Magyarország kormánya szívesen támogatja azt a céltudatos munkát, amely a Csángóföldön zajlik a kultúra, hagyomány, az önazonosság megőrzése érdekében a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetésével – hangoztatta Szili Katalin szombat este Bákóban, a IX. Csontkirály és Babkirály című farsangzáró rendezvényen.

Az erdélyi Krónika beszámolója szerint a moldvai csángók hagyományőrző csoportjait felvonultató seregszemle alkalmából az MCSMSZ a „csángók keresztanyja” címmel tüntette ki a miniszterelnöki főtanácsadót, a Csángómagyarságért Díjat pedig Borbáth Erzsébet csíkszeredai pedagógus, a csíkszeredai magyar iskolákban továbbtanuló csángó diákok felkarolója, gyámolítója kapta meg.
Szili Katalin köszöntőjében úgy értékelt: óriási változás ment végbe Csángóföldön a húsz évvel ezelőtti első látogatása óta, amikor házelnökként, Bogdan Olteanuval, a bukaresti képviselőház akkori elnökével együtt először kerete fel a térséget. A látványos fejlődés nem valósultatott volna meg a közösséget összetartó és szolgáló emberek nélkül, ezért köszönetet mondott a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének, amely több mint egy évtizede felkérte őt, hogy legyen a szövetség felügyelőbizottsági tagja.
„Boldog voltam, hogy egy olyan közösséget szolgálhatok, akik tudják, hogy mit szeretnének. Azt mondják: aki nem tudja, hova hajózik, annak nincs jó szél. Hát elmondhatjuk azt, hogy a csángó közösség az MCSMSZ vezetésével tudta, hogy hova kíván hajózni. Ezért a magyar kormány, a magyar állam szívesen adta a támogatását ahhoz, hogy magyar házak nőjenek ki a földből, hogy magyar iskolások tanulhassanak, hogy magyarul tanulhassanak, és hogy önöket szolgálhassák” – mondta a KDNP politikusa.
Kijelentette: életre szóló örömteli élmény volt számára 1200-1300 moldvai csángóval együtt mondani a Miatyánkot, amely az összetartozás bizonyosságát sugározta a 21. század acsarkodásoktól feldúlt, békétlen korszakában, hiszen kiemelten fontosnak tartja a nemzet szolgálatára vállalkozó közösségek összekapaszkodását, a biztonság és béke megbecsülését.
Tánczos Barna, Románia miniszterelnök-helyettese kiemelte, hogy bár sokszor hallott közösséget magyarul imádkozni, de sehol nem hangzik olyan gyönyörűen a magyar szóval mondott ima, mint Moldvában. „Az erdélyiek sokat tanultak a moldvai magyaroktól, mert itt a legnehezebb magyarnak lenni” – idézte a Krónika az RMDSZ-politikust, aki arra biztatta a jelenlévőket, hogy ha megkérdezik, kik ők, szép lassú szóval, de magyarul válaszoljanak: „semmi sem szebb a magyar jövőnél”.
Pogár László, az MCSMSZ elnöke köszöntőjében leszögezte: a moldvai csángók a magyar nemzethez tartoznak, bármennyire is bizonygatják egyesek, hogy a csángó az nem magyar. „Kudarcba fulladt minden elmélet és törekvés, amely bennünket elmagyarosított románnak vagy önálló csángó nemzetnek akart beállítani”.
Kádár Elemér néptáncpedagógus, a szervezet hagyományőrző programjának szakmai referense a Krónikának úgy nyilatkozott: a Csontkirály és Babkirály farsangzáró rendezvénynek azért nagy a jelentősége, mert a megyeszékhelyen, a városban zajlik; azon a helyen, amely a falvak népe számára mindig is az elnyomás, a hatalom képviselőinek, a hivataloknak volt az otthona, és ahol a kórházak vannak, vagyis ott, „ahova az ember csak akkor megy, ha muszáj, ha baj van”.
