. Hozzátette: most is nagy külső nyomásnak vagyunk kitéve, „a birodalompártiak nyomásának", akiknek néha belső támogatói is akadnak.