Összes vállalás: 156 kereszt
Bács-Kiskun megye: 1 kereszt
Baranya megye: 11 kereszt
Békés megye: 2 kereszt
Borsod-Abaúj-Zemplén megye: 46 kereszt
Csongrád-Csanád megye: 3 kereszt
Fejér megye: 5 kereszt
Győr-Moson-Sopron megye: 3 kereszt
Heves megye: 3 kereszt
Komárom-Esztergom megye: 5 kereszt
Nógrád megye: 9 kereszt
Pest megye: 4 kereszt
Somogy megye: 51 kereszt
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: 5 kereszt
Tolna megye: 3 kereszt
Vas megye: 1 kereszt
Veszprém megye: 1 kereszt
Zala megye: 2 kereszt
Budapest: 1 kereszt

Kereszténydemokrata honfitársaink
eddig 156 kereszt megóvását vállalták.
Csatlakozzon Ön is, és fogadjon örökbe egy keresztet! 

IKSZ: szót kell emelni az örmény népirtást kiváltó eszme és annak mai elkövetői ellen

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség szerint szót kell emelni az örmény népirtást kiváltó történelmi eszme és annak mai követői ellen. Ezt Stágel Bence az IKSZ elnöke, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő és Azbej Tristan alelnök közölte az MTI-vel, április 24-e, az örmény genocídium emléknapja alkalmából. A török kormány 1915 és 1918 között szisztematikus irtóhadjáratot szervezett az örmény kisebbség ellen, 1915-ben 1,5 millió ember esett a mészárlás áldozatául.

A kereszténydemokrata politikusok szerint a másfélmillió ártatlan áldozatot követelő örmény népirtás mögött a pán-turanizmus eszméje állt, mely egy kizárólag türk népességből álló, új török birodalom megteremtését kívánta elérni. Közleményükben azt írták: a török kormány 1915 és 1918 között szisztematikus irtóhadjáratot szervezett az örmény kisebbség ellen, melynek tagjait deportálás, vagyonelkobzás, kínzás, tömegmészárlás és éhínség sújtotta.

„Bár a genocídium felelősei már elhunytak, az eszme a mai napig tovább él nagyhatalmi törekvésekben, Magyarországon pedig a Jobbik Magyarországért Mozgalom egyik deklarált ideológiai alapvetését képezi." – fejtették ki.

Örményország szerint 1915-ben 1,5 millió ember esett a mészárlás áldozatául, Törökország szerint viszont az áldozatok száma 500 ezer körül volt, és azt is az első világháború áldozataként tartják számon. Európában több országban törvény rendelkezik a népirtás tagadásának tilalmáról, Svájcban februárban vizsgálat indult Egeman Bagis török EU-ügyekért felelős miniszter ellen, aki tagadta az 1915-ös törökországi örmény népirtás tényét. Franciaországban szintén népirtásnak minősülő események közé tartozik az örmény genocídium, de az erről szóló törvényt februárban megsemmisítette az alkotmánytanács a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva. Az új jogszabály a választások előtt már nem született meg, bár Nicolas Sarkozy jelenlegi államfő arra kérte a kormánytöbbséget, hogy készítsen elő új törvényjavaslatot. Az elnökválasztás esélyesének számító baloldali jelölt, Francois Hollande ígéretet tett arra, hogy megválasztása esetén „a megnyugvás és a megbékélés" jegyében megvizsgálja az örmény népirtás kérdését.