Minden felszólaló képviselő egyetértett abban, hogy Szigetvár megérdemli a leghősiesebb város címet - derült ki a törvényjavaslat általános vitája során kedden a parlamentben. Fideszes képviselők önálló indítványának nyomán a leghősiesebb város címet kaphatja meg Szigetvár.
 
Pichler Imre László (Fidesz) expozéjában azt mondta, szükség van az önfeláldozó hazaszeretetet megtestesítő Zrínyi Miklós kultuszának ápolására. Mint mondta, korábban, a reformkorban már voltak rendszeres megemlékezések. Ennek a címnek az odaítélésével szerinte méltó emléket állítanak a katonáknak, és a polgári lakosság mártírhalált halt tagjainak is. Pichler Imre László azt mondta, hogy a Civitas Invicta elnevezés arra is utal, hogy Zrínyit megölték, de nem győzték le. Ezért arra kérte képviselőtársait, hogy a későbbiekben egyeztessenek az elnevezésről.
 
Az egyetlen napirend utáni felszólalás Ferenczi Gábortól (Jobbik) hangzott el, amiben a képviselő Széchenyi Istvánra emlékezve felidézte a legnagyobb magyar életének fontosabb állomásait. Végül felhívta a figyelmet arra, hogy a Széchenyi család nagycenki kriptája elhanyagolt állapotban van és nem jut pénz annak megóvására.
 
Az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról, valamint a 2010-es költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés. A képviselők megkezdték a kereskedelmi központok építési engedélyének kiadását korlátozó LMP-s javaslat általános vitáját.
 
Gyüre Csaba (Jobbik) az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában Schiffer András (LMP) módosító javaslatáról beszélt. Mint mondta, az eredeti törvény kevés jogot biztosít a sértettnek, ezeket terjesztené ki Schiffer András, és ezt a kezdeményezést a Jobbik támogatja. Vas Imre az előterjesztő nevében úgy válaszolt, a sértett jogaira a bíróságoknak nagy figyelmet kell fordítania.

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában Nyikos László (Jobbik) és Göndör István (MSZP) is azt kifogásolta, hogy a törvényjavaslat preambulumába bekerült, hogy a Bajnai-kormány költségvetésében hamis adatok szerepelnek. A képviselők úgy vélték, hogy egy szakmai anyagba politikai nyilatkozat nem való.

Az LMP egy törvényjavaslattal szabályozná a kereskedelmi központok építési engedélyeinek kiadását. Szabó Rebeka (LMP) a javaslat expozéjában azt mondta, új szabályozást kell létrehozni, mert a kereskedelmi központok "gombamód" szaporodtak el, és a városképre, környezetre is néhol károsak, helyi termelők, piacok mentek tönkre. A javaslattal fél éves moratóriumot vezetnének be az építési engedélyek kiadásával kapcsolatban. Mint mondta, ez az építést és bővítést is felfüggesztené fél évre, ez alatt a kormánynak ki kellene dolgoznia egy átgondolt javaslatot a kérdésben az ágazati szereplőkkel együttműködve. Úgy vélte, szükség van a központok működésének, beszállítói gyakorlatának szabályozására, és a helyi termelés támogatására is, illetve az építési engedély kiadása előtt hatásvizsgálat szükséges, amelynek szempontjaira részletes szabályozást kell kidolgozni.

Szatmáry Kristóf államtitkár válaszában kijelentette, a kormány érzi a javaslatban megfogalmazott célok szükségességét. A politikus kijelentette, hogy a magyar kereskedelemben az elmúlt húsz év során bekövetkezett változásokat kezelni kell, de erre nem elegendő az az eszköztár, ami korábban a kabinet kezében volt. A magyar mezőgazdasági termelésre és a területfejlesztési elképzelésekre is súlyos hatással van az, ahogy az elmúlt két évtizedben átalakult a magyar kereskedelem, amelyet a külföldi cégek dominanciája jellemez - közölte az államtitkár. Hangsúlyozta, hogy a szabályozásra vannak jó nemzetközi példák, de mint mondta, ezek átvételénél ügyelni kell arra, hogy olyan törvényt alkossanak, amelyik maximálisan szolgálja a magyar nemzeti érdeket, de megfelel az uniós jogszabályoknak is. Zárásként úgy fogalmazott, hogy a célokban talán mindenki egyetért, de a megvalósítás módjában óvatosnak kell lenni.

Bödecs Barna (Jobbik) kijelentette, körültekintően kell kiválasztani azokat a területeket, amelyeket újra kívánnak szabályozni. A képviselő hangot adott annak a véleményének, hogy Magyarországon nem pusztán spontaneitásból jött létre egy torz kereskedelmi szerkezet. Szavai szerint megvolt az a feltételrendszer, amelyik ebbe az irányba vitte el az ágazatot. Példaként említette, hogy a korábbinál jóval olcsóbban jöhettek létre koncentrált kereskedelmi egységek. Megjegyezte, eközben a forráshiányos önkormányzatok egymással versengve próbálták elérni, hogy a befolyó iparűzési adónak ők legyenek a haszonélvezői. A képviselő arra is kitért, hogy a jövőben minden engedélyköteles eljárást az új szabályrendszer alapján kellene végrehajtani. Hangsúlyozta azt is, hogy nem a piaci versenyt akarják kizárni, hanem azt akarják elérni, hogy a lakosság jobb ellátáshoz jusson.

Az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés plenáris ülése.

Kaufer Virág (LMP), aki egyetértett azzal, hogy az uzsorázást vissza kell szorítani, hangsúlyozta, hogy a jelenséget nem a gazdasági válság szülte, az már korábban is létezett. Véleménye szerint az uzsorát egészen addig nem is lehet megszüntetni, amíg a társadalom jelentős része mélyszegénységben él. A képviselő az elmúlt 21 év kormányzati felelősségének nevezte, hogy még nem álltak elő olyan programmal, amelyik valódi megoldást kínált volna a kettészakadó Magyarország társadalmi problémáinak megoldására.

Kaufer Virág hangsúlyozta, hogy el kell kezdeni a szociális háló "újraszövését", a mélyszegénység felszámolását és leszakadt rétegek felzárkóztatását. Javaslatként említette, hogy egy, az egyenlőtlenséget csökkentő, a társadalmi különbségeket kiegyenlítő központi forráselosztás lehetőséget adna a legszegényebb önkormányzatoknak is arra, hogy a jelenleginél sokkal hatékonyabb támogatási rendszereket működtessenek. Az uzsora megszüntetésének lehetséges alternatívájának nevezte a mikrohitelezés bevezetését. Egyúttal kijelentette, hogy a közmunkaprogramok helyett a pártjuk által tervezett zöld munkahelyteremtést kellene megvalósítani.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint évek óta megvan a megoldás az uzsorázás elleni fellépésre, de azt a kormánypártoknak mégsem sikerült átültetniük a gyakorlatba. A képviselő szerint egy megfelelő monitoring és megfigyelő rendszer bevezetésével töredékére lehetne szorítani az ilyen eseteket. Hangsúlyozta a szociális kártya bevezetésének és egy szakosodott rendőri erő felállításának a szükségességét. Hozzátette, hogy emellett a büntetési tételeket a zéró toleranciának kell jellemeznie. Egyúttal kétkedésének adott hangot, hogy azok a károsultak, akiket a bűnözők fenyegetnek, a jövőben a jelenleginél nagyobb számban fognak a rendőrséghez fordulni.

Frakciótársa, Gaudi Nagy Tamás azt hangsúlyozta, hogy a kérdés a korábbinál szigorúbb büntetőjogi szabályozást igényel. Különböző helyzeteket elemezve azt mondta, hogy a jogalkotónak figyelemmel kell lenniük a kiszolgáltatott emberekre, például az idősotthonok lakóira is. Kulcskérdésnek nevezte, hogy a hatóságok értesülni tudjanak az uzsorások tevékenységéről. Elmondta azt is, hogy a korábbi három évig terjedő büntetési tételt egy módosító javaslattal egytől öt évig terjedőre emelnék. Hozzátette, hogy a bűnszövetségi és üzletszerű kategóriában elkövetett cselekmények büntetését kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre növelnék. Ezek mellett bevezetnének egy kiemelt kategóriát is, amelyben több tényállást egyesítenének. Ebben az esetben öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztést lehetne kapni. Végül elmondta, hogy a hivatalos személyek terhére előírnának egy feljelentési kötelezettséget is.

Apáti István szintén jobbikos képviselő arról beszélt, hogy szigorítani kellene az alapeset büntetőtételét, valamint a polgári jog lehetőségeit is be kellene vetni és vagyonosodási vizsgálatot kellene indítani a korábban feltárt ügyek elkövetői ellen. Apáti István szerint így bármennyire is jó szándékú a javaslat, de önmagában nem elég a helyzet megoldására.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a vita végén felszólalva megköszönte az ellenzéki javaslatokat és örömét fejezte ki, hogy a felszólalások döntő többsége támogatásáról biztosította a javaslatot. Az államtitkár elismerte, hogy a Btk. módosítása csak egy eszköz a sok közül és önmagában valóban nem elég, hanem számos egyéb megoldást kell alkalmazni. A kormánypárti politikus hangsúlyozta: értik az ellenzéki módosítási szándékokat, van közülük olyan, amelynek "helyes az iránya" és alaposan megfontolja a kormány azokat.

Az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés plenáris ülése.

Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára előterjesztői expozéjában szólt arról, hogy manapság egyre jobban elterjednek az uzsorabűncselekmények. Éppen ezért emelte be a kormány korábban ezt a tényállást a büntető törvénykönyve (Btk.) - mondta. Az államtitkár szerint ezen bűncselekmények ellen azért is kell különösen keményen fellépni, mert a legszegényebb, leginkább rászorulók ellen követik el azokat. A kormánynak pedig az a feladata, hogy megvédje a legszegényebbeket és lesújtson a törvény szigorával az elkövetőkre - tette hozzá, megjegyezve: emellett a társadalomnak is jogos igénye, hogy az elkövetők felelősségre vonása mielőbb megtörténjen.

A törvényjavaslat a társadalmi igényekkel összhangban módosítja egyrészt a Btk-t., a hatályos uzsora-tényállás módosításával a büntető jogi fellépés szigorúbb és következetesebb, valamint az új elkövetési magatartásokhoz rugalmasabban alkalmazkodó lesz - mondta. Répássy Róbert hangsúlyozta: a módosítás értelmében a jövőben nem csak üzletszerű elkövetés esetén lesz büntethető az uzsorázás, ugyanakkor az üzletszerűség a bűnszervezetben elkövetéshez hasonlóan minősített eset lesz.

További újdonság az együttműködő elkövető büntetésének korlátlan enyhítésének lehetősége, amellyel a kormány szándéka a felderítés hatékonyságának növelése, hiszen így az elkövető érdekelté válik a még fel nem derített esetek ismertetésében. A kormány tervei szerint ezekkel az eszközökkel sikeresebben vehető fel a küzdelem az uzsorások ellen.

Gruber Attila (Fidesz) hozzászólásában elmondta: örül, hogy alapvetően minden frakció egyetért a javaslat koncepciójával, mert a probléma már-már tűrhetetlen méreteket ölt az ország egyes területein. A kormánypárti politikus szerint a módosítás alkalmas arra, hogy az "eddigiekhez képest súlyosabban, határozottabban, eredményesebben vegye fel a harcot az uzsorásokkal szemben".

Talabér Márta (Fidesz) elmondta, hogy  2010 júliusa, és 2011 szeptembere között 100-ról 220-ra nőtt az eljárások száma, ami azt mutatja, hogy a kormány már eddigi is nagy figyelmet fordított a problémára. Úgy vélekedett, hogy az állami szerepvállalás helyett inkább önkormányzati szerepvállalás kellene hogy elsődleges legyen az uzsorás probléma megoldásában. Az uzsorások megbüntetése fontos előrelépést jelent, hozzájárul megoldáshoz - emelte ki a képviselő.

Bárándy Gergely (MSZP) hozzászólásában elmondta: hiányolják a büntetőjogon kívüli intézkedéseket az uzsorabűncselekmények visszaszorítása érdekében, szakmailag ugyanakkor a Btk-módosítás indokolt, helyes az irány és a javaslat is, ezért az MSZP támogatja azt. A szocialista politikus szerint az ugyanakkor probléma, hogy egy társadalmi problémát csak a büntetőjog eszközével akar orvosolni a kormány.

Harangozó Gábor (MSZP) elmondta: meg kell teremteni a helyi foglalkoztatás lehetőségét, szociális szövetkezeteket kell létrehozni, és ezt egy szociális zöldgazdaság-fejlesztési programmal kell ezt kiegészíteni.

Vejkey Imre (KDNP) hangsúlyozta: a kormánypártok zéró toleranciát hirdetnek "a kegyetlen uzsorás nyerészkedés ellen", ennek része a mostani módosítás, amely még jobban megvédi a kiszolgáltatott embereket.

A kormánypárti politikus kiemelte a büntetés korlátlan enyhítésének lehetőségét, amellyel szerinte meg lehet bontani az elkövetők közti érdekközösséget és ezzel javulhat a bűncselekmények felderítési aránya.

Sneider Tamás (Jobbik) felszólalásában kiemelte: pártja már a parlamenten kívülről is kritizálta az akkori szocialista kormányt, amiért nem tett szinte semmit az uzsorabűncselekmények elszaporodásának megállítása érdekében. Az ellenzéki politikus szerint a Jobbik az egyetlen párt, amely olyan javaslatokat tett le az Országgyűlés elé, amelyek érdemben tennének az uzsorabűnözés ellen. Ilyen lenne Sneider Tamás szerint a szociális kártya országos bevezetése, a csendőrség felállítása, amellyel meg lehetne akadályozni a rendőrség és az uzsorások összefonódását, valamint a valódi szegények bankjának felállítása is.

Pörzse Sándor (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy az uzsorások taktikát váltottak, és nem kölcsönt, hanem árút adnak kamatra, ezért felül kell vizsgálni, hogy kik nyithatnak boltot a kistelepüléseken, és csendőrséget kellene létrehozni annak érdekében, hogy az uzsorások ne nyithassanak ilyen boltokat.

Dorosz Dávid (LMP) hangsúlyozta: jó, de nem elégséges lépés a büntető törvénykönyv módosítása, a rendőrségnek nagyobb hatékonysággal kell fellépnie, de a frakció támogatja a javaslatot, amely az első lépést jelenti a  megoldás felé. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy ez a lépés még nem elégséges, ettől nem lehet elvárni az uzsora jelentős csökkenését, mivel sok helyen a rendőrség és az önkormányzat összefonódott az uzsorásokkal ; Dorosz Dávid szerint ezt a helyzetet kell felszámolni, és valódi, megerősített rendőri fellépés kell ezeken a településeken.

Az LMP azt javasolja, hogy hozzanak létre közösségi alapú rendőrséget kell, valamint egy központi  akciócsoportot az uzsorások ellen, emellett meg kell erősíteni az önkormányzatok "szociális erejét", hogy átmeneti hiteleket tudjanak adni a bajbajutottaknak, akik alól a kormány "kihúzta a talajt".

A Fidesz helyesnek tartja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatai során sok figyelem jutott a sérülékeny fogyasztók védelmére. Az MSZP a fokozódó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra, a Jobbik pedig a kartellekre hívta fel a figyelmet a GVH 2010-es tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló és javaslat általános vitájában kedden, a parlamentben.

A fideszes Kupcsok Lajos azt hangsúlyozta, hogy a piaci verseny nem önmagában érték, a fogyasztói jólétet kell előmozdítania. Ezért helyesnek nevezte, hogy a versenyhivatal vizsgálatai során sok figyelem jutott a sérülékeny fogyasztók védelmére, a tisztességtelen tájékoztatás tilalmának érvényesítésére a többi között az egészségügyi, gyógyászati hirdetések terén, valamint azt is, hogy a GVH foglalkozott a magyar áruként kínált, de valójában nem magyar alapanyagból, nem itt készülő termékek ügyével. Kitért arra is, hogy a válság miatt az elmúlt években egyre fontosabbá vált a pénzügyi szektor versenyhivatali vizsgálata.

Kupcsok Lajos felszólalására reagálva a jobbikos Z. Kárpát Dániel azt kifogásolta, hogy a kormánypárti politikus - a vitában addig elhangzottak kommentálása helyett - lényegében változatlanul felolvasta a GVH beszámolójának vezetői összefoglalóját.

Volner János, a Jobbik képviselője pártja javaslatai között ismertette: a versenyhivatalnak fokozottan figyelnie kell arra, hogy több ágazatban a külföldi vállalatok versenykorlátozó ármegállapodásokkal betonozták be pozíciójukat. Azt mondta, egyes áruházláncok Európában itt érték el a legnagyobb négyzetméterenkénti profitot, és a bankok magyarországi jövedelmezősége is kiemelkedőnek számít, ami - tette hozzá - nem fordulhatott volna elő az állam asszisztálása, tétlensége nélkül. Szorgalmazta azt is, hogy a versenyhivatal tegyen meg mindent az útépítési kartellek felderítése érdekében.

Volner János szerint az energetika területén az volna követendő, hogy az árképzés alapja ne miniszteri rendelet, hanem az energetikai cégek költségeinek - nemzetközi összehasonlításon alapuló - figyelembe vétele legyen, mivel ezek a vállalatok szerinte "pénzszivattyút" működtetnek Magyarországon. Hozzá hasonlóan Jámbor Nándor is felhívta a figyelmet a gazdasági erőfölényükkel visszaélő multinacionális cégekre. Frakciótársuk, Gaudi-Nagy Tamás azt mondta, nem elégedettek a GVH munkájával, nem látnak ugyanis megfelelő törekvést a szervezet részéről arra, hogy a kiszolgáltatott fogyasztókat, a nemzetgazdaság pilléreit megvédje a rendelkezésére álló eszközökkel. A Jobbik keményebb, szisztematikusabb munkát vár el - közölte.

Göndör István (MSZP) felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy a jövőben egyre fokozottabb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra lehet számítani a fogyasztókkal szemben. Álláspontja szerint a természetes monopolhelyzetben lévő szolgáltatóknál érdemes lenne vizsgálni, hogy a belső üzletszabályzatuk mennyiben járul hozzá ahhoz, hogy apró "trükkökkel" további jövedelmet vesznek el a fogyasztóktól. Emellett annak áttekintését is szorgalmazta, hogy sok fogyasztó csak nagy nehézségek árán jut el a panaszával a megfelelő ügyfélszolgálati munkatárshoz. Göndör István szólt arról is, hogy a kormányoldal - helytelenül - kihagyja a jogszabály-előkészítésből a versenyhivatalt.

Az általános vitát a levezető elnök lezárta, a részletes vitát a következő ülésén folytatja le a Ház.

A Fidesz és a KDNP szerint eredményesen, a fogyasztók érdekeit szolgálva dolgozott tavaly a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), míg az MSZP és a LMP szerint a GVH nem hallatta eléggé a hangját a szerintük versenyt korlátozó jogszabályok elfogadása előtt, a Jobbik pedig úgy véli, meg kell erősíteni a GVH-t a hatékonyabb fogyasztóvédelem érdekében.

Román István (Fidesz) expozéjában hangsúlyozta: bár a versenyfelügyeleti eljárások száma kissé csökkent tavaly az előző évekhez képest, de a GVH versenytanácsa a tavalyinál lényegesen több ügyet zárt le. Úgy vélekedett, hogy a tavaly kartellügyekben kiszabott bírság komoly visszatartó erőt jelenthet a jövőre nézve. Osztva azt a véleményt, hogy a kartellező vállalatok is egyre kifinomultabb eszközökkel dolgoznak, a Fidesz frakció is szükségesnek tartja a büntető törvénykönyv versenyt korlátozó, közbeszerzési és koncessziós kartell megállapodásokat tiltó tényállásának és a tisztességtelen piaci magatartás szabályairól szóló törvények összehangolását - mondta a képviselő.
A válság különösen kiszolgáltatottá tette a pénzügyi szektor tevékenysége által érintett fogyasztókat, mert néhány vállalkozás gyakran tisztességtelen eszközöket alkalmazott, ráadásul több cég eleve a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatra építi teljes tevékenységi körét, és ezzel az egész ágazatba vetett fogyasztói bizalmat is rombolja - hangsúlyozta Román István. Hozzáfűzte, hogy ezen a területen is határozott fellépést, és hatékony munkát várnak el a jövőben a GVH-tól.
 
A magyar termékek védelmének jogszabályi hátterét a közeljövőben megteremtik - emlékeztetett, hozzáfűzve, hogy ezután a GVH-ra és a versenytanácsra is komoly feladatok várnak, s eddigi intézkedései a területen bíztatóak. Román István örvendetesnek nevezte a versenykultúra központ civilekkel való együttműködését, és a képzésekben való aktív részvételét, de úgy vélekedett, hogy tovább kell erősíteni a lakossági tájékoztatást.
 
Józsa István az MSZP álláspontját ismertetve kifejtette: a GVH 2010-ben is jelentős munkát végzett, a 132 versenyfelügyeleti eljárás is ezt mutatja. Hozzáfűzte: 9 ügyet kötelezettségvállalással zártak le, amely a leghatékonyabb, mert az érintettek elismerték, hogy kötelezettségeik vannak, és önként teljesítették a GVH elvárásait.
 
A képviselő szerint a 2010-es év parlamenti jogalkotása több területen eredményezte a verseny korlátozását, pedig kulcskérdés, hogy a verseny érvényesül-e, és ennek vizsgálatában a versenyhivatalnak fontos szerepe van, és "Önök ezt a szerepet most nem biztosítják". A képviselő javasolta, hogy a GVH saját tematikus vizsgálatokat is végezzen, ne csak a bejelentések után vizsgálja az egyes ügyeket, mert a kockázatelemzés alapján kezdeményezett, saját vizsgálatok olyan tapasztalatokat hozhatnak, amelyeket be lehet építeni a jogalkotásba.
 
Aradszki András (KDNP) a beszámolóval kapcsolatban kiemelte, hogy a GVH tavalyi tevékenysége igazodott a gazdasági és jogi folyamatokhoz, a beszámoló megállapításait pedig következetesnek nevezte. Úgy vélekedett, hogy a versenyhatóság hatékonyan érvényesítette a sérülékeny fogyasztók érdekeit, példaként említette a fogyasztói csoportok kapcsán kialakult "csaláshálózat" felszámolását.
 
Csökkent a GVH által elbírált bejelentések száma, amelynek egyik indokaként azt jelölték meg, hogy a hivatal ügyfélszolgálata "szűrőként" szerepel, vagyis a GVH hatáskörébe nem tartozó ügyek nem kerülnek a hivatal elé. Ezzel Aradszki András szerint egyet lehet érteni, ugyanakkor ezt a szűrőt óvatosan kell alkalmazni, nem jelentheti az ügyek "elkallódását".
Aradszki András szerint a kartellekkel kapcsolatban hatékonyságjavulásra van szükség, egyéb lépéseken kell gondolkodni az ügyek felderítésekor, mivel a kartellezők módszerei is kifinomultabbak lettek.
 
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a GVH nem működött eléggé hatékonyan tavaly, a kartellügyek felderítése elhúzódik, vizsgálni kellett volna az ágazati különadók áthárítását, és nagyobb eredményeket lehetett volna felmutatni a fogyasztói csoportokkal kapcsolatban is.
 
A képviselő szerint össze kell hangolni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF), és az egyéb fogyasztóvédelmi szervek működését a hatékonyabb fogyasztóvédelem érdekében, a GVH eszközrendszerének erősítése pedig akár 3-,  4-szeres hatékonyságot is eredményezhetne. Hangsúlyozta: olyan versenyhivatalra van szükség, amely biztosítja a hazai ipar, a magyar vállalkozások és a magyar emberek védelmét "a multinacionális bűnözőkkel szemben".
 
Ertsey Katalin (LMP) a versenyt elősegítő jogalkotási javaslatokat hiányolta a beszámolóból, és azt, hogy hivatal "nem hallatta elég erősen a hangját" egy-egy versenyellenes jogszabály megjelenésekor. "A kormány futószalagon gyártja azokat a törvényeket, amelyek vagy a piac államosítását vagy annak előkészítését, vagy a saját érdekkörébe tartozó vállalkozások kvázi monopólium helyzetbe juttatását szolgálják" - mondta a képviselő.
 
Hangsúlyozta: a GVH-nak is határozottabban kellene fellépnie a fogyasztók védelmében, és erősíteni kell a kartellek elleni fellépést is. Egyben javasolta, hogy a GVH terjessze ki vizsgálódásait a vasúti és közúti szállítás közötti egyenlőtlen versenyhelyzetre. hiszen míg a vasúti szállítás során jelentős díjat kell fizetni, a közúti szállításkor fizetendő autópálya-díjak eltörpülnek emellett.
A parlament mai ülésén meghallgatta a Gazdasági Versenyhivatal elnökének beszámolóját a GVH tavalyi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról.
 
Juhász Miklós, a GVH elnöke beszédében ismertette, hogy a hivatal tavaly 132 eljárást zárt le, és összesen csaknem 10,5 milliárd forint összegű bírságot szabott ki a jogsértő piaci szereplőkre. Hozzáfűzte: a bírság 90 százalékát 2 kartellügyben, az úgynevezett vasúti- és a malomkartell ügyben rótták ki. Elmondta, hogy a lezárt ügyek többsége, közel 50 százaléka - hasonlóan a korábbi évekhez - a fogyasztóvédelem területét érintette, míg a fennmaradó ügyek kétharmada fúziós ügy volt, emellett 13 kartell- és ugyanennyi erőfölényes ügyet zárt le a GVH.
 
A tipikus ügycsoportokról szólva Juhász Miklós elmondta, hogy 2010-ben is figyelemmel kísérték a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos területet, így 3 bank ellen indult eljárás; ezek során a bankok arra vállaltak kötelezettséget, hogy az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos gyakorlatukat megváltoztatják, összhangba hozzák a versenyjogi szabályokkal.
 
A GVH fellépett olyan ügyekben is, ahol a pénzügyi szolgáltatást nyújtó piaci szereplők a kamat mértékére vonatkozóan valótlan állítást tett közzé - jelezte az elnök. Az infokommunikációs piacot érintő eljárásokkal kapcsolatban Juhász Miklós hangsúlyozta: itt az volt a leggyakoribb, hogy a mobilszolgáltatók által adott tájékoztatás félreérthető, megtévesztő volt; tavaly 6 ilyen ügyben született versenytanácsi döntés.
 
Egyre gyakoribbak a betelefonálós, interaktív műsorokkal kapcsolatos kifogások is, erre a jövőben várhatóan még nagyobb figyelmet fordít a versenyhatóság - emelte ki Juhász Miklós. Elmondta azt is, hogy 2010-ben néhány utóvizsgálat a kiskereskedelmi áruházláncok beszállítókkal kapcsolatos magatartására is kiterjedt, ezek például a díjrendszer alkalmazását, és a kedvezmények előírását érintették. Ezek az utóvizsgálatok három áruházlánc esetében állapították meg, hogy nem teljesítették vállalt kötelezettségeiket, így velük szemben a GVH bírságot szabott ki.
 
Juhász Miklós kifejtette: külön csoportot képeznek a magyar termékekkel kapcsolatos fogyasztói jelzések, az első ilyen eljárás tavaly szeptemberben indult, a jövőben ez is fontos terület lehet a hivatal érdeklődésének. A felmérések ugyanis azt mutatják, hogy egyre több az olyan vásárló, aki tudatosan keresi a magyar termékeket, az ezzel kapcsolatos jogszabály megalkotása a GVH-nak is segít majd az ilyen ügyek megítélésében, bár egyéb jogszabályok alapján ennek hiányában is fel tudnak lépni.
 
2010-ben 43 fúziós ügyben hozott döntést a versenytanács, két esetben megszüntetéssel zárult az eljárás - mondta Juhász Miklós.
A GVH versenypártolási tevékenységével kapcsolatban azt mondta: 2010-ben 210 előterjesztés, jogszabálytervezet került a hivatalhoz véleményezésre, ezek közül körülbelül minden hatodikra tettek észrevételt. Ezek közül példaként említette az egészségügy átalakításához, a gyógyszerek egymás közötti helyettesíthetőségéhez, vagy a közbeszerzési törvényhez fűzött véleményüket.
 
Juhász Miklós beszélt arról is, hogy a GVH-nak kiemelt tevékenysége a Versenykultúra Központon keresztül a versenykultúra fejlesztése, a fogyasztók tájékozottságának növelése. E feladatkör keretében a hivatal többek között szakmai rendezvényeket szervezett, "Versenytükör" címmel időszaki lapot adtak ki, valamint támogatták a kapcsolódó tudományos pályázatokat is.
Évek óta együttműködési megállapodás él a társhatóságokkal, így például a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, a fogyasztóvédelmi hatósággal, a Magyar Nemzeti Bankkal, vagy a Magyar Energia Hivatallal; ezeket 2010-ben áttekintették, a kapcsolatokat frissítették - mondta az elnök.
 
A turizmus világnapjáról, a kormány gazdaságpolitikájáról, a nők közéleti szerepvállalásáról és a munka alapú társadalomról beszéltek reggel napirend előtt felszólaló képviselők a parlamentben.
 
A fideszes Bánki Erik és a szocialista Pál Béla is megemlékezett a turizmus szeptember 27-iki világnapjáról. Bánki Erik kitért arra, hogy a turizmus világszerte sokmillió embernek ad munkát, Magyarországon a GDP 8 százalékát teszi ki, és döntő szerepe van az országimázs kialakításában. Jelezte: a kormány, amely stratégiai ágazatként kezeli a turizmust, idén egyedi akciókkal készül, a Magyar Turizmus Zrt. külön kampányt indít, vendégbarát akciókat rendez, hogy felhívja a figyelmet a magyar vendégszeretetre.

Czomba Sándor államtitkár elmondta, a turizmus a világ leggyorsabban fejlődő gazdasági szektora, a magyar gazdaságnak is meghatározó szegmense, félmillió embernek ad munkát, és hozzájárul a kulturális örökség megőrzéséhez. Az idei világnap mottója a turizmus kultúrák összekapcsolásában játszott szerepét emeli ki - mutatott rá, megjegyezve: sokszor egy mosoly többet ér, mint egy látványos attrakció.    
Pál Béla szerint ez a világnap azokról az emberekről szól, akik ebben a szektorban dolgoznak. Nekik mondott köszönetet, illetve a Magyar Turizmus Zrt.-nek a figyelemfelhívó rendezvényekért. Mint mondta, a turizmusnak fontos szerepe van az emberek közötti korlátok lebontásában, a tolerancia terjesztésében, a kölcsönös megértés erősítése a politikában is hasznos lenne. Kitért az üdülési csekk belföldi turizmus fellendítésében játszott szerepére és azt mondta, drukkolnak a Széchenyi Pihenő Kártyának (SZÉP), de tartanak attól, hogy az üdülési csekk kivezetése zökkenőkkel jár majd.
Szavaira reagálva Czomba Sándor is csatlakozott a köszönetnyilvánításhoz. A kormány tettekben is támogatja a hazai turizmus fejlesztését - hangsúlyozta, jelezve: készül a SZÉP-kártyás lehetőségek bővítéséről szóló részletes szabályozás és a kabinet dolgozik a szektor jövőjét meghatározó, 10 évre szóló stratégián. A turizmusról szóló törvényjavaslat ősszel kerülhet az Országgyűlés elé - tette hozzá.
 
Mikor lesz elég a megszorításokból? - kérdezte Volner János (Jobbik), aki úgy ítélte meg: a kormány az adó-, illetve gazdaságpolitikájával elszegényíti a középosztályt, kettészakítja a társadalmat. Bírálta az egykulcsos adórendszert, amelynek révén - mint mondta - az első félévben az oktatásban és az egészségügyben dolgozók fizetése csökkent, míg a pénzügyi szféra munkatársainál 300 ezer forintos plusz keletkezett. Kritizálta a Széll Kálmán Tervet, a 250 milliárd forintos zárolást, az áfa-emelésre vonatkozó elképzeléseket és az országvédelmi akciótervet is a megszorító politika részének minősítette. Szerinte a kabinet tervezett adópolitikájával mindenki rosszabbul jár majd, aki 210 ezer forint alatt keres.

Czomba Sándor határozottan kiállt a kormány adó- és gazdaságpolitikájának helyessége mellett. Azt mondta, a cél a középosztály megerősítése és a szegényebbek felzárkóztatása. Az első félévi nettó átlagkereset 8,3 százalékkal nőtt, a reálkereset pedig 4 százalékkal a tavalyi év azonos időszakához képest - idézte a statisztikai hivatal adatait. A személyi jövedelemadó-rendszer átalakításának nem lehetnek kárvallottjai - hangsúlyozta az államtitkár, rámutatva: a minimálbér-ajánlás 92 ezer forint, a garantált bérminimumra vonatkozó 108 ezer forint lesz, 5 százalékos béremelésre tesznek javaslatot a versenyszférában, és bérkompenzációt alkalmaznak a közszférában. A foglalkoztatáspolitika fő pillérei a versenyszektor erősítése, a szociális gazdaság szélesebb környezetének kiépítése, valamint a közmunka - mondta.   

Kaufer Virág (LMP) a nők nagyobb arányú közéleti szerepvállalása mellett érvelt, közös érdeknek nevezve, hogy bevonják az olyan szakmailag felkészült nőket, akiket a versengő, olykor családellenes politikai kultúra jelenleg elriaszt ettől.
Rétvári Bence államtitkár a felvetett problémát valós kérdésnek nevezte, célként jelölve meg, hogy a parlamentben is közelítsék a társadalmi arányokhoz a nők létszámát.
 
"Munka alapú oktatás, munka alapú gazdaság, munka alapú család!" címmel elmondott felszólalásában Michl József (KDNP) amellett érvelt, milyen fontos, hogy mindenkinek legyen munkája. A munka iránti szeretet kialakulása a családban dől el - mondta, kitérve a megfelelő szakképzés fontosságára.
Czomba Sándor a foglalkoztatást kulcskérdésnek nevezte, olyan területnek, ahol, ha nem sikerül előre lépni, más problémák is kezelhetetlenek maradnak. A szakiskolai képzésben a gyakorlatorientált szakmai képzés mellett érvelt, amely sikerélményhez juttathatja a tanulókat, akik egy része korábban lemorzsolódott, még mielőtt használható tudáshoz jutott volna.