Fenyegetés, üldözés, gyilkolás – ezek voltak a kulcsszavai annak a konferenciának, amit a németországi Schwäbisch Gmündben tartottak október 23-26. között. A közel félezer résztvevő a világszerte 100 millió üldözött keresztyén helyzetét és a humanitárius, meg politikai cselekvési stratégiákat vitatta meg. A kongresszus hivatalos témája így hangzott: „Keresztyénüldözés ma – emlékezzetek meg a mártírokról!”.
Az ENSZ, a politika és az egyházak is hallgattak a keresztyénüldözésről
A konferencia fővédnöki tisztét a német Bundestag, parlament CDU/CSU frakciójának vezetője, Volker Kauder vállalta, s vezetésével folytak a megbeszélések a lehetséges politikai eszközök megkeresésére a keresztyénüldözés egyre növekvő, és világszerte tapasztalható jelenségének hatékonyabb megakadályozása érdekében. A főszervező a német protestáns hírügynökség, az idea volt. Elsődleges célkitűzésként azt határozták meg, hogy összehozzanak minden olyan szervezetet, amelyik a vallásszabadság témájával nem csak elméleti, hanem gyakorlati szinten is foglalkozik, s így az erőket koncentráltabban tudják egy-egy válságos helyzet kezelésére fordítani. Ez sikerült is. Közel 20 protestáns és katolikus szervezetről van szó. Ilyen például az Open Doors (=Nyitott ajtók), a Licht im Osten (=Világosság Keleten), a Helfende Hände (=Segítő Kezek), a Kirche in Not (=Egyház szükséghelyzetben), az AGR (Munkaközösség a Vallásszabadságért), a Hilfe für Brüder (=Testvérsegély), vagy az IIRF (Nemzetközi Intézet a Vallásszabadságért), hogy néhányat említsünk a húszból. A megnyitó beszédet Volker Kauder tartotta arról, mit tehet a politika a vallásszabadság világméretű előmozdításáért és a keresztyénüldözés ellen. Véleménye és a tapasztalatok szerint sok egyház és szervezet végez missziói tevékenységet szerte a világon, de eddig még nem nagyon foglalkoztak a keresztyénüldözés kérdésével, inkább az emberi jogok megsértésének eseteivel. Az ENSZ sem foglalkozott kifejezetten a keresztyénüldözéssel. Hosszú ideje a politika is csak hallgat – hangsúlyozta Kauder. De az egyházak sem voltak különösen beszédesek ebben a témában. „Könnyebb volt az atomerőművek ellen szólni, mint a keresztyének üldözéséről” – fogalmazott a frakcióvezető. Utalt arra, hogy az észak-afrikai, egyiptomi események aggodalomra adnak okot. A diktatúrákat legyőzik, de ez még messze nem jelenti azt, hogy a szabad vallásgyakorlat is életbe lép. „Az arab tavasz nagyon könnyen jelentheti az arab jégkorszakot a vallási kisebbségekkel szemben” - fogalmazott a CDU/CSU parlamenti frakcióvezetője. Dr. Thomas Schirrmacher professzor pedig felvázolta előadásában a keresztyénüldözés aktuális helyzetét világtávlatokban, s arra a kérdésre kereste a választ, mit tehet a politika, a média és az egyházak közössége a fundamentalista erőszakhullám ellen.
Különösen veszélyeztetett övezetek
Az előadók sorában többen voltak Közel-Keletről: Basile George Casmoussa érsek Irakból, Damian püspök az egyiptomi kopt-ortodox egyházból, Dr. Altaf Khan, a falsalabadi Presbiteriánus Egyház moderátora. Ők friss jelentést adtak az egyiptomi keresztyének helyzetéről, a pakisztáni és az iraki helyzet radikalizálódásáról, az iszlám és a keresztyénség helyi konfliktusairól. Külön és hangsúlyozottan foglalkoztak az iraki keresztyének sorsával, akik valóságos történelmi exodusban, kivándorlásban vannak, sok ezren élnek külföldi menekülttáborokban. De volt szó a közép-ázsiai iszlám többségű országokban tapasztalható keresztyénüldözésről ugyanúgy, mint az afrikai Nigériában tapasztalható keménykezűségről, valamint Európa fokozódó iszlámosodásáról. Vannak kiemelten veszélyeztetett övezetek a keresztyénüldözés szempontjából, amint a mellékelt világindex is mutatja.
Keresztyénmentes zónák? – Nem vallások, hanem egyének védelme!
A beszámolók egyértelművé tették: vannak területek, ahol a keresztyének a legüldözöttebbek, ahogyan a térkép mutatja, tíz országban a legválságosabb és legnehezebb a helyzetük. Vannak törekvések a Közel-Keleten, hogy keresztyénmentes zónákat alakítsanak ki. Ilyen Irak, ahol pár év alatt a keresztyének 50 %-át „elűzték” szülőföldjükről. Törökországban 100 éve 20 % volt a keresztyének aránya a népességben, ma ez 0,2 %-ra csökkent. Nyilván, nem magától. Többen szóltak arról, hogy iszlám papok és politikusok a vallásszabadságnak mostanában új értelmezést adnak. Szerintük a vallások nemzetközi védelme a vallási előírások védelmezését jelenti, így azt az iszlám tilalmat, ami kizárja a vallási áttérést. A nemzetközi keresztyén törekvések éppenséggel egészen másról szólnak: nem a vallások védelméről, hanem a vallásuk miatt hátrányt szenvedő emberek védelméről! Mindenkinek egyformán kell biztosítani, hogy hitét megvallja, gyakorolhassa, és ha úgy dönt, megváltoztathassa vallási, felekezeti hovatartozását. Schirrmacher professzor intézete, az IIRF adatai szerint közel 200 millió keresztyén nem rendelkezik alapvető vallásszabadsággal a világ különböző országaiban, miközben a keresztyénség volt a szabad vallásgyakorlás szószólója és kivívója – a világon először!
Német politikusok: „A keresztyénüldözés leküzdése mindannyiunk ügye”
Pártpolitikai hovatartozástól függetlenül, egységes álláspont és stratégiai összhang mutatkozott meg a konferencián részt vett és felszólalt német politikusok között. A CDU/CSU parlamenti frakcióvezetője, Volker Kauder mellett az ellenzék, az SPD frakcióvezetője, Frank Walter Steinmeier így fogalmazott: „A keresztyénüldözés mindannyiunk ügye”. A vallásszabadság alapvető emberi jogának megsértése senkit sem hagyhat hidegen. Az EKD elnöke, Nikolaus Schneider szavaiban kiemelte: az EKD évek óta aggódva figyeli az üldözött és a fenyegetett keresztyének helyzetét. Frank Ottfried July württembergi evangélikus tartományi püspök szerint ennek a kongresszusnak is hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az üldözött keresztyének neve ne merüljön feledésbe, Isten, és a világ előtt nyilvánosságra kell hozni ezeket. Az Evangéliumi Világ Allianz főtitkára, Geoff Tunnicliffe a nyugati demokráciák kormányaihoz fordult, hogy intézményesítsék elkötelezettségüket a vallásszabadság világméretű biztosítása mellett. Nem elég, hogy egyes politikusok vagy pártok kiállnak mellette. A nemzeti külügyminisztériumokban működjenek olyan osztályok, melyek állandóan monitorizálják az emberjogi helyzetet, s a vallásszabadság betartását. Azt is biztosítani kell, hogy ezek az osztályok ne függjenek a választások kimenetelétől. Az utóbbi felvetés nagy támogatottságot kapott a konferencia résztvevői részéről. Vajon kik járnak majd elől hatékony, jó példával? Erre is érdemes lesz odafigyelni.
November 13: világimanap üldözött keresztyénekért
Reformáció napján, október 31-én, s azt követően hasznos lenne a hazai keresztyéneknek is felvenni napi imatémáik közé üldözött keresztyén testvéreik sorsát, a vallásszabadság megőrzését, s azt, hogy a külügyminisztériumokban világszerte hozzák létre a vallásszabadság helyzetét, betartását figyelő osztályokat. Mindezért konkrét lépésként november 13-át, vasárnapot VILÁGIMANAP ÜLDÖZÖTT KERESZTYÉNEKÉRT címen javasolja megtartani az Evangéliumi Világ Allianz. Kiváltképpen könyörögnek ekkor a tunéziai, marokkói, algériai, eritreai és a pakisztáni keresztyénekért. A kezdeményezést imafelhívásával támogatja az EKD, a Németországi Protestáns Egyház(szövetség), és a Német Katolikus Püspöki Konferencia is, így csatlakozva az öt kontinens több, mint 100 országában megtartásra kerülő világimanaphoz. Tegyük ezt velük együtt mi is a magunk gyülekezetében reformáció napján, azután és november 13-án is!
Dr. Békefy Lajos
