Elsőként a szövetség alkotmányjogi hátterét kell szemügyre vennünk. Az alkotmány legfontosabb megállapítása számunkra a 72. cikk első pontjában olvasható: állam és egyház kapcsolatának a szabályozása kantonális ügy.
Maga a szövetségi alkotmány a mindenható Istenre és a teremtőre történő utalással kezdődik, ennek ellenére maga az alkotmány kimondottan liberális. Vallási kérdésekben semlegességet deklarál.
Federal Constitution of the Swiss Confederation
Article 15: Freedom of Faith and Conscience
1. The freedom of faith and conscience is guaranteed.
2. Every person has the right to freely choose his or her religion or non-denominational belief and to profess them alone or in community with others.
3. Every person has the right to join or belong to a religious community and to receive religious education.
4. No person may be forced to join a religious community, to conduct a religious act or participate in religious education.
Article 72: Church and State
1. The regulation of the relationship between Church and State is a cantonal matter.
2. The Federation and the Cantons may, within the framework of their powers, take measures to maintain public peace between the members of the various religious communities.
E fentieket szem előtt tartva azonban az egyes kantonok saját szabályozással rendelkeznek. Ennek eredményeként valójában 26 állami egyházjogi rendszert találunk Svájcban. Ezek mindegyike rögzíti, hogy adott kanton fenn akarja tartani a kapcsolatot a történelmi egyházakkal (a római katolikusokkal és a református, illetve evangélikus egyházzal); hozzájuk hasonlóan azonban más vallási közösségekkel is a kapcsolatok fenntartására törekszik.
A legliberálisabb szabályozás Genf kantonban található. Itt az állam és az egyházak elválasztása teljes mértékben megvalósul 1907 óta. A legösszetettebb és leginkább szabályozott rendszer Vaud kantonban alakult ki az elmúlt évek során. Itt az új kantonális alkotmány alapján (2003 óta van hatályban) a római katolikusok és a reformátusok közjogi státussal rendelkeznek, a zsidó közösség pedig ún. „public interest institution”. A többi kanton e fenti kettő közé esik szabályozási jellegzetességeit tekintve.
A legtöbb kantonban a Református Egyház és a Római Katolikus Egyház – és néha a Katolikus Keresztény Egyház – közjogi státussal rendelkezik. Ez a státus számos kedvezménnyel jár, így pl. adózási kedvezményeket jelenthet (adómentességet), lehetővé teszi azt is, hogy e közösségek az iskolákban hittant tanítsanak, illetve hogy e közösségek lelkészei kórházakban, börtönökben és a hadseregben szolgálatot vállaljanak.
Befejezésül – a rapid változásokat is figyelembe véve: sok kantonban a törvénykezés igyekszik követni az egyre erősödő vallási pluralizmust.
Írta és fordította: Dr. Birkás Antal habilitált egyetemi oktató
Felhasznált irodalom: eurel.info honlap vonatkozó anyagai
