Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze.
– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás" okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni.  Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. Mégis, a siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva, – hangzavarokat, bekiabálásokat mellőzve – tallózunk.

Felkészültek-e a fogyasztóvédelem a turisták elleni trükkökre?

SPALLER ENDRE (KDNP): – Államtitkár úr! A nyár minden esztendőben a szabadságolások, a nyaralás és a vakációzás időszaka. Az elmúlt évek tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a hatóságoknak, a fogyasztóvédelmi területen dolgozó szakembereknek ilyenkor sokkal több a dolguk. A turisztikai helyszínek benépesülése, a hetente, olykor egyszerre több helyszínen megtartott fesztiválok és az egyéb rendezvények elszaporodása vagy a kizárólag nyáron működő idegenforgalmi egységek, büfék tevékenysége számos kockázatot rejt magában. Az odafigyelés nemcsak az ellenőrző hatóságoktól, hanem a vendégektől, a turistáktól, a fogyasztóktól is elvárható, már csak azért is, mert ők találkoznak a problémával először. Ehhez az kell, hogy a nyaralók is tisztában legyenek azokkal a jogokkal, szabályokkal, amelyek betartását joggal kérhetik maguk is számon a vállalkozásoktól. Azokkal a jogokkal is tisztában kell, hogy legyenek, amelyek birtokában ki tudják vívni az igazukat. Hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy indulás előtt tájékozódjanak a fogyasztóvédelmi jogaikról és arról, hogy baj esetén kihez fordulhatnak. A legfelkészültebb turistáknak sincs azonban esélye azokkal szemben, akik szándékosan sértenek törvényt; akik ismerik a jogszabályokat, és így okoznak a fogyasztóknak sérelmet; akik a tisztességes kereskedelem legelemibb szabályait sem tartják be.

– Államtitkár Úr! Itt az Országgyűlésben nem egyszer szó volt a gyanútlan hazai és külföldi turistákat megkárosító éjszakai bárokról, taxis hiénákról, kirívóan fogyasztókat megkárosító cégekről. Továbbra is óriási szükség van a folyamatos hatósági jelenlétre, a rendszeres ellenőrzésre. Két szám mindennél többet mond: a tavalyi összesített eredmények alapján a kifogásolási arány a vendéglátó-ipari egységekben 38 százalék, a taxiknál 22 százalék volt. Joggal kérdezem tehát:

• Felkészült-e a fogyasztóvédelem a turisták elleni trükkökre?

+

SZATMÁRY KRISTÓF, nemzetgazdasági minisztériumi államtitká): – Tisztelt Képviselőtársam! Nagyon fontos az a téma, amit fölhozott, hiszen ha van a fogyasztóvédelmi szakmának egy olyan időszaka, amikor különösen oda kell figyelni, az különösen a nyári időszak. A magyar turizmus elmúlt időszaki kedvező számainak az is az alapja, hogy sikerült eredményeket elérni a fogyasztók megkárosításának visszaszorítása érdekében.

– Külön programot indít a fogyasztóvédelem erre az időszakra. Különösen a nagy tömegeket és a külföldieket is vonzó rendezvényeken, fesztiválokon, vendéglátóhelyeken is ott lesznek a fogyasztóvédelem szakemberei. Kiemelt vizsgálat folyik folyamatosan a taxis szolgáltatások területén. Ugyanígy a fiatalkorúak védelme is megkülönböztetett szempont, , hiszen tudjuk jól, hogy a nyári szünetben sokkal gyakrabban megfordulnak ilyen frekventált helyeken. A dohány- és az alkoholtermékek kiszolgálásának fogyasztóvédelmi kontrollja is meg fog valósulni. Ezt a közös munkát úgy lehet a legjobban segíteni, hogy a hatósági tájékoztatást is növelni kell, és ezért a vizsgálatok ideje alatt is kiemelt, széles körű tájékoztatási tevékenység folyik. A fogyasztóvédelmi tanácsadó irodák mellett idén tovább üzemel a telefonos ügyfélszolgálat is. A nagyobb rendezvényeken a felügyelőség saját információs standdal fog a látogatók igényeinek megfelelően megjelenni, és fogja őket tájékoztatni azokról a jogokról, amelyekkel nem árt tisztában lenni. Bízunk abban, hogy a korábbi évek eredményei abban is meg fognak mutatkozni, hogy az idei nyár végén arról tudunk beszámolni, hogy jóval kevesebb, a fogyasztók kárára történt cselekmény valósul meg.

Kiket és miért rejtegetnek?

MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik):  – Miniszterelnök úr! Amikor én az országgyűlési képviselők állampolgárságára vonatkozó nyilvános adatot követeltem akkor ön úgy fogalmazott válaszában, hogy „Tisztelt Képviselőtársam! Az ön kérdésére adandó és adható választ akár egyetlen mondatban is elintézhetnénk. Ha megengedi, el is intézem. Semmi akadályát nem látom annak, hogy ilyen teljesen nyilvánvaló és közérdekű adatot a nyilvánosság számára elérhetőek legyenek.” Én akkor tudomásul vettem, és megelégedtem azzal, hogy miniszterelnök úr is hasonlóképpen látja ezt a kérdéskört, mint mi. Ennek megfelelően az országgyűlési képviselőkről szóló törvényre vonatkozó paragrafusára módosítást tettem, azt benyújtottam, és akkor az Alkotmányügyi bizottság ülésén, amikor ezt a kérdést egyáltalán tárgysorozatba kellett volna venni, akkor egyetlenegy indok vagy vélemény nélkül lesöpörték.

– Később indítványoztuk a tárgysorozatba-vételi kérelmet ide, a plenáris ülésre, ahol szintén elmondtuk, hogy pontosan miről beszélünk, hogy higgye el mindenki, és nyilván tudja mindenki, hogy adott esetben egy-egy országgyűlési képviselő kettős vagy többes állampolgárságára vonatkozó adat sokkal-sokkal fontosabb, sokkal fajsúlyosabb adat, mint adott esetben egy-egy vagyonnyilatkozat, amely jóval intimebb adatokat tartalmaz, az állampolgárságnál. Ehhez képest itt a plenárison sem élt egyetlenegy képviselő sem azzal a jogával, hogy legalább egy mondatban azt mondja, hogy miért nem ért egyet a tárgysorozatba-vételi kérelemmel. Ezért továbbra is adott a kérdés:

• Kiket és miért rejtegetnek?

+

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: – Tisztelt Képviselőtársam! Azt valóban elmondtam a múltkor is, hogy én a kérdés felvetésével és az ön által adott válasszal is egyetértek. Tehát semmi akadályát nem látom annak, hogy erről bárki nyilatkozzon. Ez egy parlamenti kezdeményezés, nem szeretném, ha ön ezt a kormány nyakába és felelősségi körébe varrná, illetve utalná. A parlamenti képviselők beszéljék meg egymással, állapodjanak meg erről a kérdésről. Én ebben az ügyben, az ön álláspontját fogom képviselni, semmi akadályát nem látom annak, hogy nyilatkozzanak. Ha kéri, akkor a frakcióvezető urat felkérjük, és a mi frakciónk örömmel fog nyilatkozni erről a kérdésről. De az egész ügyet kormányzati szintre emelni, azzal a legkevésbé sem tudok egyetérteni. Ezt az ügyet tartsák, kérem, itt a Ház falain belül, és oldják meg itt egymás között.

+

MIRKÓCZKI ÁDÁM: – Miniszterelnök úr! Ezek szerint mi abban a tévhitben éltünk, hogy ön mint a legnagyobb kormánypárt elnöke, az ön szava és az ön által képviselt vélemény és akarat, ha úgy tetszik, bír akkora súllyal, hogy az ön frakciója ezt támogatni fogja.

Én pontosan ezt kezdeményeztem, hogy itt, a Ház falai között beszéljünk róla. Ezért kértük a tárgysorozatba-vételét. Ezt a tárgysorozatba-vételt szavazta le az ön pártja, az ön frakciója, és egyébként, ha úgy tetszik, teljes nagykoalícióban minden más frakció. Ezért továbbra is marad az a költői kérdés: kiket és miért rejtegetnek? Mert pontosan azáltal, hogy folyamatosan zsigerből elutasítják ennek az adatnak a nyilvánosságra hozatalát, megteremti azt az összeesküvés-elméletet, hogy mindenki gondol, amit gondolni akar. Úgyhogy nagyon szeretném, hogy egyszer s mindenkorra öntsünk tiszta vizet a pohárba.

+

ORBÁN VIKTOR: – Tisztelt Képviselőtársam! Kénytelen vagyok megkérni önt arra, hogy ne tüntessen fel bennünket rossz színben, mert azt a benyomást kelti – a kérdése is erre utal –, mintha valamit rejtegetnénk. Most újra mondom: semmi akadályát nem látom annak, hogy a mi frakcióink és az oda tartozó képviselők egyenként ebben az ügyben nyilatkozzanak.

Simicska–Nyerges-csoport újabb milliárdos üzletei?

KOVÁCS TIBOR (MSZP): – Államtitkár úr! Mint ön is pontosan tudja, ez év márciusában fogadta el az Országgyűlés azt a jogszabályt, ami új jelölési rendszert írt elő a kőolajtermékek forgalmazásának a területén, egy olyan új rendszert, amely sehol máshol Európában nem létezik. Egészen megmagyarázhatatlan, hogy miért találták ki ennek a rendszernek a bevezetését, hiszen a szakmai szervezetek, mind értetlenül álltak a javaslat előtt. Mi magunk is tizenöt írásbeli kérdést nyújtottunk be a miniszter asszonynak, amelyben tudakoltuk, hogy ugyan magyarázza már meg, miért van szükség ennek az új rendszernek a bevezetésére. Kértük például, hogy ugyan mondjon már néhány jelentősebb visszaélést ezen a területen, ami indokolttá teszi ennek a rendszernek a bevezetését. Természetesen Egyetlenegy kérdésünkre egyetlenegy szó választ sem kaptunk.

- Államtitkár úr! Egyre nyilvánvalóbb, hogy ennek a jogszabálynak az elfogadása olyan üzleti kör érdekében született, amely forgalmazza majd. A fogyasztó bizonyosan nem érdekelt ebben, mert hiszen neki ettől nem lesz olcsóbb az üzemanyag. Sőt, miután ennek a rendszernek a működtetése mintegy 5 milliárd forintba fog kerülni éves szinten, ez 5-8 forintos üzemanyagár-emelkedést is eredményez. Ezért is szeretném megkérdezni:

• Önök milyen gazdasági társaság érdekében hozták ezt a jogszabályt?
• Egyáltalán, ki volt a megrendelője ennek a jogszabálynak?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Azért nem igazán helytálló a kérdése, hogy nem kapott megfelelő választ, mert emlékeztetném, hogy a jogszabály mind bizottsági, mind parlamenti vitájában is már volt többször eszmecsere. És ön minden alkalommal megkérdezte ezeket, és én minden alkalommal elmondtam: a magyar jövedékiadó-bevételhez alapvető társadalmi érdek fűződik. Nevezetesen az, hogy a jövedéki áru útja követhető legyen, és a jövedéki bevételekhez a magyar költségvetés hozzájusson. Mert önök is, a társadalom is ebből él; ebből él az állam.

– Képviselő úr! Egy olyan országban, amely az üzemanyagkészleteinek jelentős részét, mi több, meghatározó részét külföldről szerzi be, ahol mozog a nyersanyag a feldolgozóig, és a feldolgozótól az elosztó hálózatokig, ott kell valamilyen eszközt találni arra, hogy ez követhető legyen. Ez az igény nem új. Kérem, emlékezzen a festésre, amellyel megpróbálkoztak nem jött be. Nem azért, mert nem volt rá szükség, hanem azért, mert hamisítható volt, számos visszaélésre adott lehetőséget. Ennek szomorú példáját mind a ketten ismerjük. Ezért kezdeményezte, egyébként az ön állításával ellentétben a szakmának az a része, amely érdekelt a jövedéki bevételekben, hogy egy olyan megoldást kell találni, amely nem hamisítható, amely csak speciális eszközökkel nyomon kísérhető, és amely megfelelő biztonságot ad ezen árucsoport mozgásának teljes körű ellenőrzésére.

+

KOVÁCS TIBOR: – Államtitkár úr! Azt kértük önöktől, hogy legyenek szívesek és mutassák be, hogy az elmúlt években milyen jelentősebb jövedéki visszaélések történtek, ami indokolja ennek a rendszernek a bevezetését. Hangsúlyozom, egy olyan rendszerét, ami sehol máshol Európában nincs, tehát egyetlenegy másik európai uniós tagállamban sem tartották szükségesnek. A magyar jövedéki ellenőrzési rendszer megfelelően működött eddig, és ha ez mégsem így van, akkor jó lenne, ha kapnánk erre valamiféle magyarázatot. Különben az a gyanú megmarad továbbra is, hogy valamilyen gazdasági társaság érdekében működnek. Sőt, mi azt valószínűsítjük, hogy ha ezt a rendszert önök bevezetik, akkor nem visszaszorulnak, hanem  el fognak szaporodni a jövedéki visszaélések.

+

FÓNAGY JÁNOS: – Képviselő úr! Az ön által említett adatok jelentősen túlzóak, mind a költségnövelő hatását, mind az egyéb költségeit illetően. Nem akkor kell leülni, amikor már elestem. Nem azért kötöm be magam a gépkocsiban a biztonsági övvel, mert előző nap karamboloztam. Célunk, hogy meggyőző eszközökkel annak biztosítása, hogy a jövőben se kerülhessen sor visszaélésekre.

Miért keres Vitézy Dávid többet a miniszterelnöknél, és ehhez képest miért emelik a jövedelmét?

VOLNER JÁNOS (Jobbik): – Miniszterelnök úr! Nem kis meglepetés ért minket a múlt héten a Fővárosi Közgyűlés ülésén, ahol Tarlós István, a főváros főpolgármestere beterjesztett egy prémiumjavaslatot Vitézy Dávid fizetésének kiegészítésére. Emlékeztetnék arra, hogy törvény szabályozza a közszférában adható legmagasabb pénzt. A Jobbik annak idején már szóvá tette, hogy az állami, önkormányzati vállalatok vezetőire ugyanúgy vonatkoznia kellene a bérplafonnak, mint ahogy a közszférában a köztisztviselőkre, kormánytisztviselőkre. 

– Vitézy Dávid a miniszterelnök úrnál alapban 100 ezer forinttal többet keres havonta, de úgy látszik, hogy a 19 millió 200 ezer forint nem elég magas fizetés neki, ugyanis azt javasolták, hogy további 7 millió forinttal emeljék meg éves jövedelmét, és ezzel premizálják őt. Ha megkérdezzük a budapestieket, hogy mit gondolnak vajon a fővárosi tömegközlekedés helyzetéről, mit gondolnak arról, hogy 26 millió forintot keres Vitézy Dávid, jóval többet, mint miniszterelnök úr, érdekes válaszokat hallhatunk. Kiváltképp ilyen körülmények között, amikor a főváros tömegközlekedési vállalatának éves költségvetését adófizetői pénzekből 47 milliárd forinttal kell kiegészíteni; miközben egyébként járatkimaradások és olyan közbeszerzések jellemezték az elmúlt időszakot, amikor kizárták adminisztratív módon a magyar buszgyártókat a beszerzésekből, és kénytelenek voltak aztán német buszokat vásárolni helyettük.

– Miniszterelnök úr! Ilyen körülmények között elfogadhatatlannak tartom, hogy ilyen prémiumokat osztogassanak a fővárosban az önök által teremtett törvényi környezetben.

• Miért keres Vitézy Dávid többet a miniszterelnöknél, és ehhez képest miért emelik a jövedelmét?

+

ORBÁN VIKTOR, miniszterelnök:  – Értem én, tisztelt képviselő úr, hogy nem személyes kérdésnek szánta ezt, de mégis a dolog úgy fest, hogy van olyan önkormányzati tisztségviselő Magyarországon, nem egy és nem kettő, aki többet keres, mint a miniszterelnök. Ezen két módon lehet javítani. Az egyik, hogy emeljük föl az enyémet. Ilyen javaslat nem érkezett, tehát ezzel most nem foglalkozunk. A másik lehetőség, hogy csökkentsük azokét, akik többet keresnek, mint a miniszterelnök. Ez jó ötlet. Azonban a helyzet úgy áll, hogy vannak alkotmányos szabályok, amelyeket még a miniszterelnöknek, a kormánynak, horribile dictu még a parlamentnek is tiszteletben kell tartania. Önkormányzati hatásköröket a kormány nem vonhat el. Így önkormányzati bérkérdésekbe nem áll módom beleavatkozni. Úgyhogy kérem, fogadja el a tehetetlenségemet bejelentő válaszomat.

+

VOLNER JÁNOS: – Miniszterelnök úr! Emlékeztetnék: önök úgy kerültek kormányra, hogy amikor a szocialisták kaszáltak a BKV-nál és környékén, akkor 98 százalékos különadót vetettek ki ezekre a bérekre. Azt mondták, hogy erkölcstelenül magasak. Aztán kialakították, hangsúlyozom, önök alakították ki azt a törvényi környezetet, ahol jelenleg gyakorlatilag bármekkora bért lehet azoknak az önkormányzati vagy állami vezetőknek adni, akik ezeknél a vállalatoknál vezérigazgatóként dolgoznak.

– Miniszterelnök úr! Még egyszer arra kérem, ezt a felelősséget ne hárítsa el! Abnormális dolognak tartom, hogy kinevezik Vitézy Dávidot, vezet egy olyan vállalatot, ami 47 milliárd forintot kap az adófizetők pénzéből, kistafírozzák ennek a vállalatnak a veszteségét, és jóval többet keres önnél már alapban, és ehhez képest még további prémiumokat kap a zsebébe. Ne mondja nekem, hogy ez egy normális állapot! Meggyőződésem szerint az önök választói sem értenek egyet ezzel a lépéssel.

+

ORBÁN VIKTOR: - Képviselő úr! Miután ez egy korrektnek induló beszélgetés, ezért ragaszkodjunk a tényekhez. A kormányra kerülésünk idején valóban bevezettük a 98 százalékos különadót a végkielégítésekre. Ez most is érvényben van. Tehát konzekvens a magatartásunk, a végkielégítésekre vezettük be, nem pedig az önkormányzati fizetésekre. Ilyet sosem tettünk, mert jogilag ez egész egyszerűen nem lehetséges.

– Szeretném megismételni: önkormányzati ügyről van szó, ami egyébként tarthat közérdeklődésre számot, de azt a megfelelő helyen kell megvitatni. Ezért létezik egy budapesti önkormányzat, annak egy saját közgyűlése és parlamentje. Nagy tisztelettel arra kérem a Jobbikot, hogy ha ezt a kérdést problémának látják - ami egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy jó helyzetértékelésre vall -, legyenek kedvesek és vessék fel ott, és ne a miniszterelnöknél, és ne itt a Tisztelt Házban. Köszönöm a figyelmet!

Milyen stádiumban vannak a helyreállítási munkálatok a dunai árvíz levonulása után?

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, (Fidesz): – Államtitkár úr! Június 4-én veszélyhelyzetet hirdetett a miniszterelnök a rekordméretű árvíz közeledtével. Magyarország teljes Duna-szakaszán több mint 200 ezer ember volt veszélyben, az ő védelmüket kellett a védekezés irányításának megoldani. 36 ezernél több önkéntes, több ezer katona, több száz tűzoltó, több száz rendőr, több civil és több polgármester, önkormányzat szállt be a védekezési munkákba.

– Mára már elmondhatjuk, hogy az árvízi védelmi rendszer jól működött, jól vizsgázott. Emberéletben nem esett kár, nagyobb vagyoni kár sem keletkezett, ugyanakkor tudjuk, hogy a veszélyhelyzet meghosszabbításra került. Ma is több százan dolgoznak annak érdekében, hogy az ideiglenesen kiépített védműveket elbontsák, a homokzsákokat kiürítsék, az utakat tehermentesítsék a dunai árterületeken.

– Államtitkár Úr! Azoknak az embereknek a visszaköltöztetéséről kell gondoskodni, akiknek a veszélyhelyzet során előzetes intézkedések miatt el kellett hagyniuk az otthonukat. Több mint 242 500 köbméter homokot kell eltakarítani, és mint veszélyes hulladékot megfelelő helyen tárolni, deponálni. A közutak és a vasúti közlekedés járhatóságát is biztosítani kell, hiszen a megerősítés ellenére több helyütt átáztak. Kérdezem:

• Mikor várhatják a Duna menti településen élők, ha már a Duna visszatért medrébe, hogy az ő életük is visszatérjen a nyugodt kerékvágásba?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő asszony! Tisztelettel tájékoztatom önt és a Tisztelt Házat, hogy június 13-án megalakult a helyreállítási operatív törzs három munkacsoporttal. A helyreállítási feladatok végrehajtására vonatkozó intézkedési ütemterv elkészült. Tizenhárom településen befejeződött a helyreállítás, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér, Baranya megyében és a fővárosban elzárt útszakasz ma már nincs. A forgalom számára megnyitott útszakasz hossza 107 kilométer. Június 16-án a budai dunai alsó rakpart fertőtlenítése is befejeződött, és a forgalomnak átadásra került. A MÁV Zrt. jelentése szerint a védvonalak bontását június 17-én megkezdték. A fertőtlenített települések száma 45-re emelkedett, ez az érintett települések közel 50 százalékát jelenti. A 61 érintett közintézményből 12 vonatkozásában a fertőtlenítést végrehajtották. A főváros 10 érintett kerületéből 2 kerületben a visszabontás és a fertőtlenítés aránya 100 százalék. További 4 kerületben a fertőtlenítés befejeződött. A fertőtlenítésben 80 darab technikai eszköz és 246 fő vett részt. A kitelepítettek száma 1570 fő, ebből 898 fő visszatért az otthonába, ez az összes érintett személy 57 százaléka.

– Tisztelt Képviselő asszony! A helyreállítás kérdésében ugyanolyan elszántak és ugyanolyan határozottak vagyunk, mint a védekezésben és a mentésben. Az a célunk, hogy minél gyorsabban, hatékonyabban és eredményesen befejeződjön ez a nagyon fontos munka. A kormány a helyreállítási feladatok irányítására Bakondi György főigazgató urat, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatóját bízta meg, akinek munkájához a kormány és a Belügyminisztérium minden segítséget megad. Abban bízom, hogy ez a helyreállítási munka gyors és szakszerű lesz, az emberekkel együttműködve, az emberek érdekeit teljes mértékben figyelembe véve történik. Arra kérem, hogy kísérje figyelemmel és támogassa a jövőben is ezt a nagyon fontos munkát.

Mi történt és történik a szúnyoginvázió megelőzése érdekében az árvíz által érintett területeken?

SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): – Államtitkár úr! Az árvíz lassan elhagyja az országot, reményeink szerint lassan biztonságban tudjuk hazánkat. A helyreállítási munkák nagy erővel elkezdődtek, és még nagyon sokáig eltarthatnak. Az árvízi területeken azonban nemcsak helyreállítási, hanem számos kapcsolódó feladat is felmerül. Ilyen például a szúnyogirtás elvégzése. Mint azt előre jelezték a szakértők, az ár rendkívüli mértékéhez hasonlóan rendkívüli szúnyoghelyzet alakul, alakulhat ki a Duna vizének apadásával. Mivel a helyzet rendkívüli, a megoldás is rendkívüli szervezettséget és rendkívüli körültekintést igényel. Képviselőtársaim és az érintett területen élők megnyugtatására érdekében ezért kérdezem:

• Mi történt és történik a szúnyoginvázió megelőzése érdekében az árvíz által érintett területeken?
• Mekkora területen történik a védekezés?
• Érvényesül-e a tervszerűen, szakértők által irányított, környezetbarát, komplex technológiák alkalmazása a katasztrófavédelmi szúnyogirtás megvalósulása során?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A kormány június 11-én döntött arról, hogy a valaha ismert legnagyobb dunai árvízzel érintett területeken a katasztrófavédelmi szúnyogirtást központosítottan, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága végzi. Ennek megfelelően a katasztrófavédelem a múlt héten megkezdte a szakmai egyeztetéseket, és megindult a koordináció a feladatok eredményes végrehajtása érdekében.

– Képviselő úr! A feladat rendkívüli szervezettséget és körültekintést igényel. A Szigetköz két kistérségét érintő települések azonnali szúnyoggyérítésének első üteme 2013. június 15-én és 16-án megtörtént. A teljes Duna-szakaszon az árhullám levonulásának ütemében, folyamatosan kerül végrehajtásra. A kifejlett rovar gyérítése és a biológiai lárvairtás földi és légi technikával történik. A földi kémiai irtási technológia alkalmazásával érintett területeken - ez 46 ezer hektárt jelent körülbelül -, a légi kémiai irtási technológia alkalmazásával - az érintett terület nagysága a becslések szerint több mint 50 ezer hektár -, és a földi és légi biológiai irtási technológia együttes alkalmazásával, - körülbelül 10 ezer hektár – történik. Mindhárom esetben két-két alkalommal.

+

SÁRINGER-KENYERES TAMÁS: – Államtitkár úr! Az elmondott program lefedi a szakszerűséget és a szakmaiságot. Ismereteim szerint még olyan árvízvédelmi szúnyogirtás nem történt, ahol a biológiai védekezés is előtérbe került volna, ezért külön is reméljük, hogy az elkövetkezendő időszakokban ha árvíz nem is sújtja az országot, de ha ilyen probléma merül fel, akkor a környezetkímélő biológiai és kémiai szúnyogirtással az ott élők komfortérzetét is és az állattenyésztésből élők állatainak védelmét is el tudja látni a katasztrófavédelem.

+

KONTRÁT KÁROLY: – Képviselő úr! Bízom abban, hogy az általam előbb ismertetett intézkedések eredményeképpen, a valaha ismert legnagyobb dunai árvízzel érintett területen élő emberek kényelmetlensége és kellemetlensége enyhül, illetőleg teljes mértékben megszűnik.  Bízom abban, hogy ezeknek az intézkedéseknek a hatására, ahogyan ismertettem ezt a három fázist, valamennyi, a dunai árvízzel érintett területen meg fog történni.