A kormány 29 pontjával összefüggő törvényjavaslatokról tárgyal, s határoz háromnapos ülésén a Tisztelt Ház.  

Három pillérre épül: az első a pénzügyi stabilitás megerősítését és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését szolgálja, a második a vállalkozásokat érintő adminisztrációs terhek jelentős csökkentését és a közszféra jövedelmeinek teljesítményarányosabbá és igazságosabbá tételét foglalja magában, míg a harmadik pillér a foglalkoztatás bővítésének alapjait teremti meg.

A pénzügyi törvénycsomag többek között a hitelintézetek, a biztosítók és az egyéb pénzügyi szervezetek különadó-fizetési kötelezettségét fogalmazza meg, különadóval terheli meg az államháztartási forrásból jövedelmet szerző magánszemélyek egyes jövedelmeit, valamint korlátozza a közszférában kifizethető jövedelmeket. Megszüntetnek tíz kisebb adót is. 

A bankoknál az adó alapja a módosított mérlegfőösszeg 0,45 százaléka, a biztosítóknál pedig a viszontbiztosítás nélküli díjbevétel 5,2 százaléka lesz. Az egyéb pénzügyi szervezeteknél a jellegük szerint a kamateredmény, a nettó árbevétel, illetve a kezelt vagyon az adóalap, a kulcs pedig 0,028 százaléktól 6 százalékig terjed. A pénzügyi szervezeteknek idén két egyenlő részletben, szeptember 10-ig és december 10-ig kell megfizetniük a különadót.

A társasági adó 500 millió forint pozitív adóalapig 10 százalék lesz. A külföldön szerzett jövedelem adója 30 százalék. Magánszemélyek devizaalapú kölcsöneire nem lehet jelzálogjogot alapítani. Ez a szabály a törvényjavaslat elfogadását követően a kész törvény magyar közlönybeli kihirdetését követő napon lép hatályba.

A közszféra munkavállalóinál az előző évi - a KSH által közzétett - bruttó nemzetgazdasági havi átlagkereset tízszerese lehet a havi munkabér. Ez szeptember 1-jétől vonatkozik a közalkalmazottakra, a köztisztviselők körében pedig a politikai tanácsadókra és főtanácsadókra, továbbá a vezető tanácsos és főtanácsos besorolású egyénekre is. Az igazságügyi alkalmazottaknál az alapilletményhez hozzá kell adni a vezetői és egyéb pótlékot, és ennek az összege nem haladhatja meg az átlagos bruttókereset tízszeresét. Ugyancsak a tízszeres szabály vonatkozik az állami vezetőre, a kormánybiztosra, a miniszterelnöki biztosra és a kormányhivatal alkalmazottaira is.

A Magyar Nemzeti Bank elnökeinek továbbá a monetáris tanács és a felügyelőbizottság tagjainak a fizetése is a jegybank elnökéjének javadalmazásához kötött. A két alelnök az elnök fizetésének 70, illetve 80 százalékát, a monetáris tanács tagjai 35 százalékát kapják, az fb elnökének tiszteletdíja 15, a tagoké pedig az elnök fizetésének 10 százaléka. Az új számítás szerint Simor András jegybankelnök fizetése ebben az évben az eddigi mintegy 7 millió forint helyett például „csak"havi 2 millió körül lesz.

A kormány 98 százalékos különadót vezet be a 60 napon túli, kétmillió forint feletti végkielégítés esetében is, a különadó-alap után további 27 százalék egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli a kifizetőt.

Az államháztartási törvényt módosítása szerint a központi költségvetésből nem folyósítható támogatás addig, amíg a kedvezményezettnek adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása van, továbbá ha jogosulatlanul vett igénybe korábban támogatást. Ez azonban nem vonatkozik a pénzbeli, szociális, a jóléti és a foglalkoztatást elősegítő képzési támogatásokra.

A módosítás kimondja, hogy a költségvetési szerv csak likviditási hitelt vehet fel, garanciát és kezességet nem vállalhat, értékpapírt nem vásárolhat, váltót nem bocsáthat ki és nem fogadhat el, továbbá nem köthet sem pénzügyi lízing, sem pedig faktoring szerződést. Rendelet születik arról, hogy az egyes költségvetési fejezetekhez tartozó szervek és az elkülönített állami pénzalapok gazdálkodásának ellenőrzésére miként rendelhető ki költségvetési főfelügyelő, illetve felügyelő. Az ellenőrzés során a felügyelők a minősített, illetve a más módon titkosított információkhoz is hozzájuthatnak.

Magánszemélyek devizaalapú kölcsöneire nem lehet jelzálogjogot alapítani. Ez a szabály a törvényjavaslat elfogadását követően a kész törvény magyar közlönybeli kihirdetését követő napon lép hatályba. A tiltás csak az ezt követően kötött szerződésekre vonatkozik.

A kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása, valamint az adminisztráció egyszerűsítése a célja a közbeszerzési törvény módosításának. Az új szabályok közül kiemelésre érdemes, hogy az ajánlatkérőknek kötelező lesz elfogadniuk a részajánlatokat is. A beszerzés részekre osztásával így már a kisebb cégek is nyújthatnak be ajánlatot. A módosítás szerint akármilyen pénzügyi alkalmassági feltételt is ír elő az ajánlatkérő, egy kezdő vállalkozás ajánlatot tehet akkor, ha volt már annyi árbevétele, amely eléri a beszerzés összegét. A módosítás lehetővé teszi továbbá, hogy a különféle közhiteles, elektronikus nyilvántartásokból beszerezhető információkról ne kelljen igazolást beadni. Szintén a kisebb cégeket segíti az a szabály, hogy ha alvállalkozóként kívánnak részt venni a közbeszerzésben, akkor nekik nem, csak a fővállalkozónak kell megvennie a tenderdokumentációt. A körbetartozás enyhítésére is van szabály a javaslatban. Amikor a fővállalkozó részszámlát nyújt be az ajánlatkérőknek, akkor be kell jelentenie, hogy az általa igénybe vett alvállalkozóknak milyen összeggel tartozik, és először csak erről állíthat ki számlát. Ha ezt követően igazolja, hogy kifizette az alvállalkozóit, akkor jogosult az ellenérték további részéről számlát kiállítani. A javaslat indoklása szerint ez a szabály feleslegessé teszi a fedezetkezelőt. Egy másik előírás szerint a késve vagy egyáltalán nem fizető cégeket két évre ki kell zárni a közbeszerzésekből.

Az indítvány külön hangsúlyozza, hogy azokon a településeken, ahol a kormány kihirdette a vészhelyzetet, az újjáépítés során a bontási, az elvi építési, az építési, illetve a használatbavételi engedélyért nem kell illetéket fizetni. A helyreállításnál a kormány megengedheti, hogy az általánostól eltérő, egyszerűbb tervezési, kivitelezési szabályokat alkalmazzanak.

A háztartási alkalmazottakról szóló szabályok az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás feltételeinek megteremtése címet viselik. Háztartási munkának csak a mindennapi élethez szükséges feltételek biztosítása számít, sőt a javaslat fel is sorolja ezeket: takarítás, főzés, mosás, vasalás, gyermekfelügyelet, házi tanítás, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás, valamint a háztartásban szükséges kisebb javítások elvégzése számít annak. A nagyobb javítások, illetve felújítások már nem tartoznak ebbe a körbe. Feltétel az is, hogy aki ilyen szolgáltatást végez, az nem lehet vállalkozó, hanem csak magánszemélyként tevékenykedhet. A háztartási alkalmazott után sem adót, sem járulékot nem kell fizetni, viszont minden hónapban a munkavégzés megkezdése előtt be kell jelenteni az azt végző személy, valamint a neki munkát adó adatait. Minden egyes havi bejelentés alkalmával 1000 forint regisztrációs díjat kell fizetnie a munkaadónak, amit a következő hónap 12-éig kell átutalni, vagy csekken befizetni az adóhivatalnak, de a fizetés történhet az APEH ügyfélszolgálatán is. Aki a bejelentést és a regisztrációs díjfizetést elmulasztja, százezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A havi 1000 forintos regisztrációs díj megfizetése társadalombiztosítási ellátásra jogosultságot nem jelent, ugyanakkor akit így foglalkoztatnak, az nem jogosult egyéb ellátásokra, például nem kaphat munkanélküli-segélyt.

Tárgyalják a Nemzeti Földalapról szóló törvényjavaslatot. Ennek célja többek között a működőképes családi gazdaságok kialakításának és a szakirányú végzettséggel rendelkező agrárvállalkozók földhöz jutásának támogatása, valamint a földárak és haszonbérek alakulásának befolyásolása. A tulajdonosok felajánlhatják majd földjeiket a Nemzeti Földalapnak, illetve a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek a helyben kialakult piaci árért. A földeket négyféleképpen lehet majd hasznosítani: nyilvános pályázaton történő eladással, haszonbérbe, illetve vagyonkezelésbe adással, valamint földcserével. A szerződések tartalmából nyilvános lesz a szerződő neve, a föld fekvése és helyrajzi száma, az ellenszolgáltatás összege és a fizetési határidő, valamint haszonbérletnél és vagyonkezelésnél a szerződés időtartama is. A nettó 5 millió forintnál magasabb értékről szóló szerződéseket az NFA a honlapján közzéteszi. A 100 millió forint és 100 hektár feletti földterületek hasznosításáról pedig a Birtokpolitikai Tanács dönt.

Az illetéktörvény módosítása megszünteti az örökhagyó egyenes ági rokonának az illetékfizetését, sőt ajándékozási illetéket sem kell fizetnie az egyenes ági rokonnak. Ha más rokon örököl, akkor egy táblázat alapján kell a rokonsági fok és az örökölt vagyon értékétől függően illetéket fizetni. Például lakás öröklése esetén az örökhagyó házastársa 18 millió forintig 2,5 százalék, 18 és 35 millió forint között 6 százalék, a felett pedig 11 százalék illetéket fizet. Aki a közeli hozzátartozójától termőföldet, illetve azzal összefüggő tanyát és eszközt kap ajándékba, annak sem kell illetéket fizetnie. Szintén illetékmentes a termőföld, a tanya és a gépek eladása akkor, ha a vevő közeli hozzátartozó.

Adómentes lesz a magánfőző által évente legfeljebb 50 liter mennyiségben előállított párlat, amely azonban csak személyes fogyasztásra szolgálhat. Magánfőzést folytatni csak a magánfőző személy lakóhelyén vagy ott lehet, ahol a gyümölcsöse fekszik. A pálinkafőző berendezés térfogata nem lehet nagyobb 100 liternél. Aki nem bajlódik otthon a szeszfőzéssel, az bérfőzdében pároltathatja le a saját gyümölcscefréjét, és évi 50 literig az is adómentes lesz. A magánfőzést annak megtörténte előtt három nappal be kell jelenteni a vámhatósághoz.

A lakás-takarékpénztári törvény módosítása azt írja elő, hogy aki nem lakás céljára használta fel az állami támogatású megtakarítást, vagy ha arra használta, de az előírt időn belül nem igazolta, akkor a kapott állami támogatást vissza kell fizetnie, mégpedig a mindenkori jegybanki alapkamattal növelve.Döntés lesz az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény módosításáról, amely egyes színházak, bábszínházak, nemzetiségi színházak kedvezőbb támogatási lehetőséghez juttatását célozza. Határoznak a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosításáról, amely alapján régészeti feltárást a jövőben a területileg illetékes megyei múzeum - a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum -, a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint más régészeti gyűjtőkörrel rendelkező múzeumok végezhetik.

Zárószavazás lesz az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe való felvétel egyes szabályainak módosításáról, amely szerint a kormány rendeletben határozza meg, hogy a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez mely vizsgatárgyból kell emelt szintű érettségi vizsgát tenni. Szavaznak a közoktatásról szóló törvény módosításáról is, amely már szeptembertől visszaállítja a buktatás lehetőségét az általános iskola második osztályának végétől. A javaslat rögzíti, hogy addig szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére az iskola pedagógiai programja a meghatározottaktól eltérő jelölés, illetőleg szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, a szülő kérésére az iskola köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni.

Megkezdik az egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosítására vonatkozó javaslat általános vitáját. Többek között tartalmazza az Egészségbiztosítási Felügyelet jogutód nélküli megszüntetését és részleges patikaalapítási moratóriumot hirdet 2011. január elsejéig. A javaslat értelmében a felügyelet hatásköreinek más szervekhez történő telepítése a törvény kihirdetését követő 35. napon történik meg, míg a felügyelet jogutód nélküli megszüntetéséről szóló rendelkezés a törvény kihirdetését követő 45. napon lépne hatályba. Ebben az évben csak ott és akkor engedélyezik közforgalmú gyógyszertár létesítést, ahol nem működik patika. A módosítás nem érinti az intézeti, a fiók- és a kézigyógyszertárak alapítására vonatkozó szabályokat.

Megvitatják az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló javaslatot, a közbiztonságot érintő törvények módosítását is. Természetesen nem maradnak el a Tisztelt Házat leginkább színesítő műfajok, a napirend előtti felszólalások, az interpellációk és a kérdések hangzatos felszólalásai sem.  

Hétfő

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatályba nem lépéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter. Határozathozatal.)

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szatmáry Kristóf, Horváth Zsolt (Veszprém) (Fidesz) képviselő önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Szatmáry Kristóf. Zárószavazás.)

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (L. Simon László (Fidesz) képviselő önálló indítványa. Zárószavazás.)

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (L. Simon László, dr. Puskás Imre (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: L. Simon László. Zárószavazás.)

Az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe való felvétel egyes szabályainak módosításáról szóló törvényjavaslat. (Pokorni Zoltán, Pósán László (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Pósán László.  Zárószavazás.)

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (. Hoffmann Rózsa (KDNP) képviselő önálló indítványa. Záróvita és zárószavazás.)

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat. (Dr. Czomba Sándor, Font Sándor (Fidesz) képviselők önálló indítványa.  A napirendi pont előadója: Font Sándor. Záróvita és zárószavazás.)

A médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Cser-Palkovics András, Rogán Antal (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Cser-Palkovics András. Döntés a zárószavazás elhalasztásáról. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2-3-ának igen szavazata szükséges.)

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Gulyás Gergely (Fidesz), Lukács Tamás (KDNP) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Gulyás Gergely. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Lázár János (Fidesz), Harrach Péter (KDNP) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Harrach Péter.  Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Rogán Antal, Ékes József (Fidesz) Latorcai János (KDNP) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Rogán Antal. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint zárószavazás.)

Az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Általános vita a lezárásig. A törvényjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Pintér Sándor belügyminiszter. Általános vita a lezárásig. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Általános vita a lezárásig.)

A Nemzeti Földalapról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Általános vita a lezárásig.) 

Sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Bánki Erik, Szalay Ferenc, Csizi Péter (Fidesz), Soltész Miklós (KDNP) képviselők önálló indítványa. (Általános vita a lezárásig.)

Kedd

Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról illetve módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Általános vita a lezárásig.)

Felszólalások időkerete
Kormány	30 perc	30
Fidesz (227 fő)	89 perc	130 perc
KDNP (36 fő)	41 perc
MSZP (59 fő)	53 perc	130 perc
Jobbik (47 fő)	46 perc
LMP (16 fő)	30 perc
Független (1 fő)	1 perc
Kormány	15 perc	15
ÖSSZESEN		260 perc +45

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Általános vita a lezárásig.)

Felszólalások időkerete
Kormány	30 perc	30
Fidesz (227 fő)	89 perc	130 perc
KDNP (36 fő)	41 perc
MSZP (59 fő)	53 perc	130 perc
Jobbik (47 fő)	46 perc
LMP (16 fő)	30 perc
Független (1 fő)	1 perc
Kormány	15 perc	15
ÖSSZESEN		260 perc +45

A dokumentumfilmek nyilvánossága, az alkotói szabadság és az igazság megismeréséhez való jogok egyes kérdéseinek felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (L. Simon László, Menczer Erzsébet (Fidesz), Karvalics Ottó (KDNP) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: L. Simon László. A napirendi pont előadója: L. Simon László Részletes vita.)

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szatmáry Kristóf (Fidesz) képviselő önálló indítványa. Részletes vita.)

Az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság önálló indítványa. Részletes vita. Lehetőség szerint a határozathozatal.)

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita. A törvényjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Pintér Sándorbelügyminiszter. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszainak az elfogadásához az országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Részletes vita.)

A Nemzeti Földalapról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Részletes vita.)

Szerda

Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról illetve módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Részletes vita.)

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita.

A napirendi pont előadója: Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Részletes vita.)

Sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Bánki Erik, Szalay Ferenc, Csizi Péter (Fidesz), Soltész Miklós (KDNP) képviselők önálló indítványa. (Részletes vita.)

Bartha Szabó József