A Spanyol Protestáns Egyház (Iglesia Evangelica Espanola – IEE) folyóirata, a Cristianismo Protestante/Protestáns Keresztyénség július-augusztusi számában az egyház vezetése behatóan foglalkozik a spanyol gazdasági helyzettel. „A gazdasági válság társadalmi válság is” című elemzésében azok iránt mutatja meg szolidaritását, akiket ez a válság a legsúlyosabban érint. Ezek a szegények és a munkanélküliek. Forrás: protestante.eu; idea.de; reformiert-info.de.
Protestáns bírálat a spanyol politikával és az EU-val szemben
A spanyol protestáns egyházi vezetés nem csak szolidaritásáról biztosítja a válságnak kiszolgáltatott tömegeket, hanem egyben bírálja a jelenlegi politikai vezetést, amelyik kritikátlanul szolgálja ki az EU-követeléseket. Az EU-követelményeket a neoliberális piacok határozzák meg, a politika, s a konzervatív miniszterelnök, Mariano Rajoy Brey kormánya ezt szolgálja, s nem a „kisemberek” érdekeit –fejtegeti az egyházi állásfoglalás.
Joel Cortés lelkész, egyházelnök írta alá ezt a kommünikét, ami súlyos hiányosságként említi, hogy a különböző spanyol társadalmi csoportok között nincs nyílt párbeszéd. Ennek különös aktualitását adja a drasztikus takarékossági intézkedések bevezetése, továbbá az állam szociális teljesítményének sok hiánya, s az emberhez méltó élet garanciáinak szolid jelenléte. Különösen is aggasztó a fiatal korosztályban mutatkozó munkanélküliség, s az így gerjesztett reménytelenség. A 25 év alatti fiataloknak több mint 52 %-a munkanélküli, az általános munkanélküliség mértéke pedig 24,5 %. Drámai a helyzet abban a tekintetben is, hogy a szegénység egyre inkább a gyermekeket is hatalmába keríti.
Nem szolgálhattok egyszerre a piacnak és a felebarátnak!
Az állam a társadalmat drasztikus takarékossági politikájával a kétségbeesés felé sodorja. A válság igazi felelősei, akik a bankokban ülnek, nem vonhatók számadásra. Az utóbbi évek neoliberális társadalommodellje Spanyolországban arra korlátozódott, hogy megalkossa a legszükségesebb piacszabályozó mechanizmusokat.
A kritikus hangvételű nyilatkozatban a spanyol protestáns egyházi vezetés Krisztus szavára hivatkozik, amit Máté 6,24-ben így olvasunk: „Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak”. Ezt az Igét így alkalmazzák a mai viszonyokra: Nem szolgálhattok egyszerre a piacnak és a felebarátnak! A címzett a spanyol kormány.
A kisebbségi spanyol protestáns egyház olyan intézménynek tekinti magát, amelyik a szegények oldalán áll. A kommünikében minden szociális mozgalmat felszólítanak: munkálkodjanak az emberbarátibb társadalom felépítésén.
A Spanyol Protestáns Egyházról
Ez az abszolút mértékben kisebbségi egyház 44 gyülekezettel rendelkezik, gyülekezeti tagjainak száma 2 360. Az alábbi régiókban vannak jelen: Norte, Cataluna, Madrid, Mallorca, Menorca, Levante, Andalusia-Extremadura. Az egyháznak 25 lelkésze és lelkésznője van. Spanyolországban 1868-1874 között köztársaság jött létre, s ebben az időszakban a kis protestáns gyülekezetek megalkották egyházukat. Akkortájt 1869-et írtak. A Spanyol Protestáns Egyház tudatosan is örökösének tekinti magát a 16. századi reformációnak. Az 1936-39 között zajló polgárháborúban és az azt követő Franco diktatúrában a protestánsoknak igen nehéz helyzetük volt. Sevillában és Grenadában agyonlőtték a protestáns lelkészeket. A katolikus egyház az egyetlen vallásnak nyilatkoztatta ki magát, aminek következtében a protestáns templomokat bezárták, a gyülekezeteket feloszlatták. Kivételt csak Madrid képezett. A protestánsok fenyegetettsége először Franco halála után (1975. november) kezdett csökkenni. Az 1978-as Alkotmány elfogadása óta lehet az országban vallásszabadságról beszélni. De még ma is érezhető bizonyos rendelkezésekben a protestánsok hátratétele. Ezért is tiszteletre méltó az abszolút kisebbségi egyház vezetésének kiállása a társadalmat sújtó problémák orvoslásáért, s az a szolidaritás, amit a „mélyben élők” iránt elkötelezetten és megalkuvás nélkül megmutat.
Írta: Dr. Békefy Lajos
