Néma felállással emlékeztek meg a képviselők hétfőn az Országgyűlésben a múlt heti londoni merénylet áldozatairól.

Az elnöklő Jakab István azt mondta: Magyarország elkötelezett a terrorizmus elleni harcban, együtt érez a hozzátartozókkal és az Egyesült Királyság népével.

Jakab István II. Rákóczi Ferenc emléknapja kapcsán felidézte: az Országgyűlés 2015-ben nyilvánította emléknappá március 27-ét, a fejedelem születésének napját, tisztelettel adózva II. Rákóczi Ferenc és mindazok emléke előtt, aki az Istennel a hazáért és szabadságért jelmondattal díszített zászlókkal küzdöttek a magyar szabadságért.

KDNP: mi lesz az EU jövője?


Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a Római Szerződés aláírásának 60. évfordulóján született uniós nyilatkozatról beszélt, amelyben szó van az EU egységéről, a többsebességes unióról, a migrációról, a külső határok védelméről, a foglalkoztatásról, a versenyképességről és a biztonság kérdéséről is. Fontos kérdésnek tartotta, hogy a következő időszakban az EU megújulásának vagy hanyatlásának folyamata erősödik-e fel, illetve, hogy sikerül-e megállítani a migránsáradatot és ezzel megmenteni a kultúránkat.

Takács Szabolcs államtitkár szerint az EU-nak meg kell őriznie a 60 évvel ezelőtti elveket, amelyek a béke megőrzésére, az életszínvonal emelésére, az erős nemzetállamok együttműködésére akarták alapozni európai egységet, valamint az integráció 6 évtizedének vívmányait. Ugyanakkor nyugtalanítónak tartotta, hogy az Európai Bizottság egyes nyugati tagállamokkal karöltve korlátozni akarja a munkavállalás és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. Hangsúlyozta: fel kell lépni a személyek szabad mozgásának korlátozása és a schengeni övezeten belüli határellenőrzések visszaállítása ellen.

Fidesz: a kormány támadja meg a strasbourgi ítéletet!

Halász János fideszes képviselő arra kérte a kormányt, hogy támadja meg a strasbourgi bíróság két migráns ügyében hozott „igazságtalan és elfogadhatatlan" ítéletét, amely szerinte szembemegy a józan ésszel és az uniós joggal, valamint azt is leleplezi, hogy a Soros-szervezetek tízmilliárdokat kereshetnek a „migránsbizniszen". Elmondta: a perben a két, az idegenrendészeti eljárás után visszautasított bangladesi migránst a Soros György által támogatott Helsinki Bizottság képviselte, és a bíróság kártérítésként nekik 3 millió forintot, a Helsinki Bizottságnak pedig 2,7 milliót ítélt meg. Megjegyezte: ha minden egyes visszautasított vagy idegenrendészeti eljárás alá volt migráns miatt beperlik Magyarországot, akkor 15 ezer migránssal és 2,7 millió forinttal számolva a Soros-szervezetek több mint 40 milliárd forintot kereshetnének a „migránsbizniszen". Halász János hangsúlyozta: fel kell lépni a Soros-támogatásból működő „ügynökszervezetek" ellen, ezért törvényjavaslatot nyújtanak be az ilyen szervezetek átláthatósága érdekében, amelyről ötpárti egyeztetést is összehívnak. Dömötör Csaba államtitkár szintén felháborítónak nevezte az ítéletet, amely szerinte jól mutatja, milyen, ha létrejön egy „hajmeresztő koalíció" az embercsempészek, a bevándorlók és az „úgynevezett jogvédők" között. 40-50 milliárdos terhet jelentene – mondta –, ha hasonló pereket indítanának az összes ilyen ügyben. Mint mondta, a nemzeti konzultációban is a helyet kap a határok védelme és a külföldről pénzelt hálózatok átláthatósága. Hozzátette: a „Soros-hálózat egyik fő embere" egy internetes portálnak adott interjúban kijelentette, hogy nincs értelme megkérdezni 8 millió embert ezekről az ügyekről. Hogyan hivatkozhatnak ezek a jogvédők ezek után demokráciára? – tette fel a kérdést az államtitkár.


Kérdések

A Fidesz a győri fejlesztésekről

Simon Róbert Balázs (Fidesz) arról beszélt, hogy az autóipar a gazdaság leggyorsabban fejlődő ágazata. Kiemelte: a győri nemzetközi ipari parkban működő Busch-Hungária Ipari Kft., hazánk legnagyobb vasöntődéje hamarosan új beruházásra készül, újabb munkahelyeket létesítve, az exportértékesítést növelve. Azt kérdezte, Győr az öntvények gyártásában is az élre törhet-e. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: a Busch-Hungária fejlődésének segítése a nemzetgazdaság egészének érdeke. A cég folyamatosan fejlődik, a 2015-ös éves árbevétele meghaladta a 11 milliárdot, ami 20 százalékos bővülést jelent – közölte az államtitkár, aki emlékeztetett: a kormány februárban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a cég k+f beruházását.


Fidesz: számos nemzetközi agrárkiállításon vett részt Magyarország

Pócs János (Fidesz) elmondta, év elején több nemzetközi mezőgazdasági kiállításon vett részt Magyarország. Emlékeztetett arra, hogy az Agrármarketing Centrum újra a Földművelésügyi Minisztérium (FM) irányítása alatt működik. Nagy István, az FM parlamenti államtitkára azt mondta, tavaly júniustól működik a tárca irányítása alatt az Agrármarketing Centrum. Akkor tudnak eredményesek lenni – tette hozzá –, hogy ha a kiváló magyar termékeknek megfelelő piacot is találnak. Ebben kiváló partnere a minisztériumnak a centrum – közölte. Beszámolt arról, idén még 14 külföldi agrárkiállításon vesz részt Magyarország. Ismertetése szerint szeptember 20. és 24. között lesz a 78. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár (OMÉK), amelynek a Kárpát-medence kincsei lesz a címe, a vendége pedig Japán.


Fidesz: az EU egy sikeres békeprojekt

Hörcsik Richárd (Fidesz) arról beszélt, hogy szombaton volt 60 éves az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Római Szerződés. Az EU a kontinens történelmének legsikeresebb békeprojektje, az unió területén soha nem volt háború – emelte ki. Az unió egy rendkívül sikeres gazdasági vállalkozás is, amelyen belül szabadon lehet utazni és munkát vállalni. Lázár János is az EU egyik legfontosabb sikerének nevezte, hogy az elmúlt 70 évben nem tört ki a kontinens egészét érintő háború, miközben az utóbbi hatvan évben jelentős volt a gazdasági fejlődés. Magyarország álláspontja, hogy a szövetséget fent kell tartani, miközben erősíteni kell az alapértékeket. Ez csak akkor lehetséges, ha a tagállamok „nem betegek", képesek megállni a saját lábukon, erős a gazdaságuk és meg tudják védeni magukat – szögezte le,


Azonnali kérdések

KDNP: mit tesz a kormány a vízkészlet védelmében?

Firtl Mátyás (KDNP) a vízvédelem és a fenntartható vízgazdálkodás módjaira kérdezett rá. Közölte: a Föld vízkészletének mindössze 0,1 százaléka jut az emberiségnek felhasználásra, emiatt évek óta a vízügyi problémák jelentik a legnagyobb kockázatot a világon, megelőzve a fertőző betegségeket vagy az államok közötti konfliktusokat.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára fontosnak nevezte a felszíni vizeink védelmét, amelynek döntő része az ország határain túlról érkezik. Az ivóvizek megóvása érdekében elkészült a vízgyűjtő gazdálkodási terv, ami 2021-ig határozza meg az állapotvédelem prioritásait. Az árvízi kockázatkezelést szabályozó terv mellett a kormány elfogadta a nemzeti vízstratégiát is, 2030-ig fogalmazva meg abban a célokat – ismertette.


Vitanap az uniós forrásokról

Lázár: március végéig kiírják a teljes uniós keretre a pályázatokat

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, hogy a hónap végéig az összes, 2014 és 2020 közötti uniós forrásra kiírják a pályázatokat, a rendelkezésre álló 8900 milliárd forint 53 százalékát már lekötötték. A miniszter a 2014 és 2020 közötti uniós források felhasználásáról szóló vita indítójaként beszélt erről. Lázár János tájékoztatása szerint a rendelkezésre álló keret 53 százalékát már lekötötték, 4400 milliárd forintról van szerződés, amelyet 20 ezer nyertes pályázat között osztanak szét. Jelezte, hogy 124 ezer pályázat érkezett, ami azt is jelenti, hogy a források jól vannak „megcímkézve". A miniszter hangsúlyozta, hogy az uniós intézményrendszer sokat tesz azért, hogy az unió nettó befizetőinek „hazai lábai" kedvező helyzetben legyenek, 2007 és 2014 között a források mindössze 15 százaléka került a magyarokhoz, a többi esetben működött a „multinacionális tőkeszivattyú". Most 57-58 százalék kerül a magyar kkv-szektorhoz, a kormány célja 65 százalék.

Fidesz: nőni fog a versenyképesség

Bánki Erik (Fidesz) véleménye szerint 2010 után stratégiai váltás volt: az MSZP-SZDSZ kormányok alatti pályázatok eltávolodtak a társadalmi és vállalkozási igényektől. Szerinte akkor nem azt vették figyelembe, hogyan lehet Magyarországot felzárkóztatni, hogyan lehet a gazdaság teljesítményét növelni és az emberek életszínvonalát emelni, arra koncentráltak, hogyan lehet a kormányhoz közeli vállalkozásokat helyzetbe hozni. Rögzítette: a kormány most azt szeretné elérni, hogy 2020-ig az exportképes kisvállalkozások száma 3000-4000-ről 10 ezerre nőjön, illetve hogy a gazdaság versenyképessége is javuljon. A kormánypárti politikus véleménye szerint az uniós támogatások nem alamizsnának számítanak, nem könyöradományok, azok járnak a magyar vállalkozásoknak. Beszélt arról is, hogy az előző költségvetési ciklus legnagyobb korrupciós botránya, a 4-es metróberuházás miatt a kormány azt a célt tűzte ki, hogy valamennyi döntés átlátható legyen.

A Fidesz másik vezérszónoka, Hörcsik Richárd szerint Magyarország a 2014-20 közötti költségvetési ciklus legnagyobb nyertese, 12 ezer milliárd forint áll rendelkezésére. Hozzátette: Magyarország a visegrádi országok között is jól áll, a rendelkezésére álló keret 94 százalékára meghirdette a pályázatokat. Kitért arra is, az Egyesült Királyság unióból való kilépésétől is függ, hogy ebben a költségvetési ciklusban Magyarország milyen mértékben tudja a forrásokat felhasználni. Hozzátette: nem ismert, hogy a brit kormány elismeri-e a fennálló és a jövőben is jelentkező pénzügyi kötelezettségét. Megjegyezte, Nagy-Britannia az egyik legnagyobb nettó befizető tagállam, a befizetés elmaradása 10 milliárd euró hiányt okozna évente az uniós költségvetésben. Hörcsik Richárd szerint a mostani költségvetési ciklus az elszámolások miatt 2023-ig tart, és a „Brexit-számlát" akkor is kifizettetik a britekkel, ha az ország 2019 tavaszán kilép az EU-ból.


Miniszterelnökség: a szocialisták számoljanak el a 4-es metróval

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára a szocialista Szakács Lászlónak úgy felelt: nem kis kommunikációs teljesítmény volt tőle elterelni a figyelmet a 4-es metró korrupciós ügyéről. Bana Tibornak (Jobbik) azt felelte: a politikus csupán négy céget emlegetett, szemben a 44 ezer nyertes társasággal. Jelentősen növekedtek a kutatás-fejlesztési források – folytatta válaszát –, ezért arra kérte a politikust: ellenőrizze kijelentései tényszerűségét. Cáfolta, hogy csak a fideszes vezetésű városok járnának jól, mint mondta, Szegedre, Ózdra vagy Salgótarjánba is jelentős fejlesztési forrás jut. Balczó Zoltán felszólalására válaszul közölte: mára 75-80-százalékra tehető az uniós források részaránya a teljes fejlesztési összegen belül, és az arány évről évre csökken. Hadházy Ákost szerinte „Benedek Elekké lehetne keresztelni", ködös víziói és tényszerűtlen állításai miatt. Kijelentette: a politikus vagy vizsgált, vagy megvalósult beruházásokat vitat. Schmuck Erzsébethez fordulva azt mondta: a magyar gazdaságpolitika érdeke a források gyors felhasználása a felzárkózás érdekében, valamint a Brexit miatt. A britek kieső befizetéseit ugyanis szerinte senki nem pótolja majd, és csak attól tudják majd elvenni, akik nem használták fel. Morvai Krisztinának úgy felelt: ez a kormány tett is a vidékért. Minden megyével megállapodást kötött, amelyek leadták fejlesztési terveiket, a programokra pedig több mint 500 milliárd forintos forrást nyújtott.

Fidesz: mindent a korrupció mozgatott

Németh Szilárd (Fidesz) csepeli uniós forrásfelhasználásokkal kapcsolatban bírálta a szocialista kormányokat, mondván: mindent a korrupciós motiváció és a választási motiváció mozgatott korábban. Kijelentette: a 2007 és 2010 közötti négy évben a 11 projektből mindössze egyet indítottak el ténylegesen, egyet pedig előkészítettek, összesen egymilliárd forintért.

Kormány: senkinek sincs alapja a forrásokkal zsarolni

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy egyes európai vezetők az uniós források csökkentését helyezték kilátásba amiatt, mert szerintük Magyarország nem elég szolidáris a betelepítési kvóták ügyében. Kiemelte: senkinek sincs alapja ezzel zsarolni vagy nyomást gyakorolni; az uniós források nem adományok, hanem a piacnyitás miatti kompenzáció. Megjegyezte azt is, hogy nemrég egy német biztos meglepő őszinteséggel beszélt arról, hogy a Lengyelországba szánt támogatások is a német ipart erősítik. Az államtitkár célként jelölte meg, hogy a hazai vállalkozások ugyanolyan eséllyel rúgjanak labdába, mint nyugati társaik.

Dömötör: a kormány okkal számol nyomásgyakorlással

Dömötör Csaba válaszul közölte, hogy nem azt mondta, hogy az MSZP csökkentené a forrásokat, hanem külföldi politikusok nyilatkozatait idézte. Okkal számolnak vele – tette hozzá.

KDNP: minden támogatás az ország megerősödését szolgálja

Firtl Mátyás (KDNP) értékelése szerint Magyarország jó úton jár a források felhasználásában, annak áttekinthetőségét segítik a parlamenti vitanapok és minden támogatás az ország megerősödését szolgálja. A kormánypárti politikus egyetértett azzal, hogy a forrásoknak a gazdaságfejlesztést kell szolgálniuk, amely egyebek mellett csökkenti a területi különbségeket és jobbá teszi az emberek mindennapjait. Egyúttal jelezte, hogy 2013 előtt kötöttebb volt a mozgástér, s nagy eredmény, hogy miközben korábban úgy tűnt, hogy Magyarország csak 60 százalékot lesz képes lehívni a forrásokból és nettó vesztes lesz, végül az összese támogatást sikerült lehívni. Firtl Mátyás arról is beszélt, hogy ha az ország a 12 ezer milliárd forintot eredményesen használja fel, az a gazdaság teljesítményén is megmutatkozik 2020-ban, s akár külső segítség nélkül is képes lesz megállni a saját lábán.

Fidesz: a magyar gazdaság kiheverte a válságot

Bányai Gábor, a Fidesz képviselője elmondta, a hazai gazdaság jelentős része végre kiheverte a gazdasági válságot, a vállalkozások ugyanis fokozódó növekedési igényük mellett egyre nagyobb mértékben indulnak az uniós pályázatokon.
Frakciótársa, Becsó Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon kedvezőek a magyar gazdaság kilátásai, az uniós pénzek lehívása szempontjából pedig visegrádi összehasonlításban sincs szükség szégyenkezésre. A kormánypárti politikus példaként említette, hogy Magyarország a régióban első helyen áll a meghirdetett forráskeret lehívása szempontjából, időarányosan ugyanis már a rendelkezésre álló keret 93 százalékát felhasználta.


KDNP: jó helyre kerülnek az egyházak által felhasznált források

Szászfalvi László, a KDNP képviselője az egyházakkal történő együttműködés fontosságát hangsúlyozta, hangsúlyozva, hogy jó helyre kerülnek az egyházak által felhasznált európai pénzek. Kiemelte, míg 2010 előtt az egyházak nem indulhattak a pályázatok elsöprő többségében, addig a jelenlegi ciklusban az egyházak minden uniós operatív programban pályázhatnak.


KDNP: milliárdok jutnak korai fejlesztésre

Földi László (KDNP) azt emelte ki, hogy mostani ciklusban 5,7 milliárd forint jut a rászoruló gyermekek korai fejlesztésére, amely óriási lépés a korábbi évekhez képest.

Fidesz: jól hasznosulnak a Borsod megyei fejlesztési források

Riz Gábor arról beszélt, hogy a területi kiegyenlítés jegyében Borsod-Abaúj-Zemplén megye a legtöbb forrást igyekszik lehívni, hogy az ott élők ne kényszerüljenek elvándorlásra és az ipar megpróbáljon felzárkózni. Hozzátette: a megyei fejlesztési források három területen is hasznosultak: a gazdaságfejlesztésre és innovációs programokra, valamint a mezőgazdaságra fordított pénzek is jól hasznosultak.


Fidesz: miért jó, hogy Brüsszel vagy a kormány számláján van a pénz?

Csizi Péter azt mondta, nem érti a kritikákat, hogy miért döntenek gyorsan a források elosztásáról. Feltette a kérdést, nem érti, hogy miért jó, hogy több ezer milliárd forint Brüsszel vagy a magyar kormány számláján van, miközben helyi gazdaságokat is tudnának támogatni vele. Megjegyezte, hogy őt is sokszor keresik a pécsi vállalkozók, hogy mikor lesznek elérhetőek bizonyos források. A képviselő emellett felidézte, hogy a korábbi rendszerben egy önkormányzatnak 50 százalékos önrészt kellett vállalnia, ami megterhelő volt, most viszont nincs önrész és előre kifizetik a forrást, a kormány csak később számol el az unióval.

Vinnai Győző emlékeztetett, hogy a helyes célkitűzés jelentősen hozzájárul a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésen alapuló gazdasági fejlesztéshez. Ezt pedig nagyban segíti a humán-erőforrás fejlesztés, amelyre közel ezermilliárd forintot költhet az ország. Elmondta még, hogy 317 milliárd forint jut a családok megerősítése, a hátrányos megkülönböztetés elleni programokra, és ehhez 177 milliárd forintért infrastruktúrafejlesztés is kapcsolódik.

László Tamás a felzárkózással kapcsolatos fejlesztéseket emelte ki. Hangsúlyozta, hogy választókerületében, Budapest XV. kerületében két év alatt is jelentős eredményeket értek el. A képviselő szóba hozta azt is, hogy 2020 után jelentősen megváltozik majd az uniós pályázati rendszer, ezért fontos, hogy most mennyit tudnak elérni.

Gelencsér Attila szerint aki tudott, és akart dolgozni Kaposvár környékén, az el tudott helyezkedni, de közel kétezer olyan ember van, aki segítséget igényel. Programokra van szükség, erre jó az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), amellyel be tudják őket is vonni a munka világába.

A vita végén Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára elégedettségének adott hangot, amiért szerinte a vitában nem tudta érdemi támadás kikezdeni a kormány magyar gazdasági érdeket és foglakoztatást szolgáló fejlesztéspolitikát. Emlékeztetett, a parlament ősszel folytatja az uniós pénzek felhasználásának vitáját.

Napirend után

A napirendi pontok tárgyalását követően a Fidesz padsoraiból Bodó Sándor Gönczy Pál pedagógusra emlékezett, Tilki Attila a Rákóczi-szabadságharc utolsó országgyűlését idézte fel, míg Csizi Péter a pécsi magasház lebontását méltatta.

Az ülést vezető Lezsák Sándor ezt követően lezárta az Országgyűlés előző héten kezdődött ülését. Tájékoztatása alapján a parlament jövő hétfőn folytatja munkáját.