A harmadik rezsicsökkentésről szóló fideszes törvényjavaslat összevont vitáját folytatták le a képviselők az Országgyűlésben, majd áttértek a paksi erőmű bővítéséről szóló részletes vitájára.

Jobbik: már 2010-ben 30 százalékos rezsicsökkentésről beszéltünk

Szilágyi György (Jobbik) közölte, pártja támogatja az újabb rezsicsökkentésről szóló törvényjavaslatot, ahogyan minden olyan törekvést, amely megkönnyíti az emberek életét.

Emlékeztetett ugyanakkor: a Jobbik már 2010-ben 30 százalékos rezsicsökkentésről beszélt, a kormánytöbbség azonban azután még három éven át hagyta, hogy külföldi cégek extraprofitot vegyenek ki a közműszolgáltatások rendszeréből. A választás közeledtével azonban a Fidesz-KDNP megjelent a rezsicsökkentés gondolatával – tette hozzá.

Frakciótársa, Kepli Lajos azt kifogásolta, hogy a Fidesz óriási lépcsőházi hirdetményeken akarja elmagyarázni az embereknek, hogy igenis jól jártak a rezsicsökkentéssel. „Mi lesz a következő lépés: talán büntető törvénykönyvi tényállássá emelik majd a rezsicsökkentés tagadását?” – tette fel a kérdést.

A szintén jobbikos Apáti István azért kritizálta a kormányt, mert az hagyja, hogy a szolgáltatók különböző módokon a lakosságra hárítsák a rezsicsökkentés rájuk rótt terheit.

Zakó László (Jobbik) szerint a rezsicsökkentés csak a kampánynak szól, hiszen ha a kormány komolyan gondolta volna, akkor már a ciklus elején is megcsinálhatták volna ezt. Emellett az ellenzéki politikus az áfacsökkentés mellett érvelt felszólalásában.

LMP: a „rezsibűvészkedés” hosszú távon fenntarthatatlan

Az LMP-s Szél Bernadett szerint a kormánypártok által folytatott „rezsibűvészkedés” hosszabb távon fenntarthatatlan, mert a piaci áraktól nem lehet elszakadni. A valódi megoldás az energiahatékonyság növelése lenne – mondta.

A három lépcsőben hatályba lépő harmadik rezsicsökkentéssel kapcsolatban a politikus hangsúlyozta, hogy az nem a mostani kormányra rak terheket, viszont a kampányban „le tudják vadászni a pozitív hatásokat”.

Szél Bernadett úgy fogalmazott, hogy az egész „rezsibűvészkedés” mögött a földgázt kell keresni, nagy valószínűséggel egy gázármegállapodást.

Az MSZP tiltakozik a kormány hazug propagandája ellen

Kovács Tibor hangsúlyozta: az MSZP támogatja a rezsicsökkentést, de az azt körülvevő hazug propaganda ellen viszont tiltakoznak. Szerinte nem igaz, hogy Magyarországon a legdrágább az energia, ahogyan az sem, hogy a Fidesz 2010-ben befagyasztotta a rezsiárakat.

A szocialista politikus „propagandisztikus” magatartásnak nevezte, hogy a kormány a mostani előterjesztéssel azt sugallja a választóknak: szavazzanak a kormánypártokra, mert akkor tovább csökken a rezsi ára, viszont ha az ellenzék nyer, akkor az ellenkezője történik. Hangsúlyozta: az MSZP kormányra kerülése esetén az eddiginél igazságosabb rezsicsökkentést valósítana meg. Ráadásul szerinte a kormány most is csökkenthetné nagyobb mértékben a rezsidíjakat, de ehelyett inkább kampányfogásként csak a választások utánra ígérik az újabb csökkentést.

Fidesz: az ellenzék sületlenségeket állít

Németh Szilárd, az egyik fideszes előterjesztő szerint a vitában elhangzott bírálatok jó része „oltári barom nagy sületlenség”, a sárga irigység, az otromba rosszindulat és a gyurcsányi hazugság keveréke.    

A gáz minőségét vitató felvetésre reagálva a nagyobbik kormánypárt rezsicsökkentésért felelős politikusa elmondta: ezzel kapcsolatban azért nem látható pontos kép, mert Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt privatizálták az ezt mérő céget. Hozzátette: ennek ismét állami kézbe kell kerülnie.

Az áfacsökkentési kezdeményezéssel kapcsolatban közölte: a forgalmi adó mérséklésének jó részét a szolgáltatók, eladók nyelik le, ezért az áfát akkor csökkentik, ha az olcsó energiával elérhető lesz, hogy beinduljon a gazdaság. A politikus nagy halaknak nevezte a rezsicsökkentésben érintett cégeket, akik ellen nap mint nap harcolni kell. Az ingyenes készpénzfelvételről szólva közölte: itt sosem alakult ki tisztességes bankrendszer, tisztességes verseny a bankok között, mindig fizetni kellett, ezt a bankrendszert ezért meg kell változtatni.

Emlékeztetett a miniszterelnök szavaira, aki szerint a rezsicsökkentés stratégiai kérdés.

Az ülésen elnöklő Latorcai János az összevont általános és részletes vitát lezárta.

Paksi erőmű

Szili Katalin független képviselő a paksi erőmű bővítéséről szóló előterjesztés részletes vitájában azt javasolta, hogy népszavazáson döntsenek az emberek a beruházásról. Fontosnak ítélte az energiabiztonságot, ugyanakkor azt is fontosnak tartotta, hogy megalapozott döntést hozhassanak a politikusok. Szerinte semmi nem kényszeríti a parlamentet arra, hogy most hozza meg döntését.

Szél Bernadett (LMP) kifogásolta, hogy a kormány kampányban hozta a Ház elé a paktumot, kihagyva a társadalmi, szakmai és politikai vitát. Ezzel szerinte méltatlan helyzetbe kényszerítették a parlamentet, az országot pedig veszélyes kalandba. A megvalósítási megállapodásokat is látni kívánta a képviselő, ezek nélkül szerinte a Ház nem döntésképes.

Aradszki András kijelentette: „Moszkvában azt a dokumentumot írták alá, ami itt van önök előtt”. Az atomerőműre vonatkozó „népi kezdeményezés” beszuszakolása a tervezetbe szerinte nem ide tartozik. Utalt arra, hogy a szocialisták korábban támogatták az erőmű bővítését, véleményük azonban megváltozott.

Kepli Lajos (Jobbik) úgy látta: a társadalom józan többsége támogatja az atomenergia használatát. Közölte: a veszélyekre, kockázatokra fel kell hívni a figyelmet, de az atomenergiával járó előnyökre is. Ha ezek után is a nukleáris energia kivezetése mellett döntene a társadalom, azon kellene elgondolkodni, hogyan váltható ki az.

A magyar honvédség már az idén bekapcsolódhat Szlovénia légterének védelmébe – az ezt tartalmazó államközi szerződés kihirdetéséről szóló előterjesztés vitáját kedden kezdte el az Országgyűlés, amely a harmadik rezsicsökkentésről szóló előterjesztéssel folytatta munkáját.

Hende: Magyarország bekapcsolódhat Szlovénia légvédelmébe

A magyar és a szlovén kormány már ratifikálta, most országgyűlési jóváhagyásra vár az az előterjesztés, amely szerint a magyar honvédség 2014-től bekapcsolódik Szlovénia légterének védelmébe – mondta expozéjában Hende Csaba honvédelmi miniszter. 

Mint mondta, a NATO-nak nincs hadserege, azt országai adják össze. „Biztonságunk, miként a légterünk egy és oszthatatlan” – fogalmazott a miniszter, aki elengedhetetlennek ítélte az együttműködést napjainkban, amikor a legtöbb tagállam hadseregét megszorítás sújtja.

Szlovénia nem tart fenn harci repülőket, ahogy a balti államok sem - mondta, utalva arra, hogy 2015-ben, négy hónapon át Észtország, Lettország és Litvánia légterét is a magyar honvédség védi majd, amely negyedik generációs harci repülőgépekkel rendelkezik.

Képviselői felszólalások

A független Lenhardt Balázs arra kérdezett rá, hogyan honorálja mindezt Szlovénia? Arra is választ várt, mindez nem veszélyezteti-e a magyar védelmi képességeket.

A miniszter úgy válaszolt: a Magyar Honvédség olyan képességekkel rendelkezik, hogy a honi védelem mellett egy szomszédos, baráti állam légterének felügyeletéért is felelősséget tud vállalni. A bevetések pedig növelik a légierő szakmai színvonalát – tette hozzá.

Csóti György (Fidesz) kiemelte: Szlovénia lényegesen több pénzügyi hozzájárulást fizet a NATO-ba, mint Magyarország, amiért nem tudja megvédeni légterét.

Lenhardt Balázs egy másik felszólalásában kijelentette: „mennyivel szebb lenne, ha a magyar honvédség felszabadító alakulataival vonulna be Lendvára”. 

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás közölte: „nehogy már azokkal az üveggyöngyökkel próbáljuk boldogítani a Szlovéniában élő, elcsatolt területeken, a Muravidéken élő magyar testvéreket, hogy végre az elcsatoltságuk ugyan nem szűnik meg, de a magyar költségvetés pénzéből magyar gépek fogják őket védeni”. A képviselő Magyarország kötelességének nevezte a nemzetegyesítés megvalósítását. Feltette a kérdést: mennyibe kerül mindez az ország számára?

Azt is kérdezte: nem kellett volna leülni a szlovénokkal tárgyalni, akik szerinte megszállva tartanak magyar területet? Kijelentette azt is: Magyarország hadseregét a trianoni békediktátum szintjére süllyesztették a 2010 előtti „hazaáruló kormányok”.

Hende Csaba azt mondta, nehezen talál szavakat, hogy Lenhardt Balázs „agresszív és elfogadhatatlan, és a két ország viszonyát minden bizonnyal negatívan érintő” megjegyzéseihez ehhez csatlakozott a Jobbik szónoka is.

Gaudi-Nagy Tamás azt is tudakolta, hogy a honvédségnek vannak-e működő harci helikopterei. „Fel van készülve a honvédség arra, hogy ha Székelyföldön elkezdik a magyarokat ölni a román hadsereg tagjai?” – kérdezte.

A miniszter közölte, a szárazföldi csapatok harcának légi támogatására nem harci helikoptereket vetnek be, hanem azt a Gripenek levegő-föld képességeinek felhasználásával oldják meg.

A Székelyfölddel kapcsolatban elmondottakat a kormány nevében visszautasította, légből kapott, „hagymázas fantazmagóriának” minősítette a honvédelmi miniszter.

Németh Szilárd: az európai átlagra csökken a gáz, a villany és a távhő ára

A harmadik rezsicsökkentéssel az európai átlagra csökken a gáz, a villany és a távhő ára a magyar családok számára – mondta a fideszes Németh Szilárd a rezsicsökkentéssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításának általános vitájában.

A politikus előterjesztői expozéjában emlékeztetett arra, hogy április 1-jétől 6,5 százalékkal a gáz ára, szeptember 1-jétől 5,7 százalékkal a villamos energia ára, október 1-jétől 3,3 százalékkal pedig a távhőszolgáltatás ára csökken. Hozzátette: kiterjesztik a rezsicsökkentést a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekre, de emellett számos fogyasztóvédelmi problémát is megpróbálnak orvosolni a törvényjavaslatban. Közölte, az előterjesztésben meghatározzák a jegyzők társasházak felett gyakorolt törvényességi felügyeletére vonatkozó feladatköreit is.

Véleménye szerint 2013 novemberére elérték, hogy az energia ára Magyarországon megközelítette az átlagos európai árakat, most, a harmadik rezsicsökkentéssel április elsejétől európai átlagárat fizetnek a családok. Hangsúlyozta, folyamatos támadások érik a rezsicsökkentést, egyebek között Brüsszelből, ezért kötelességük azt törvényben rögzíteni. Ismertetése szerint a jövőben a vakok és gyengénlátók Braille-írással nyomtatott számlát, vagy pedig elektronikus számlát is kérhetnek.

Németh Szilárd közölte, a bankoknak a jövőben kötelessége lesz tájékoztatni az árfolyamgátba belépetteket arról, mennyit spóroltak meg ezzel az intézkedéssel, de azokat is tájékoztatniuk kell, akik még nem léptek be, de jogosultak arra.

A kormánypárti képviselő felidézte, hogy havonta kétszer, maximum 150 ezer forintig ingyen lehet pénzt felvenni az automatákból. Most előírják a bankoknak, hogy biztosítsák az automatából minimum hetvenötezer forint felvételét alkalmanként – mondta, megjegyezve, hogy ennek elmulasztása esetén maximum 500 millió forintos bírság is kiszabható.

A kormány nevében felszólaló Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára szerint a magas európai energiaárak bizonyítják, hogy ezen a területen állami részvétel nélküli verseny nem képes elfogadható árszintet kialakítani. A soron következő lépések között említette a közműszolgáltatási törvény elfogadását, amelynek előkészítése folyamatban van.

Több, hosszabb tárgyalási szünet után a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés délután.

Hosszú tárgyalási szünet a plenáris ülésen

Többször is hosszabb szünetet rendeltek el az Országgyűlés keddi plenáris ülésén, a tárgyalni tervezett javaslat vitája így a délelőtt folyamán érdemben el sem kezdődhetett.

Az első, mintegy másfél órás szünet elrendelésének oka az volt, hogy nem készült el időben a bizottsági ajánlás a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájához. Az ajánlás kiosztása után nem sokkal a Jobbik kérésére újabb, csaknem egyórás szünet következett, hogy a képviselők át tudják tanulmányozni a terjedelmes dokumentumot.

A parlamenti ülés reggel napirend előtti felszólalásokkal kezdődött, majd határozathozatalok következtek, ezután kezdték volna el az említett előterjesztés részletes vitáját.

MSZP: az ajánlásban szereplő módosítások köszönőviszonyban sincsenek az eredeti indítvánnyal

Kovács Tibor utalva a tárgyalás módjára kiemelte: a parlamenti képviselőknek joga van a házszabálynak megfelelő eljáráshoz. Szerinte az ajánlás és a benne szereplő módosítások köszönőviszonyban sincsenek az eredeti javaslattal. Abban 15-20 olyan törvény módosítása szerepel, amiről korábban szó sem volt. Szerinte a tisztességes eljárás azt követelné meg, hogy a kormány jelen lévő képviselői elmondják, mi a szándékuk ezzel a javaslattal.

A rendőrségi dolgozók kiegészítő juttatásáról azt mondta: a teljes összeget nem automatikusan fizetnék ki, csupán annak 80 százalékát. Nem derül ki, hogy milyen megfontolásból tették be ezt a kitételt, ami nem is elfogadható – mondta.

Jobbik: nem kell rendeletalkotási jogot adni a jegybanknak

Nyikos László azt mondta, egyetért az előtte szóló kritikai észrevételeivel. Bírálta azt a passzust, amely az MNB-nek rendeletalkotási jogot adna. Jó helyen van ez a miniszternél, felesleges ezzel a jegybank elnökét terhelni – fogalmazott a jobbikos képviselő.

A sportegyesületek vagyonkezelési jogára vonatkozó tételt is kritizálta, mondván nem látni, hogyan történik ezek pénzügyi ellenőrzése. Az ÁSZ feladatai között ilyen feladat nincs, kérdés, hogyan kívánja a kormány megoldani - jegyezte meg.

Párttársa, Szilágyi György szintén az ellenőrzés szabályozatlan voltát tette szóvá. Kitért a földhasználati passzusokra is, és azt mondta: nem megvédik a magyar földet, hanem elárulták az országot azzal, hogy idejöhetnek és felvásárolhatják a földeket külföldiek.

Gaudi-Nagy Tamás megjegyezte: 71 oldalas javaslatot kaptak, amit mindössze egy órán keresztül tudtak tanulmányozni. „Elnézést kérek, vegyük már kicsit komolyabban a dolgokat” – fogalmazott.

A módosítás szerinte technikai szinten végrehajtja azt a törvényt, ami a termőföldet külföldieknek juttatja. Kitért arra is: látható, hogy a komplex módosítás, amit a gazdasági bizottság benyújtott, nem más, mint önkorrekció. Hol készülnek ezek a jogszabálytervezetek? – firtatta, és megkockáztatta, hogy nem minisztériumi kodifikátorok készítették az anyagot.

A képviselő az Országgyűlési őrség kiegészítő juttatásairól is kérdezett, és mint mondta, nem érti, mit keres a javaslatban a honvédelmi törvény módosítása. 

Később erre Hende Csaba honvédelmi miniszter válaszolt, aki elmondta: nem a honvédelmi törvényt módosítják ezúttal, hanem a Belügyminisztérium alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló jogszabályt.

Fónagy János: másfél-két éve dolgoznak a vasúti szabályozást érintő pontokon

A fejlesztési tárca parlamenti államtitkára elmondta: másfél-két éve folyik a munka, hogy a vasúti pályafelújításokkal és építéssel összefüggő kérdéseket szabályozzák. Azóta egyeztetnek Brüsszellel is a témában, és ez nem egyszerű dolog. Nincs mögötte politikai rosszindulat, most került sor a törvény tárgyalására - emelte ki Fónagy János.

Kovács Tibor úgy reagált: ez utóbbi a vasúti törvénnyel rendben van. De mi van a többi hússzal? – kérdezte.

A Jobbik számos kifogást megfogalmazott

Szilágyi György (Jobbik) hazaárulást emlegetett azzal kapcsolatban, hogy nem adhatók ki azon, Magyarországon földet szerző vállalkozások cégazonosító száma, amelyekből következtetni lehetne tulajdonosaik állampolgárságára.

Frakciótársa, Gaudi-Nagy Tamás gyanúsnak ítélte a közbeszerzési törvény vagyonvédelmi szolgáltatásokkal foglalkozó fejezetének módosítását, szerinte a honvédségi létesítmények védelme inkább átláthatóságot igényelne. Emellett bírálta azt is, hogy az előterjesztés még az adótörvényeken is változtat.

A szintén jobbikos Nyikos László szerint a nagy könyvvizsgáló cégeket hozza kedvező helyzetbe az előterjesztés a kisebbekkel szemben. A képviselő érthetetlennek tartotta a különbségtételt ezek között.

A részletes vitát az ülésen elnöklő Lezsák Sándor lezárta.

Két, korábban az államfő által visszaküldött törvényt is újból elfogadott az Országgyűlés: a zsebszerződések elleni fellépés érdekében kiegészül a büntető törvénykönyv (Btk.), a Nemzet Művésze díjat pedig nem kaphatja meg olyan alkotó, akit  bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek. Május 6-a a jászkun önmegváltás emléknapja lett.

A jászkun önmegváltás emléknapja lett május 6-a

Az Országgyűlés - huszonöt fideszes képviselő javaslatára - elfogadta a jászkun önmegváltás emléknapjáról szóló határozatot, amely annak állít emléket, hogy Mária Terézia 1745-ben aláírta a jászkunok 1702-ben elveszített kiváltságainak visszaadásáról szóló okmányt.

A 277 szavazattal, egyhangúlag elfogadott határozat május 6-át, a jászkun hármas kerület önmegváltását, a redemptiót lehetővé tevő diploma aláírásának napját emléknappá nyilvánítja. A parlament azt is kinyilvánította, hogy támogatja olyan megemlékezések szervezését, amelyek a jászok és kunok ősi szülőföldszeretetével, szabadságszeretetével és öntudatával kapcsolatosak.

Változásokkal újra elfogadták a zsebszerződések elleni törvényt, kiegészül a Btk.

A parlament változtatásokkal ismét elfogadta a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépés érdekében hozott törvényt. Az Országgyűlés október végén a fideszes Nagy István javaslatára szavazta meg az ügyészség jogosítványait szélesítő jogszabályt, Áder János köztársasági elnök azonban nem értett vele egyet, ezért kihirdetés helyett visszaküldte.

A Ház több kifogását orvosolta. Kivette előterjesztésből azokat a többletjogokat, amelyek nem illeszkedtek az ügyészek közérdekvédelmi feladataihoz, például a helyszín átvizsgálásának jogát és az adatszolgáltatási kötelezettséget kikényszerítő bírságolást. Megszűnt a visszamenőleges hatálya annak a rendelkezésnek, amely szerint a termőföld tulajdon- és használati jogával összefüggő szerződéseknél választottbíróságként csak az agrárkamara mellett működő testület köthető ki.

A döntéssel a büntető törvénykönyv azokat is szankcionálni fogja – három évig terjedő szabadságvesztéssel –, akik földhasználat vagy haszonszerzés érdekében megállapodással leplezik az általuk korábban megkötött zsebszerződést.

Nem részesülhet a Nemzet Művésze díjban, akit korábban elítéltek

A köztársasági elnök kifogását figyelembe véve fogadta el ismét az Országgyűlés a Magyar Művészeti Akadémiáról (MMA) szóló törvény módosítását, így nem részesülhet a Nemzet Művésze díjban az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek.

Áder János államfő december 19-én küldte vissza megfontolásra a Házban tíz nappal korábban megszavazott törvényt, amely a legkiemelkedőbb – Kossuth-díjjal már kitüntetett – művészek elismerésére létrehozza a Nemzet Művésze díjat.

A köztársasági elnök sérelmezte, hogy a módosítás kivételes méltánylást érdemlő esetben lehetőséget adott volna arra, hogy a díjban bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt művészek is részesülhessenek. Az előterjesztő, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter egy zárószavazás előtti módosító javaslatban a kifogásolt rész elhagyását kezdeményezte, a Ház pedig ennek megfelelően fogadta el újra a törvényt 262 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 16 tartózkodás mellett.

A határozathozatalok után Balczó Zoltán levezető elnök a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok bizottsági ajánlásának elkészültéig egyórás szünetet rendelt el. A parlament ennek a javaslatnak a részletes vitájával folytatja a munkáját.

Az oktatásról, a közbiztonságról, a baloldali összefogás választási programjáról, a körbetartozásokról és a családi adórendszerről volt szó napirend előtt az Országgyűlésben.

LMP: a közoktatás államosítása megbukott

Osztolykán Ágnes (LMP) szerint a közoktatás államosítása megbukott, eleve rossz koncepció volt, de egy nyilvánosságra került miniszteri biztosi jelentés alapján a megvalósítás sem volt jó. Hozzátette: az LMP szerint minden költségvetési 100 forintból 15-20-t az oktatásra kell fordítani. Azt mondta, pártja erősítené a helyi közösségek szerepét az oktatásban, visszaállítaná a 18 éves korig tartó tankötelezettséget, lecserélné a Nemzeti alaptantervet (Nat).

Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára a képviselő felszólalásának címére reagálva közölte, nem víziókról tud beszámolni, hanem a gyakorlatban megvalósult lépésekről, amelyek a köznevelési rendszer gyökeres megújítását hozták. Ezek közé sorolta a Natot, a pedagógusok új előmeneteli rendszerét, a tanfelügyeleti rendszer visszaállítását. Szavai szerint óriási nagy rendszer jött létre, amelyben szükségképpen vannak problémák, ezek feltárásra bízták meg a miniszteri biztost és a feltárt problémák orvoslásáért sokat tesznek.

MSZP: nincs rend az országban

Nyakó István (MSZP) emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök állománygyűlésen vett részt a Belügyminisztériumban, ahol Pintér Sándor miniszter azt jelentette, rend van az országban. Az ellenzéki politikus szerint nincs rend, éppen Ózdon, ahol a kormányfő négy évvel ezelőtt bejelentette, hogy két hét alatt rendet tesznek, múlt héten két súlyos bűncselekmény is történt.

Nyakó István szerint északkeleten nincs rend és már a közszolgáltatások is kezdenek felbomlani. Hozzátette: gumibottal és bilinccsel nem lehet társadalompolitikai feszültségeket kezelni. Kifogásolta azt is, hogy Orbán Viktor azt mondta, jó, hogy volt egyenruhások állnak a közmunkaprogram élén.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az ellenzéki párt nem tud leszokni arról, hogy a közmunkásokat lenézze, a 70 ezer forint feletti bér mégis több, mintha 20-30 ezer forintos segélyből tengődnének ezek az emberek.

Elmondta, míg a Fidesz-KDNP oldaláról nem igen talál neveket, akik mellé büntetés-végrehajtási őröket lehetne állítani, addig a szocialisták között bőven akad ilyen.

KDNP: az ellenzék végképp eltörölné a kormányzati vívmányokat

Tarnai Richárd egy amerikai cím filmét felidézve arról beszélt, hogy a baloldali ellenzék „végképp eltörölné” többek között a rezsicsökkentést, az Erzsébet-programot, a gyed extrát, az ingyenes tankönyvet. Hozzátette: korábban már elvették a 13. havi nyugdíjat, eltörölték a családi adókedvezményt, elvettek egy évnyi gyest, bevezették a vizitdíjat.

Rétvári Bence válaszában azt mondta, azok az emberek beszélnek a hétköznapi emberek gondjairól, akiknek mindegy, hogy mekkora a rezsiszámla, mert ők inkább azon gondolkoznak, hogy a luxemburgi cégükbe vagy ausztriai bankszámlájukra vigyék a vagyonnyilatkozatukból eltitkolt pénzt.   

Jobbik: a kormány csak szavakkal harcol a körbetartozások ellen

Szilágyi György (Jobbik) felidézte, hogy Orbán Viktor még 2006-ban kritizálta a kormányt a körbetartozások miatt, 2010-ben pedig azt mondta, lejárt az offshore-lovagok kora. Az ellenzéki politikus szerint még mindig ezek korát éljük, a kormány csak szavakkal harcol a körbetartozások ellen. Példaként a fővárosi Bálna építését hozta fel. Elmondta, az alvállalkozók tiltakoztak azért, hogy a fővárosi önkormányzat hátuk mögött állapodott meg egy máltai, offshore hátterű céggel, a Porto Investmenttel.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy az állami egyszerűsítési program keretében hozott intézkedéseknek köszönhetően 2013-ig 200 milliárd forinttal csökkentek a vállalkozások terhei, a folyamatban lévő 13 intézkedés további 130 milliárd forinttal csökkenti a vállalkozások terheit. Utalt arra, hogy rendkívül felgyorsult az uniós források kifizetése is és a kormány számos intézkedést tett a körbetartozásokkal leginkább sújtott építőipar érdekében is.   

Fidesz: meg kell védeni a családokat segítő intézkedéseket

Selmeczi Gabriella (Fidesz) elmondta, hogy idén hároméves az arányos családi adórendszer, amely elismeri a munkát és a gyermeknevelést. Emlékeztetett arra, hogy idén januárban a kiskeresetű családokra is kiterjesztették a családi adókedvezményt, ami azt jelenti, hogy a legalacsonyabb jövedelmű családoknak gyakorlatilag a zsebükben marad a bruttó jövedelmük. Kitért arra, hogy a munkahelyvédelmi akcióval eddig több mint 30 ezer kisgyermekes édesanya foglalkoztatását segítik. De megemlítette a gyed extrát, valamint a rezsicsökkentést is.

A kormánypárti politikus szerint meg kell védeni ezeket az eredményeket a Gyurcsány-koalíciótól, hiszen korábban is szünet nélkül megszorításokkal sújtották a gyermeket nevelőket, és most is rögeszmésen adót akarnak emelni és el akarják venni a támogatásokat a családoktól.

Cséfalvay Zoltán felidézte, hogy az Együtt-PM programjában az szerepel, átalakítják a gyermekvállalás adózáson belüli elismerését. Ne legyen kétségünk afelől, hogy ez több mint egymillió adófizetőnek és családnak nehezítené a helyzetét - fogalmazott. Hozzátette: 2012-ben több mint egymillióan tudták érvényesíteni az adókedvezményt, idén pedig a kis kerestű családok is igénybe tudják venni. Véleménye szerint 2014-nek nagyon sok tétje van, az egyik a családi adókedvezmény megőrzése.