Megemlékezés: újra lecsapott a terror

Az elnöklő Jakab István az ülés kezdetén azt mondta: nem sokkal a londoni merénylet után „újra lecsapott a terror" Szentpéterváron, ezért újra ki kell állni a demokratikus értékek védelme mellett, a terroristákkal szemben. Az egész ország együtt érez a hozzátartozókkal és Oroszország népével – fogalmazott.


Napirend előtt

KDNP: a költészet segíti az emberi élet teljességének megélését


Hoffmann Rózsa, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője (MTI Fotó: Kovács Attila)

Hoffmann Rózsa (KDNP) arról emlékezett meg, hogy 53 éve ünnepelik április 11-én, József Attila születésnapján a magyar költészet napját. Szerinte a költészet segíti az emberi élet teljességének megélését. Közölte, a KDNP üdvözölné, ha a legnézettebb hírközlő csatornákon sűrűbben jelennének meg a magyar költészet remekei kiváló művészek előadásában.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, fontos a kormánynak, hogy ezen és a többi napon is az iskoláktól kezdve megismertesse a költészettel a fiatalokat. Kitért arra, hogy idén van Arany János születésének 200. évfordulója, amelynek alkalmából emlékévet hirdettek, hogy Arany költészete mellett bemutassák a költészetet is. Beszámolt arról is, 2011 és 2016 között a Nemzeti Kulturális Alapból 4,2 milliárd forintot fordítottak a szépirodalomra, míg a magyar írókat tömörítő szervezetek támogatására ezen időszak alatt 400 millió forintot szavazott meg a kormányzat.

Fidesz: nyáron vízummentességet kaphat Ukrajna

Németh Zsolt (Fidesz) jelentős fejleményként számolt be arról, hogy az Európai Parlament csütörtökön várhatóan megszavazza Ukrajna vízummentességét, amely júniusban hatályba léphet. Elmondta, a magyar kormány elkötelezetten harcolt ezért a célért, amelyet az ország az európai integrációs úton megtett döntő lépéseként lehet értékelni. Hozzátette: ez a döntés egyben az ország szuverenitása és egysége melletti kiállás is. Beszélt arról is, hogy az ukrán elnökkel megállapodtak abban, hogy Magyarország és Ukrajna megegyezik arról, az Ukrajnában élő magyar kettős állampolgárok gyakorolhatják kettős állampolgárságukat. Közölte, fontosnak tartják, hogy a nyelv- és az oktatási törvény módosítása ne érintse hátrányosan a kárpátaljai magyarokat. Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára rögzítette, hogy Magyarországnak Ukrajna nagyon fontos gazdasági, kereskedelmi és politikai partnere. Magyarországnak érdeke, hogy Ukrajna stabil és erős legyen, csak így védhetők meg a kárpátaljai magyarok érdekei – hangoztatta. Elmondta, a vízummentesség várhatóan június 11-én lép hatályba.


Külföldi egyetemek

A külföldi egyetemek ügyében javasolt törvénymódosítás Magyarország, a magyarok érdekeit szolgálja, az új szabályok betarthatóak, "jogokat biztosítanak, és nem előjogokat" – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a felsőoktatási törvényt módosító javaslat összevont vitáját megnyitó expozéjában. Kifejtette: Magyarországnak érdeke, hogy minél több autonóm, nemzetközileg elismert, a magyar tudástőkét elősegítő felsőoktatási intézménye legyen, az viszont nem érdeke, hogy olyan nemzetközi befolyásolási kísérleteknek engedjen teret, amelyekkel törvényesen választott kormányt vagy elnököt akarnak ellehetetleníteni. Soros György szervezetei ilyen „álcivil ügynökszervezetek", és „elszántak vagyunk abban, hogy ezt a tevékenységet minden törvényes eszközzel megakadályozzuk" – mondta a tárcavezető. Többször is hangsúlyozta, hogy míg a Közép-európai Egyetem államilag elismert, magyar jog szerint működő magánegyetem, addig a vele közös fenntartásban létező Central European University (CEU) egy olyan külföldi felsőoktatási intézmény, amely csak Budapesten működik. Balog Zoltán megismételte: a magyar kabinet kész tárgyalni az Egyesült Államok kormányával, illetve az érintett szövetségi állam vezetésével az ügyben. A törvénymódosítás ugyanis nemzetközi szerződéshez kötné EU-n kívüli külföldi egyetem magyarországi működését. Egyúttal visszautasította, hogy veszélyben lenne a tanszabadság Magyarországon.

Fidesz: senki ne állhasson a törvények felett

Vinnai Győző, a Fidesz vezérszónoka a törvényjavaslat céljaként jelölte meg, hogy senki ne állhasson a törvények felett. Egyetértett abban, hogy az egyetemek értéket teremtenek, szerinte a vita arról szól, hogy a szabálytalanságokat felszámolják. Felidézte, hogy a parlament 2011-ben fogadta el az új felsőoktatási törvényt, az abban rögzített feltételeket a külföldi egyetemek is ismerték, öt év elteltével pedig az Oktatási Hivatal készített jelentést a kormány számára a szabályosságról. Mint mondta, a 28 külföldi egyetemből 21 az unión belüli, 7 pedig azon kívüli; a törvényben foglaltakat csak a McDaniel College teljesítette maradéktalanul, 4 működését pedig vissza is vonták. A kormánypárti politikus jelezte, hogy a CEU-nál is merültek fel szabálytalanságok, de azok pótolhatók. Kifejtette, hogy a Közép-Európa Egyetem államilag elismert, magyar jog szerinti magánintézmény, míg az azzal együtt működő CEU New York-i, de csak Magyarországon folytat képzést. Jogi szempontból két külön intézményről van szó, a Közép-Európa Egyetemet a jogszabály-módosítás nem érinti, az nem fog megszűnni – hangoztatta. Vinnai Győző szerint versenyelőnyt jelent, hogy a CEU a magyar mellett amerikai diplomát is kiad, s ez hátrányos a többi egyetem számára. Szólt arról is, hogy az államközi szerződés megkötése amiatt is fontos, hogy ne legyen lehetőség fantomegyetemek beindítására. Egy intézmény akkor jogosult két oklevél kiadására, ha arról a származási ország is tud, s ott is folytat képzést – magyarázta. A megállapodás hiányában a CEU nem tud külföldi diplomát kiadni, csak magyart – jelezte.

KDNP: helyes célt szolgál a törvényjavaslat

Hoffmann Rózsa, a KDNP vezérszónoka hangsúlyozta: a törvényjavaslat azt a helyes célt szolgálja, hogy a felsőoktatási intézmények, akár magyarok, akár külföldiek az ismert szabályok alapján, átláthatóan működjenek és ne legyenek előjogok. A KDNP támogatja a javaslatot, és azonosul annak céljaival, mert olyan igazodási pontokat teremt a felsőoktatásban, mint az azonos feltételek, az átláthatóság, a bizalom és az előjogok megszüntetése – jelentette ki.

Felidézte: 2011-ben alkotta meg az Országgyűlés a felsőoktatásról szóló törvényt, amely a korábbinál szigorúbb szabályokat állapított meg a külföldi felsőoktatási intézményeknek, valamint előírta, hogy a működésüket ötévente felülvizsgálja az Oktatási Hivatal. Hoffmann Rózsa vitatta azt az ellenzéki álláspontot, hogy a CEU, a „Soros-egyetem" törvényesen működött, mert – folytatta – az OH tavalyi vizsgálata a Magyarországon működő 28 külföldi egyetem közül 27-nél komoly szabálytalanságokat talált.

A CEU melletti vasárnapi tüntetéssel kapcsolatban kifejtette: nem látja a kapcsolatot a szabadság eltiprása elleni fellépés és törvényjavaslat között, hiszen az előterjesztés „nem érinti a külföldi egyetemeken tanított tudományt", így az egyetemi autonómia sem hozható kapcsolatba a módosítással. Megjegyezte: a módosításban foglalt határidőket nem tudja megítélni, de bízik abban, hogy azok az egyetemek, amelyeknek komoly pótolnivalójuk van, el tudják végezni, ahogyan korábban a magyar egyetemeknek is sikerült átállniuk „az erőltetetten, gyorsan bevezetett" bolognai rendszerre. „Amit az ember nagyon akar, arra képes, és azt is tapasztaljuk, hogy ha néha hosszú határidőt adunk egy feladat elvégzésére, akkor tologatjuk magunk előtt hónapokig, majd az utolsó percben csináljuk meg" – fogalmazott.

Fidesz: a mostani törvényjavaslattal próbálnak rendet tenni

Pósán László, a Fidesz képviselője szerint a CEU rektor-helyettese a Debreceni egyetemnek írt levelében maga ismerte el, hogy nem örül annak, hogy a CEU és a Közép-európai Egyetem két külön jogi személy. Hozzátette: a mostani törvényjavaslattal próbálnak rendet tenni és alapvetően jó úton járnak.

KDNP: egyetlen egyetem sem állhat a törvények felett

Vejkey Imre (KDNP) arról beszélt, hogy az Oktatási Hivatal vizsgálata megállapította, a Magyarországon működő és külföldi diplomát adó 28 egyetemből 27 szabálytalanul működik. A vizsgálat kifejezetten a működésre vonatkozott és nem arra, hogy milyen ideológia alapján és mit oktatnak az egyetemek – hangsúlyozta. Ilyen tömeges törvénysértés esetén felvetődik, hogy a szabályozás rossz és azon változtatni kell – jelentette ki a képviselő. A jelenlegi törvényjavaslat a Magyarországon bejegyzett Közép-európai Egyetemet nem érinti, csak a New York államban bejegyzett CEU-t, amelyik az anyaországban sem oktatóval, sem hallgatóval nem rendelkezik – mondta. Azt is leszögezte, hogy egyetlen egyetem sem állhat a törvények felett.

Fidesz: a Közép-európai Egyetemet nem érinti az előterjesztés

Dunai Mónika (Fidesz) kijelentette: a kormánypártok olyan felsőoktatási rendszert kívánnak működtetni, amelyben esélyegyenlőség van. Hangsúlyozta: a Közép-európai Egyetem egy magyar, államilag elismert egyetem, betartja a rá rótt szabályokat, azonban nem azonos a CEU-val. Valóban színesíti a magyar felsőoktatási palettát a külföldi egyetemek jelenléte – fűzte hozzá –, de a magyar emberek érdeke az is, hogy ezen intézmények ugyanolyan elbírálás alapján tudjanak működni, mint a hazaiak. Kijelentette: Magyarország kész megállapodni az Egyesült Államokkal, akár New York állam kormányzójával. Soros György saját országa kormányánál lobbizzon az egyetemért – mondta. Szerinte az ellenzékiek egy meghatározhatatlan, a pénzvilág által vezetett birodalom érdekeit képviselik a vitában, nem a magyar felsőoktatást kívánják jobbá tenni. Feletette a kérdést: kinek az érdekét képviseli az ellenzék?

KDNP: a CEU fantomegyetem

Hollik István (KDNP) teljesen szakmaiatlannak tartotta a vitát. Szerinte a módosítás arról szól, hogy a jogszabályokat mindenkinek be kell tartani. A CEU fantomegyetem, nincsenek diákjai, nem csinál semmit, a Közép-európai Egyetem foglalkoztatja a tanárokat, a képzéseket is ő végzi – mondta, majd tagadta, hogy az oktatási szabadság megszüntetéséről szólna a javaslat. Szerinte a vitából megtanulhatták, milyen a demokrácia játékszabályait sok esetben kikerülő hálózat, Soros György hálózata: rémhíreket, álhíreket, hazugságokat terjeszt, többek között ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban is, és ezzel megtéveszt Nobel-díjasokat, közgazdászokat. Kitért arra is, hogy a CEU több mesterképzésén is gender studiest lehet hallgatni, és ha Fidesz-KDNP a tanszabadságot szeretné megszüntetni, akkor ezeket a szakokat rég megszüntették volna.

Fidesz: nincs lex CEU

Vinnai Győző (Fidesz) szerint nincs lex CEU, az előjogokat akarják megváltoztatni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a CEU New Yorkban ugyanazon a címen van bejegyezve, ahol a Soros-alapítvány, az Open Society Foundation működik.

Zárszó

Palkovics László oktatási államtitkár zárszavában visszautasította, hogy a módosítás megsértené az oktatás autonómiáját. Jelezte, hogy 1993 óta kérdés a CEU helyzete, azóta többen meg akarták oldani a problémát. Példaként említette, hogy 2004-ben megállapodás született és létrejött a Közép-európai Egyetem. Ezt az intézményt semmilyen formában nem érinti a törvénymódosítás – emelte ki. Az államtitkár közölte azt is, hogy végeztek hatáselemzést. Megjegyezte azt is, hogy a CEU versenyelőnyét nem tartja valósnak, más hazai egyetemek diplomáit is elismerik külföldön. Palkovics László kitért arra is, hogy a határon túli magyar egyetemek helyzetével nem lehet analógiát vonni, azok az adott uniós országban akkreditált intézmények.


Határozathozatalok

Az Országgyűlés kedden szigorított a külföldi egyetemek működési feltételein, új nemzetközi magánjogi törvényt fogadott el és módosította a bírók eljárásból kizárásával kapcsolatos szabályokat.

Nemzetközi szerződések kihirdetése

Az Országgyűlés három nemzetközi szerződés kihirdetéséhez járult hozzá. A képviselők elsőként az Európai Unió és a Latin-Amerika és a Karib-térség közötti (EU-LAC) nemzetközi alapítvány létrehozását ratifikálták, majd jóváhagyták az unió és a Dél-afrikai fejlesztési közösség közötti gazdasági partnerségi megállapodást. A parlament hozzájárult a magyar katonai szerepvállalás meghosszabbításához is az Európai Unió szomáliai biztonsági erők kiképzésére irányuló missziójában (EUTM Somalia). Utóbbi döntést 161 igen szavazattal, 23 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

Módosultak a bírók eljárásból kizárásával kapcsolatos szabályok

Megváltoztatta a bírók eljárásból kizárásával kapcsolatos szabályokat a parlament. A büntetőjogi tárgyú törvények módosítását Trócsányi László igazságügyi miniszter kezdeményezte, a javaslatot 123 igen, 38 nem szavazattal, 23 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. A módosításra az Alkotmánybíróság egy korábbi, a pártatlanság követelményével indokolt határozata miatt volt szükség. E szerint a büntetőügy további elintézésében nem vehet részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el, ugyanis azzal együtt jár a bizonyítékok bizonyos szintű, előzetes értékelése. A vádemelés után a bíróság további eljárásából ki van zárva az, aki a vádemelés előtt nyomozási bíróként vagy annak határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt – rögzítették a jogszabályban. Ugyanakkor bővítették is a nyomozási bíró hatáskörét, aki ezentúl az előzetes letartóztatás meghosszabbítása és az ideiglenes kényszergyógykezelés felülvizsgálata ügyében az elrendeléstől számított egy éven túl is döntést hozhat. A módosítás érinti a határzárral összefüggő bűncselekmények eljárását is: a továbbiakban érvényesíteni fogják a fiatalkorúakra vonatkozó külön eljárási szabályokat. Az alapvető jogok biztosa ajánlásának megfelelő egyértelműsítették a motozás tartalmi elemeit és az arra vonatkozó szabályokat. Ennek megfelelően a motozás az elítélt testének és ruházatának, valamint a nála lévő személyes tárgyak átvizsgálását jelenti, azt az elítélttel azonos nemű személy végezheti.

Új nemzetközi magánjogi törvényt fogadtak el

A parlament Trócsányi László igazságügyi miniszter kezdeményezésére új nemzetközi magánjogi törvényt fogadott el, amely az igazságügyi tárca szerint gyorsabban, méltányosabban és igazságosabban teszi rendezhetővé a magánfelek közötti nemzetközi jogvitákat. A képviselők 146 igen szavazattal, 16 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett fogadták el az új kódexet. A nemzetközi magánjog a magánszemélyek és cégek olyan nemzetközi jogviszonyainak rendezését szolgálja, mint amilyen például a házasságkötés, a gyermekelhelyezés, a házassági vagyonjog, az ingatlanügyeletek, továbbá különféle szerződéses gazdasági ügyeletek vagy a károkozás. Az elfogadott törvényjavaslat szerint ha az alkalmazandó külföldi jog tartalma a strasbourgi joggyakorlatra is figyelemmel ésszerű időn belül nem állapítható meg - ami sokszor nem is a magyar bíróság, hatóság késlekedésére vezethető vissza –, akkor a jogalkalmazó az ügyet a magyar jog alapján bírálja el, vagy adott esetben az ügyhöz legközelebb álló más külföldi jogot veszi alapul. A parlament számos ügytípusban azt is lehetővé tette, hogy ha a peres felek ebben meg tudnak egyezni, akkor ők közösen határozhassák meg az alkalmazandó jogot, ami szintén gyorsíthatja az eljárást. Az új szabályok lehetőséget adnak a bíráknak arra, hogy az eddiginél szélesebb körben figyelembe vehessék a méltányosság, az igazságosság szempontjait.

Szigorodtak a külföldi egyetemek működési feltételei

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A felsőoktatási törvény módosítását 123 kormánypárti igen és 38 ellenzéki nem szavazattal fogadta el az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére, a Jobbik nem nyomott gombot. A változás alapján ha az egyetem székhelye egy föderatív államban van, és ott a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, akkor a központi kormánnyal létrejött előzetes megállapodáson kell alapulnia az oklevél kiadásához szükséges nemzetközi szerződésnek. Ezek megkötésére a törvény kihirdetése után fél évig van idő. A külföldi felsőoktatási intézménynek a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek kell lennie. Az itt folytatni kívánt képzésnek és oklevélnek államilag elismert felsőfokú fokozatot adó képzésnek kell minősülnie. A feltételeket nem teljesítő intézmények már 2018. január 1-jétől nem vehetnek fel elsős hallgatókat. A törvénymódosítást a kormány javaslatára kivételes eljárásban, egy nap alatt tárgyalta és fogadta el a parlament. A szavazás előtt Szabó Szabolcs, az Együtt független parlamenti képviselője tiltakozásul éles szirénahangot kibocsátó megafont helyezett működésbe az ülésteremben, majd az eszközt a teremszolgálat kérésére átadta. Az ülést vezető Lezsák Sándor figyelmeztette a politikust, hogy megsértette a szemléltetés szabályait.

A Ház döntött öt képviselő esedékes tiszteletdíjának csökkentéséről is, amit engedély nélküli szemléltetés miatt kezdeményezett a házelnök.


Államtitkár

Völner Pál, igazságügyi államtitkár elmondta: az egyik javaslat célja, hogy az elítéltek társadalomba történő visszailleszkedésének elősegítése érdekében saját államukban tölthessék le végrehajtandó büntetésüket. Közölte: a másik előterjesztés meghatározza a két ország közötti kiadatási eljárás jogi kereteit.

A Fidesz és a Jobbik támogatja a javaslatokat

Dunai Mónika, a Fidesz vezérszónoka pártja nevében mindkét javaslatot támogatta. Hangsúlyozta: az egyre bővülő magyar és vietnami gazdasági és jogi kapcsolatok indokolják az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény és a kiadatási egyezmény megkötését és kihirdetését. Hozzátette: Magyarország célja a kereskedelmi forgalom további növelése Vietnammal. A jobbikos Gyüre Csaba is támogatta az előterjesztéseket. Fontosnak nevezte a két ország közötti egyre szorosabb gazdasági és igazságügyi kapcsolatot.

Az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények

Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára expozéjában arról beszélt, hogy az unión belüli szabadság és biztonság nem érvényesülhet hatékony bűnüldözés nélkül. Közölte: a tagállamok közötti együttműködés hatékonyságát tovább kell növelni, a jogharmonizáció az elmúlt évtizedekben folyamatos változáson megy keresztül. Jelezte, hogy a jogszabály-módosítás elsősorban az uniós és nemzetközi bűnügyi együttműködést érinti, de tartalmaz egyebek mellett a nyilvántartással kapcsolatos rendelkezéseket is. Az államtitkár szerint a szabályozás egységessé és egyszerűbbé válik. Példaként említette a más tagállamokban fogvatartottak ideiglenes átszállítását, átkérését, amit uniós elfogatóparancs tesz lehetővé. Völner Pál kiemelte azt is, hogy a terrorizmus megelőzéséről szóló egyezménynek megfelelően azonos módon kell büntetni az elkövetést, a részvételt, a hozzájárulást, a kiképzésre külföldre utazást, annak szervezését és finanszírozását. Mint mondta, Magyarország uniós kötelezettségének tesz eleget a javaslat elfogadásával, támogatásra kérte a képviselőket.

Fidesz: gyorsabbá válnak a határon átnyúló nyomozások

Répássy Róbert, a Fidesz vezérszónoka a módosítás fő indokaként beszélt arról, hogy újra kell szabályozni a külföldi ítéletek elismerésével kapcsolatos eljárást, miután az EU bírósága egy magyar ügyben megállapította, hogy az eljárási törvényben az uniós joggal ellentétes elemek vannak. Ez arról szól – fejtette ki –, hogy a magyar szabályozás automatizmusokat tartalmaz és nem egyedi ügyekre vonatkozik. A kormánypárti politikus kiemelte, hogy a változtatás révén egyszerűbbé és gyorsabbá válnak a határon átnyúló nyomozások, az irányelv lehetővé teszi például az igazságügyi hatóságoknak bizonyítékok átadását más tagállam részére. Közölte azt is, hogy a bűnügyi nyilvántartási rendszer annak érdekében módosul, hogy a külföldi ítéleteket is tartalmazza, s azokat hazai eljárásokban is figyelembe lehessen venni.

KDNP: fokozni kell az információ-megosztást

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka az ítéletek figyelembe vétele szempontjából fontosnak nevezte a hatékony információcserét. A közelmúlt terrortámadásaira utalva azt sürgette, hogy fokozzák a releváns információk cseréjének intenzitását, különösen a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan. Üdvözölte, hogy egységes formátum és kódok lesznek. Megjegyezte, hogy a büntetőügyekre vonatkozó jogharmonizációs határidő május 22-én jár le.

Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta az általános vitát.


Belügyi törvények

Egyetértés övezte a belügyi tárgyú törvények módosítását annak keddi, parlamenti vitájában. A képviselők később áttértek a halgazdálkodási törvény módosításának vitájára.

Belügyminisztérium: gyakorlati korrekciókat tartalmaz a változtatás

Az uniós és a nemzetközi szabályok változásával, valamint a gyakorlati tapasztalatok törvénybe rendezésével indokolta az összesen huszonegy belügyi tárgyú törvény módosítását tartalmazó csomagot a Belügyminisztérium államtitkára.

Kontrát Károly – hangsúlyozva, hogy annak beterjesztését többkörös ötpárti egyeztetés előzte meg – a javaslat fontos elemei között emelte ki a korrupció elleni küzdelmet, amelyet az tesz lehetővé, hogy az úgynevezett megbízhatósági vizsgálatokat szélesebb körben alkalmaznák a kormánytisztviselőkre, köztük azokra, akik igazolványokat állítanak ki.

Közölte azt is: a rendőrség térfigyelő kameráinak képét a jövőben a mentőszolgálat is látná, a mentés biztonságosabbé tétele érekében. A felvételeket nem a mentőautó személyzete nézhetné, hanem a központi irányító csoport, ami garanciát jelent az adatvédelmi törvények betartására – tette hozzá.

Kiemelte még, hogy a mezőőrök jogosultságot kapnak helyszíni bírság kiszabására. Az újítások között említette az elektronikus adatok védelmének bővítését, amely azért válik szükségessé, mert 2018. januárjáról az állami szervek között kötelező lesz az elektronikus kapcsolattartás. Hozzátette: a kormány lehetőséget kap az elektronikus szolgáltatások rendjének szabályozására rendeletben.

Fidesz: a hatékonyságot növeli a változtatás

Simon Miklós (Fidesz) az előterjesztés hatékonyságnövelő előnyeit hangsúlyozta, amelyek között kiemelte az uniós államok társszerveivel való könnyebb együttműködés megteremtését.

Hangsúlyosan szólt arról is, hogy az állami okmánykiállító tevékenység során a tisztviselők korrupciós nyomásnak vannak kitéve, ezért fontos, hogy az ügyintézők is átessenek megbízhatósági vizsgálaton. Mindez szerinte ésszerűsítést hoz a nemzetbiztonsági vizsgálatok elvégzésében is – vélekedett.

A képviselő a korrekciókat szükségesnek ítélte, amely nemcsak az uniós gyakorlatot teszi egységessé, hanem a gyakorlati tapasztalatokat is átülteti a jogszabályba.

KDNP: a schengeni övezeten belül el kell kerülni a korlátozást 

Firtl Mátyás (KDNP) a többi között a menedékjogról szóló törvény módosítását emelte ki, amely a menekültügyi hatóság körözési nyilvántartási rendszerének szabályait pontosítja. Hangsúlyozta: a törvénycsomag összhangban van azzal a kormányzati törekvéssel, amely a biztonságos életkörülmények megteremtését szolgálja a migránsválság közepette.

Célnak nevezte a schengeni külső határok védelmét annak érdekében, hogy az övezeten belül ne kerüljön sor korlátozásra. A schengeni térség létrehozását kulcsfontosságú vívmánynak ítélte, szerinte belső határokkal nem akadályozható a személyek szabad mozgása.

Mint mondta, szintén a migráció hatékonyabb ellenőrzését szolgálja az európai határ- és parti őrséggel kapcsolatos szabályok átültetése.

Hangsúlyozta azonban, hogy a határvédelem továbbra is nemzeti ügy marad.


Kontrát Károly a támogatást megköszönte, az ülést levezető elnök a vitát lezárta.


Halgazdálkodási törvény

FM: túl szigorúak lettek a korábban meghozott szabályok

Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára az elmúlt években meghozott halgazdálkodási szabályok túlzott szigorával indokolta a halászati törvény módosítását. Közölte ugyanakkor: már látszanak az eredményei a jogszabálynak, amely első számú szemponttá az ökológiai célokat tette, másodikká a turisztikai horgászatot és csak harmadikká az ipari halászatot.

Most azonban könnyítenek az előírásokon, például a kulináris fesztiválok, köztük a Tihanyi Gardália megrendezhetősége érdekében. Ezek ugyanis bár nem nagyüzemi halászaton alapulnak, de jelentős mennyiségűekkel járnak, amelyek azonban a tradíción alapulnak. Közölte: ezek megrendezéséhez nagyobb nemzetgazdasági érdek fűződik, mint tiltásukhoz.

Az önkormányzatok is szerezhetnek a jövőben halgazdálkodási jogot - ismertette, hozzátéve: a változtatások során a vakok és gyengénlátók érdekeit is figyelembe vették, de a külföldiek horgászjegyhez jutását is könnyítik, tekintettel az egyre növekvő igényre.

Kiegészül a halvédelmi bírságok köre is, a már eddig is tiltott elemekre vonatkozik a nagyobb szigor a jövőben, és pontosítják a haltermelő egységek, a természetes vizek, víztározók fogalmi körét.

A törvénymódosítás egyes részei kétharmados támogatást igényelnek – mondta.

Fidesz: a külhoni horgászoknak is kedvez a változtatás

Pócs János (Fidesz) szerint a változtatás kedvez a külhoni, főleg a határon túli magyar horgászoknak, ha Magyarországon akarnak horgászni.

Fontosnak ítélte a halvédelmi szabályok kiegészítését, a halőri szabályok pontosítását, de azt is, hogy az önkormányzatok halgazdálkodási jogot kapnak.

Kormány: az invazív fajokat eddig is ki lehetett fogni

Az általános vita lezárását követően Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára reakcióként azt mondta, hogy az invazív fajokat eddig is ki lehetett fogni szelektív halászati módszerrel.

A kormoránok nagyon komoly problémát okoznak, az itt fészkelő populáció mintegy 15 ezer, míg a vándorló populáció negyvenezer egyedet jelent – számolt. A fészkek számának gyérítése során gondot okoz, hogy a kormoránok más, védett madarakkal együtt fészkelnek – tette hozzá.

Egyetértett azzal, hogy az önkormányzatok túl későn kapnak jogokat, ahogy azzal is, hogy egyelőre alacsony az állami halőrök száma. Szavai szerint a valódi problémát, az orvhalászok visszaszorítását, viszont nem a halőrök száma, hanem a jogi környezet tudja megoldani.

Szelektív halászat ide vagy oda, a Balatonból fogast vagy pontyot harminc éve nem tud senki vásárolni – jelentette ki. A teljes halászati tiltás nem ártott, mert a fogási naplók segítségével fel lehet majd mérni, hogy a lépéssel milyen eredményt érnek el – mondta az államtitkár.

Sokan azt is megkérdőjelezik, hogy a busa szaporodik-e a Balatonban – közölte. Azt viszont problémának érezte, hogy a Balatonnal közvetlen vízi összeköttetésben lévő tógazdaságokban lehetőség van a busák szaporítására.

Elismerte, hogy a magyarok kevés halat fogyasztanak, de a tavalyi adatok alapján, ha csak 0,4 kilogrammal is, de nőtt az átlagos halfogyasztás.


Módosult a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény   

Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF)  módosítására vonatkozó határozatok kihirdetésének vitájában Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy a változtatás kijavítja a stilisztikai, helyesírási és hivatkozási hibákat. Az értelmezések és hivatkozások megkönnyítésének érdekében egyes paragrafusokat szétbontanak és átfogalmaznak – tette hozzá. A befizetési határidők, a tagdíj meghatározásának rendszere és a tagság felfüggesztésére vonatkozó türelmi idő is kisebb mértékben módosult – emelte ki. A módosítások várhatóan hatékonyabbá és naprakésszé teszik a COTIF szövegét, a szervezet hatékonyabb működése pedig Magyarország számára is előnyös – érvelt.

A vasútfejlesztési programról beszélt a Fidesz

Pócs János, a Fidesz vezérszónoka a kormány vasútfejlesztési programjáról beszélt, amit – szavai szerint – a biztonság, a környezetvédelem és a gazdaságosság szempontjai vezérelnek. A vasúti szakaszok villamosítása jóval környezetkímélőbbé teszi az ágazatot, de csökkenti a vontatás költségeit is – hívta fel a figyelmet. A kormányzati politika tovább erősíti az ország vasúti közlekedési csomópont jellegét, ami akkor fog igazán kiteljesedni, ha elkészül a Budapest- Belgrád közötti nagy sebességű útszakasz is – szögezte le.

A vasúti fejlesztésre mintegy 1500 milliárd forintnyi uniós forrás áll rendelkezésre, amiből 2022-ig várhatóan mintegy 9 kilométernyi fejlesztés valósul meg – emlékeztetett a képviselő.

Kormány: fontos a lassú jelek felszámolása

Az elhangzottakra reagálva Fónagy János köszönetet mondott a Jobbiknak a törvénytervezet támogatásáért. Egyetértett azzal, hogy a kötöttpályás közlekedés hálózati rendszerét fent kell tartani, miközben az átbocsátóképességet minőségileg javítani kell. A magyarországi hálózaton lévő lassú jelek felszámolása talán az egyik legfontosabb szakmai feladat – mondta.

Ezt követően Sneider Tamás levezető elnök a vitát lezárta.


Sportról szóló törvény

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára expozéjában kiemelte, hogy az egészséges életmód, nemcsak egyéni, hanem közösségi szinten is számtalan előnnyel jár. Rámutatott: a sikeres családpolitika egyik fő célja, feltétele, hogy mindenki egészségesebb legyen. Kitért arra, hogy az unió 25-30 százalékával szemben a magyar lakosságnak csupán 7 százaléka sportol rendszeresen, és a társadalom nem kielégítő fizikai állapota miatt a GDP egyharmadáról mond le az ország.

Az államtitkár közölte: a sportinfrastruktúra fejlesztése a népegészségügyre gyakorolt pozitív hatásai mellett a nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a magyar sportolók, élsportolók a nemzetközi versenyeken kiemelkedő eredményeket tudjanak elérni, illetve illő környezetben tudják fogadni az ellenfeleiket.

A javaslatot ismertetve rámutatott: szükséges a sportegyesületek által használat állami tulajdonú sportcélú ingatlanok, létesítmények vagyonkezelői jogának átadása. A cél, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján az Országgyűlés egyes Népligetben található ingatlanok vagyonkezelőjeként az FTC-t jelölje ki. A törvényjavaslat szerint a vagyonkezelési jog létesítése ingyenesen történik, de gyakorlásáért a kedvezményezettnek díjat kell fizetnie. A javaslat azt is tartalmazza, hogy a jövőben ne csak egyes fővárosi, hanem azon kívüli ingatlanok tekintetében is kijelölhessen vagyonkezelőt.

Fidesz: a javaslat a verseny és szabadidősportot egyaránt segíti

Bánki Erik (Fidesz) vezérszónokként azt mondta: a sporttörvényt úgy módosítják, hogy az annak mellékletében szereplő állami tulajdonban lévő ingatlanok hasznosítására jelöljék ki az FTC-t. Ennek első üteméhez már biztosítottak 10 milliárd forintot – erősítette meg.

A javaslatban négy ingatlan szerepel, amelynek vagyonkezelői jogára az FTC-t jelölnék ki, ezek mindegyike a X. kerületben található – közölte, jelezve: olyan fejlesztést támogat a kormány, amely nemcsak a verseny-, hanem a szabadidősport szempontjából is fontos.

Szintén kitért arra, hogy kevesen sportolnak Magyarországon, bár mostanra ez dinamikus növekedésnek indult a rendszeres testmozgást végzők száma. Megjegyezte: az a sportberuházási program, amelyet a kormány elindított, jelentős előrelépést hoz, a társadalom és a gazdaság szempontjából egyaránt.

A képviselő a törvény támogatására hívott fel.

Képviselői hozzászólások

Bánki Erik arról beszélt, az előző módosításkor hosszú felsorolásban rögzítették azokat az ingatlanokat, amelyek a vizes világbajnokság fejlesztéséhez voltak szükségesek. Akkor valóban megállapodtak, hogy feltüntetik a jövőben egy esetleges módosítás során, hogy milyen területekről van szó – közölte, hozzátéve: el is hozta az érintett ingatlanok listáját.

Az elnöklő Sneider Tamás az általános vitát lezárta.


Adótörvények

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára expozéjában elmondta: a törvényjavaslat a kötelező automatikus információcsere további bővítését eredményező uniós irányelv magyarországi átvételét valósítja meg.

Felidézte, hogy Magyarország 2016 decemberében írta alá az országok közötti információcserére vonatkozó egyezményt.

A mostani törvényjavaslat az ebben vállalt kötelezettségek végrehajtását is szolgálja – jelezte, hozzátéve: az országonkénti jelentések cseréje is megvalósulhat.

Mint elmondta: a törvényjavaslattal arra ösztönözhetik a multinacionális vállalatokat, hogy felhagyjanak adókerülő tevékenységükkel. Kötelezettségeik között említette, hogy a vállalatcsoport adatszolgáltatásra kötelezett szervezetének minden pénzügyi évről országonkénti jelentést kell benyújtania meghatározott adattartalommal.

A jelentésben a vállalatoknak meg adniuk a csoportszintű bevétel összegét, az adózás előtti eredményt, a fizetett és fizetendő nyereségadót minden egyes olyan államra vonatkozóan, ahol üzleti tevékenységet folytatnak – közölte az államtitkár.

Fel kell tüntetni a gazdálkodó egységek üzleti tevékenységeit is – tette hozzá Tállai András, közölve: csak azokat a multinacionális vállalatokat érinti a szabályozás, amelyeknél az éves összevont bevétel meghaladja a 750 millió eurót.

Jelezte: a megállapodást eddig közel 60 állam írta alá, így Magyarország az unión kívül több mint 30 országgal létesíthet információcsere kapcsolatot az országonkénti jelentésre vonatkozóan.

Fidesz: hatékonyabban lehet fellépni az adóelkerülés ellen

László Tamás, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a javaslat fontos szerepet játszik abban, hogy az unió államai hatékonyabban tudjanak fellépni az adókijátszás és az adóelkerülés ellen. Felidézte, hogy az Európai Bizottság már 2012-es közleményében kiemelte, hogy az adóügyi automatikus információk cseréjét határozottan elő kell mozdítani.

Szerinte nem árt hangsúlyozni, hogy a több országban működő multiknak több lehetőségük van arra is, hogy optimalizálják adózásukat - mondta. A javaslattal a magyar szabályozás átveszi a vonatkozó uniós irányelvet, azaz minden évben országonként jelentést kell benyújtani, számot kell adni a bevételükről,a  jegyzett tőkéjükről, a dolgozói létszámukról. A javaslat pozitív intézkedéseket tartalmaz – hangsúlyozta, és annak támogatását kérte a kormánypárti politikus.


Zárszó

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára zárszavában erre úgy válaszolt, hogy a kormány adópolitikájával azért teremt kedvező klímát a Magyarországon működő multinacionális cégeknek, mert figyelembe veszi az ezen vállalkozásokhoz köthető személyi jövedelemadó befizetéseket, valamint a munkaadói járulékokat is, ami pedig a jobbikos képviselő által említettnél jóval nagyobb közteherviselési arányt jelent.

Napirend után

A napirendi pontok tárgyalását követően a jobbikos Z. Kárpát Dániel a devizahitelesek érdekében követelt további intézkedéseket, köztük egy új elszámolási törvény megalkotását.

Az ülést vezető Sneider Tamás lezárta az ülésnapot. Az Országgyűlés jövő hétfőn folytatja ülését.