Az EU-tagországok általános ügyekért felelős tanácsának kohéziós ügyekkel foglalkozó ülését megelőzően, azzal összefüggésben, hogy a szakminiszterek pénteken fogadják el a 2027 utáni időszakra szóló kohéziós politikával kapcsolatos alapirányokat és megállapításokat, Navracsics Tibor azt mondta: a szöveget Magyarország is támogatja, ugyanakkor, amint arra a tárgyalások során is felhívta a figyelmet, a kondicionalitás beemelése nem fogadható el.

Olyan szoros kapcsolatot teremt ugyanis az Alapjogi Charta, a jogállamiság és a kohéziós forrásokból való részesedés terén, amellyel kapcsolatban nekünk negatív tapasztalataink vannak" 

– fogalmazott.

Magyarország tanúsítani tudja, bármilyen objektívnek is tűnik egy politikai szempontrendszer, az uniós alkalmazás során nem érvényesülnek az elfogulatlanság és a kiegyensúlyozottság szempontjai, hanem az értékelést általában aktuálpolitikai céloknak rendelik alá - hívta fel a figyelmet.

Az a szubjektivitás, mely az elmúlt időszakban Magyarország kárára érvényesült, és az a kettős mérce, mely a jogállamiság értékelésén, illetve a tárgyalások során az európai uniós forrásokból való részesedés értékelése során történt, Magyarország számára elfogadhatatlan – jelentette ki a tárcavezető.

Miközben mi is érdekeltek vagyunk egy robusztus kohéziós politika fenntartásában 2027 után, a mi álláspontunk az, hogy ez a támogatás a jövőben sem terjedhet ki a kondicionalitás beemelésére a kohéziós politikába" 

– fogalmazott.

Ebből adódóan Magyarország külön nyilatkozattal csatlakozik a szöveghez, és világossá teszi, hogy a magyar kormány álláspontja az, hogy a kohéziós forrásokból minden tagállamnak részrehajlás és diszkrimináció nélkül kell részesülnie, illetve amennyiben jogállamisági vagy akár az Alapjogi Chartával összefüggő intézkedések vagy értékelési szempontok jelennek meg, azok semmiképpen sem jelenthetnek a kohéziós politika jövőjében alappontot, illetve további tárgyalásokat igényelnek – jelentette ki Navracsics Tibor.

Azzal kapcsolatban, hogy a 2027 utáni kohéziós politikára vonatkozó tervezet említést tesz Ukrajnára is, Navracsics Tibor úgy fogalmazott:

nem engedhetjük meg, hogy a kohéziós politikát felegye, elfogyassza a bővítési politika".

A bővítési politika az Európai Unión kívüli felzárkóztatásról szól, a kohéziós politika pedig az Európai Unión belüli kohéziónak a szakpolitikája. Ebből adódóan Magyarország nem támogatja azt, hogy esetleges csatlakozásra váró országok felzárkóztatására kohéziós pénzeket csoportosítsanak át.

A védelmi politika és a kohézió találkozási pontjának tekintetben viszont Magyarország egy fokkal rugalmasabb, el tud képzelni ugyanis olyan kohéziós politikai beruházást vagy programot, mely egyben védelmi politikai célokat is szolgál – tette hozzá a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.