Nemzet- és hazaáruló ellenzék egykor és most

Ki kell mondani: az elmúlt 12 év alatt a jelenlegi ellenzék semmit sem változott: folytatódik  a baloldal ámokfutása, a Jobbik pedig összevissza beszél és hazudik – rögzítette a tényeket a T. Házban a napokban KDNP napirend előtti felszólalója, Soltész Miklós.

kdnp.hu - Bartha Szabó József

SOLTÉSZ MIKLÓS országgyűlési képviselő (KDNP): - Tisztelt Országgyűlés! „Ne fizessünk rá a kettős állampolgárságra, ne fizessünk havi 20 ezer forintot családunk pénzéből, ne fizessünk mások helyett adót, nyugdíjat, ne fizessünk állásunkkal az olcsó, határon túli munkavállalók miatt!” A 2004. decemberi népszavazáson, 12 évvel ezelőtt, ilyen plakátot készítettek a szocialisták, ráadásul elég cinikus módon mindezt Székelyföldön gyártották. Lendvai Ildikó a következőt mondta: egy tömeges bevándorlás összeroppanthatja az anyaország gazdaságát. Gyurcsány Ferenc, az önök partnere hangoztatta: a magyarigazolványt mintegy 770 ezren váltották ki, ha ők állampolgárságot kapnak és élnek a jogaikkal, az a számítások szerint évente 168 ezer forint pluszköltségbe kerül minden Magyarországon élő polgárnak. Korózs Lajos, jelenlegi szocialista képviselő pedig azt mondta: 800 ezer ember áttelepülésével számolva ezek a kiadások 161 milliárd forintot tennének ki, egyébként azt sem tudják az emberek, hogy miről fognak szavazni.

- Tisztelt Országgyűlés! Csak gazdasági szempontok nyilatkoztak így a határon túlra szakadt emberekről, akiket egyébként egy békediktátum tett oda, ahol most vannak. És a következménye 12 évvel ezelőtt folytatódott. Kicsit hasonló volt ez a magatartás, mint amikor egy saját gyereket, hozzátartozót csak azért akar valaki kitagadni, mert anyagilag nem tud előrébb haladni, vagy pedig valamiben szükséget szenved.

- Tisztelt Országgyűlés! 2010-ben folytatódott, folytatódik  a baloldal ámokfutása, hiszen sok szocialista képviselő - akkor még közöttük ült Gyurcsány Ferenc és Molnár Csaba, a jelenleg EP-képviselő Szanyi Tibor - nem volt hajlandó megszavazni a kettős állampolgársági törvényt. Szanyi Tibor azóta is folytatja ámokfutását, és nem olvastam, nem hallottam sehol, hogy ez ellen tiltakoztak volna baloldali szervezetek, baloldali pártok. A békemenetre reagálva lerománozta a magyar embereket. Ideje lenne azt az ukrán nemzeti színekre hajazó, félholdas műizét is leszedni a magyar Parlament épületéről, – mondotta a székely zászlóról.

- Tisztelt Országgyűlés! Azt még megértjük, hogy a kettős állampolgársági törvény 2010-es szavazásánál Lendvai Ildikónem volt jelen. De hogy Vona Gábor sem vett részt a szavazáson, azt csak a mostani jobbikos úgymond nemzetpolitika fényében lehet megérteni. Ugyanis a Jobbik szavakban nemzeti, a határon túlon feszültséget keltő és hőzöngő, tettekben pedig hazaáruló! Amikor Magyarország megvédéséről van szó, a Jobbik is kicsinyes zsarolási játszmákba kezd. Vona Gábor pártelnök nem elég, hogy nem vett részt a legutóbbi MÁÉRT együttes ülésen, megtagadva ezzel is a határon túli vezetőket, akkor még a  következőket mondta: hazaáruló az, aki az Alaptörvény módosítását nem szavazza meg. Ebből is látszik, hogy a Jobbik összevissza beszél és hazudik. Volner János frakcióvezető is néhány héttel ezelőtt még azt mondta, hogy az Alaptörvény módosításával az ország jogi védelmet kap a betelepítési kvótákkal szemben. Nem tudják eldönteni, hogy mit akarnak. Sokadszorra kerülnek egyébként egy platformra a szocialistákkal, a baloldallal és Gyurcsány Ferenccel.

- Tisztelt Országgyűlés! Ki kell mondani: az elmúlt 12 év alatt az ellenzék semmit sem változott. Bebizonyosodott, hogy a magyar embereket akár határon belül, akár határon kívül csak a Fidesz-KDNP-pártszövetség képviseli, csak ránk számíthatnak!

- Nem véletlen az a siker, ami a Kárpát-medencén belül, illetve szerte a világban 920 ezer új állampolgárságot jelent. Megvédtük az országot a migrációval szemben, és tovább is küzdeni fogunk a kötelező betelepítési kvótával szemben!

***

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS a Miniszterelnökség államtitkára így válaszolt:

- Képviselő Úr! Nehéz nap volt a mai 12 évvel ezelőtt, sokaknak okozott nagy fájdalmat. A határon is túl élők sokan érezhették úgy, hogy a magyar nemzet kettészakadt. Az elmúlt években azonban mindannyian nagyon sokat tettünk azért, hogy ez a törés összeforrjon. Ma a magyarországi pártok szinte mindegyike közös álláspontot képvisel a külhoni magyarok állampolgárságát illetően, így közel teljes a nemzetpolitikai konszenzus. Ez önmagában is nagyon nagy eredmény. Sajnáljuk és egyben felháborítónak tartjuk azonban, hogy a Demokratikus Koalíció továbbra sem kíván csatlakozni ehhez az egyetértéshez.

- Történelmi siker volt az állampolgársági törvény 2010. évi módosítása, amely lehetővé tette a külhoni magyarok kettős állampolgárságát. Mint ahogy képviselő úr is említette, a honosítási folyamat kezdete óta 920 ezer fővel bővült a magyar állampolgárok száma. Ez azt mutatja, hogy tartani fogjuk az ígéretünket: a ciklus végére egymillió új magyar állampolgár lesz. A külhoni állampolgárok már a nemzet közügyeibe is beleszólhatnak, hiszen választójoggal is rendelkeznek. Az új Alaptörvényünk kibővítette a határon túli magyarokért viselt felelősségvállalást is. Ezekkel az intézkedésekkel megvalósult a nemzet közjogi egyesítése.

- A közjogi egyesítés mellett egyre nagyobb figyelmet kell azonban fordítanunk a Kárpát-medencei egységes gazdasági tér megteremtésére. Ahhoz, hogy a demográfiai helyzet javuljon, emelkedjen a születésszám, csökkenjen az elvándorlás mértéke, többen válasszák a szülőföldön való boldogulást, gazdaságilag is meg kell erősítenünk a külhoni magyarokat. Ezért támogatjuk a régiós gazdaságfejlesztési terveket, a Vajdaság esetében 50, Kárpátalja esetében 32 milliárd forinttal, ezért fejlesztjük a szakképzést, támogatjuk a fiatal vállalkozók megerősítését.

- A nemzeti ügyek közös rendezését mutatja, hogy az elmúlt héten ülésezett a Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet is. A két fórum zárónyilatkozatában egyetértettünk abban, hogy a magyar kormány által indított programok, így a Kőrösi-Csoma Sándor-, a Petőfi Sándor-program, a Mikes Kelemen-program, a „2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve” program, a Márton Áron-emlékév mind-mind a magyar identitás megerősítését szolgálják. A Magyar Diaszpóra Tanács elfogadta „A magyar diaszpórapolitika - Stratégiai irányok” című dokumentumot, amely nemzetközi példák alapján négy újabb fejlesztési irányt javasol a diaszpórapolitikánkat illetően.

- Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy ezek az eredmények, amelyek az elmúlt években megszülettek, nagyon fontosak nemcsak a Kárpát-medencei, nemcsak a diaszpóramagyarságnak, hanem itt, nekünk, magyarországi magyaroknak is. Továbbra is szükség van azonban arra, hogy az egész nemzetet illető kérdésekben összefogjunk. A kormányzat eddigi lépései reményeink szerint segítettek elfeledni azt a szégyenfoltot, amely a nemzetünkön esett 2004. december 5-én.

- Ma a legfontosabb feladatunk a magyar politikai képviselet és intézményrendszer határon túli megerősítése. Fontos lesz az összefogás december 11-én, amikor erdélyi barátaink méretik meg magukat a román választásokon. Innen is kérek mindenkit, így a Magyarországon élő román állampolgársággal is rendelkezőket és a diaszpórában élőket is, hogy minél többen vegyenek részt a szavazáson, és erősítsék meg a magyar érdekképviseletet Romániában, Erdélyben!