Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Egy viszont biztos: énekes madár mindkettő. A legutóbbi asszóikból szolidan és „stilizálva" tallózunk.

Hányszor fog még adót emelni a kormány?

KOVÁCS TIBOR (MSZP): – Államtitkár úr! Azt ígérte a kormány – és főleg még ellenzékben a Fidesz –, hogy kevesebb adót kell fizetni majd Magyarországon, és átláthatóbb lesz az adórendszer. Azt szajkózták 8 éven át Varga Mihály, Szijjártó Péter és társaik, hogy adót emelni bűncselekmény, az állampolgárok kizsigerelése. Ezek a képviselők évekig hazudtak a választóiknak: az adónemek száma a választások óta nemhogy csökkent volna, hanem emelkedett.

– Államtitkár úr! A Fidesz-kormány az adóemelések kormánya. Csak az elmúlt hetekben olyan további új adófajták terve tűnt fel, mint a baleseti adó, a csipszadó. Már azt halljuk, hogy az ízesített sörre, szörpökre, lekvárokra, az alkoholos üdítőkre is sarcot akar kivetni a kormány. És itt a legújabb elmebaj, az ebadó. Ez azokat a falun élő kisnyugdíjasokat sújtja majd leginkább, akik házőrző kutyát tartanak. De a sornak sajnálatos módon nincsen vége. Az említetteken túl jövőre jelentősen emelkedik a cégautók adóalapja, az új autók vásárlásakor esedékes regisztrációs adó, valamint többszörösére nő a környezetvédelmi termékdíj is. A biztosítótársaságokra kivetett baleseti adó tervéről és a sajtóban éppen ma megszellőztetett autópályadíjak drasztikus emeléséről már ne is beszéljünk. Matolcsy György miniszter úr szerint, aki egyébként alkalmatlan tisztségére, a kormány elhatározott gazdaságpolitikájának korrigálása érdekében van erre szükség.

• Mondják: van még olyan területe az életnek, amelyet nem terheltek meg adóval?
• Mondják: a levegő még meddig fogyasztható adómentesen?

• Tudnak önök még tükörbe nézni?
• Mivé lettek a kampánybeli és a kormányprogramban tett ígéreteik?
• Ne hazudozzanak tovább, hanem mondják meg őszintén: hányszor fognak még adót emelni?
• Mi vár még az emberekre 2012-ben?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Az adórendszer átalakítása három fő irányba halad. Ezek közül az első, a lakosságot érintő adóterhelés szerkezeti átalakítása, a jövedelem típusú adók csökkentése elkezdődött. Az önkormányzati reformmal pedig, kiteljesedik - a központi és a helyi adók szerkezetének átalakítása. A harmadik irány, az államháztartás átalakítása, gyakorlatilag az önöktől örökölt keresztfinanszírozási rendszer megszüntetése. Ugyanakkor szükség van nyilvánvalóan a bevételi egyensúly fenntartására, ezért bizonyos forgalmi típusú adó egy részének emelésére. Az a cél, hogy egy-egy adott adónemből származó bevételt az állam és az önkormányzat is valóban arra fordítsa, amire és amiért kivetette. Az államháztartáson belül csakis olyan kiadás szerepelhet, amit egy hozzá kapcsolódó bevétel, adó fedez. Ezt nevezzük mi zárt kasszának. Magyarán: az a cél, hogy az államháztartás végre ne legyen egy feneketlen zsák, ami elnyel minden adót, majd aztán rendkívül bonyolult, átláthatatlan keresztfinanszírozásokkal, különböző részérdekek mentén visszajuttatja a forrásokat különböző területeknek. A jövedelmi típusú adók csökkentése, a 16 százalékos egykulcsos, arányos és családbarát személyi jövedelemadó bevezetése ennek irányába mutat. Jövőre az adójóváírás teljesen megszűnik, a szuperbruttó pedig havi 202 ezer forintig kivezetésre kerül a rendszerből, ezáltal minden jövedelmi csoportban csökken a tényleges adóterhelés.

– Képviselő úr! Hadd hívjam fel a figyelmét arra, hogy október 1-jén Dániában a világon elsőként bevezették a fat taxet, vagyis a telítetlen zsírtartalom után adót vetnek ki különféle agrártermékekre, Franciaországban pedig - szintén e hónapi újdonság - a cukros üdítőitalokra különadót vetnek ki. Ezzel csak utalni szeretnék arra, hogy ezekkel a lépésekkel Magyarország nincs egyedül. A jövedelmi típusú adók csökkentése és egyfajta hangsúlyeltolódás a fogyasztási típusú adók felé, része annak a folyamatnak, hogy az államháztartáson belül felszámoljuk a keresztfinanszírozásokat, zárt kasszákat hozunk létre. Az ön által említett baleseti adó is része a szerkezeti átalakításnak. Annak bevétele is az egészségügyi kasszába folyik be.

– Képviselő úr! Az adószerkezeti átalakítások harmadik irányába, vagyis a központi és a helyi adók viszonyának átalakításába illeszkedik az ön által is említett úgynevezett ebrendészeti hozzájárulás. Itt nem központi adóról van szó, hanem egy helyi adó, agy helyi hozzájárulás bevezetésének a lehetőségéről, amiről az önkormányzatok majd saját hatáskörükben döntenek. Amint látja, tisztelt képviselő úr, valamennyi változtatásnak, valamennyi adónemnek és adómértéknek az a célja és lényege, hogy olyan átfogó szerkezeti változások induljanak el, aminek végeredményeként Magyarországon egyszerű, átlátható, arányos, a feladatokhoz igazodó, vagyis a kiadásokat fedező adórendszer jöjjön létre.

+

KOVÁCS TIBOR: – Államtitkár Úr! Őszintén sajnálom önt, hogy saját miniszterének agyrémeit önnek kell rendre itt a parlamentben megmagyarázni!  Ezekről semmi más nem mondható, mint az önök által, az önök gazdaságpolitikája által a költségvetésben ütött lyukaknak a befoltozása. Ezek az adók, mind-mind többletterhet jelentenek az állampolgároknak.

 (A képviselő úr nem, az Országgyűlés 218 igen szavazattal, 95 nem ellenében, tartózkodás nélkül az államtitkári választ elfogadta.)

Mikor tesz a kormányzat lépéseket a hazánkat sújtó elvándorlás, a fiatalok elvesztésének csillapítása érdekében?

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): – A népesedési válság mellett napjaink egyik legnagyobb és legsúlyosabb problémája egyértelműen a fiatalok külföldre való elvándorlása, folyamatos távozása. Egy nemrég publikált akadémiai kutatás szerint a középiskolások mindössze 39 százaléka vallott úgy, hogy egészen biztosan idehaza élné le az életét. A válaszadók csaknem egyharmada külföldön telepedne le, míg további 31 százalékuk egyelőre nem döntött a kérdésben. Ez katasztrofális számadat!  Már most látható, milyen súlyos az elvándorlási hullám, gondolok itt elsősorban az építőiparra, a vendéglátóiparra, az egészségügyre. A gyógyászati téren például teljes összeomlással számolhatunk éveken belül. Ezt nem lehet ellensúlyozni semmiféle röghöz kötési gyakorlattal, semmiféle ösztöndíjprogrammal.  Rendszert kellene végre váltani, szerkezetátalakítást kellene végrehajtani!

– Egy átlagos magyar fiatalra egy átlagos külföldi munkakörben mintegy négyszer akkora fizetés vár, mint itthon. Miközben egy elhibázott gazdaságpolitika, most már több mint két évtizede, indokolatlan kedvezményekkel jutalmazza a multinacionális tőkét, a magyar kis- és középvállalkozók kárára, emellett pedig elnézi, cinkos, sokszor hazaáruló módon elnézi, hogy ezermilliárdos nagyságrendű tőkét vigyenek ki hazánkból adózatlanul. A kérdés tehát:

• Akar-e a kormányzat szakítani ezzel a hibás iránnyal, vagy pedig cinikus módon, nem foglalkozván a magyar jövővel, a magyar reprodukcióval, azt mondja, hogy rendben van ez így?

• Van-e bátorság a kormányban ahhoz, hogy változasson?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Ön téved, amikor azt állítja, hogy a kormány nem támogatja a hazai vállalkozásokat. Már a hivatalba lépését követő első intézkedéseivel bizonyította, hogy kiemelten támogatja a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokat. A kedvezményes 10 százalékos társasági adókulcs alkalmazásának körét 50 millió forint pozitív adóalapról 500 millió forintra emelte. Így az érintett kör társaságiadó-terhelése 19 százalékról 10-re csökkent. Az intézkedés mintegy 260 ezer társas vállalkozást, a társas vállalkozások 73 százalékát és közel 155 ezer nyereséget kimutató egyéni vállalkozót, az egyéni vállalkozók 59 százalékát érintette pozitívan. Az új Széchenyi-terv több mint 500 milliárd forintnyi forrást tartalmaz a vállalkozások támogatására. A becslések szerint ez 2010-ben 70 milliárd forinttal csökkentette a magyar vállalkozások terheit. Idén februártól 18 pályázat keretében 200 milliárd forint forrást nyitottunk meg a hazai vállalkozások előtt. A 2011. április 20-ai döntés eredményeként 105 milliárddal csökkennek az adminisztrációs terhek. a vállalkozásokat sújtó terhek, és egy második, jelentősebb lépésre is készülünk e tekintetben.

– Képviselő úr! Magyarország csak akkor lehet sikeres egy gyorsan változó, modern világban, ha mi is a termelő-kapitalizmusra koncentrálunk, és a világban zajló folyamatokat a magunk javára fordítjuk. A termelő-kapitalizmus középpontjában pedig a munka áll. Ezért kérem, ne felejtse el, hogy a teljes ipari termelés 67,4 százalékát, illetve az ipari export 82,1 százalékát adták a 49 fő feletti létszámú, külföldi érdekeltségű vállalkozások, miközben 609 ezer főt foglalkoztattak. Kérem, ne felejtse el azt sem, hogy a multinacionális nagyvállalatok által igénybe vett társaságiadó-kedvezmények összege alacsonyabb, mint az általuk befizetett társasági adó. 2010 júniusa óta 30 cég mintegy 2,5 milliárd euró nagyságrendben ruház be Magyarországon, és 8 ezer új munkahelyet hoznak létre közvetlenül. Ezen túlmenően közvetve 15-20 ezres nagyságrendben jöhetnek létre új munkahelyek hazánkban. Közöttük vannak természetesen az Audi és a General Motors ismert nagyberuházásai is. Velük beszállítói együttműködési megállapodást is aláírtunk, hogy minél több magyar beszállítónak teremtsenek munkalehetőséget.

– Képviselő úr! Az elvándorlás évek óta tartó folyamat. Tárcánk kiemelten fontosnak tartja az elvándorlás csökkentését a fiatal diplomások esetében is. Az egészségügyi ágazat is számos intézkedést hozott az elvándorlás csökkentése érdekében. Ezek közül csak egyet emelnék ki: a szocialista kormány a rezidenseket röghöz kötötte, ennek eredményeként mindössze 400-an vállalták a rezidensképzésbe való belépést. Mi eltöröltük ezt az intézkedést. Elindítottuk az ösztöndíjrendszerű rezidenstámogatási programot. Megtérítjük a képzés dologi költségeit. Az intézkedések eredményeként megkezdődött a korábbi negatív tendencia megállítása. Az előző kormányzat által bevezetett intézkedések eredményeként, a szakorvosképzésbe mindössze 400-an léptek be. Az idei évben, a jelenlegi adatok alapján is jól látszik már, hogy ennél biztosan többen kezdik meg a szakképzésüket, hiszen 500-an már jelentkeztek.  Tehát a folyamat változni látszik.

+

Z. KÁRPÁT DÁNIEL: – Számtalan valótlanság hangzott el. Valótlan, hogy a multinacionális érdekeltségek biztosítanák Magyarországon a munkahelyek nagy részét, holott csak a munkahelyek 6 százalékát biztosítják, szemben magyar kis- és középvállalkozókkal, akik a munkahelyek kétharmadát adják. Erényként említi államtitkár úr, hogy a kedvezményes 10 százalékos társasági adókulcs alkalmazásának körét 50 millió forint pozitív adóalapról 500 millió forintra emelte. Államtitkár úr, hol élnek önök? Melyik magyar kisvállalkozót érinti az, hogy 50 vagy 500 millió nyereségtől kell társasági adót fizetni? Hol élnek önök: kinek van 50 milliós nyeresége?

– De a kérdésem nem is erre, a kivándorlásra vonatkozott, amelynek megállítása sajnálatos módon sikertelen. Igenis sikertelen, hiszen nem divatos azzal foglalkozni, mi lesz 20 év múlva. Míg Nyugat-Európában a bevándorlás és a párhuzamos társadalmak okoznak gondot, addig nálunk a roncstársadalmak robbanása, egyes kisebbségi térségek robbanása okoz olyan gondokat, amikkel nem foglalkozni hatalmas társadalmi katasztrófával fenyeget. Hiszen mi lesz, ha elfogy a pénz, ha nem lesz segély, ha nem lesz nyugdíj, Magyarországot ki fogja megvédeni? Nagyon sajnálom, hogy erre vonatkozóan, csak a Jobbiknak van hathatós programja.

 (A képviselő úr nem, az Országgyűlés 214 igen szavazattal, 93 nem ellenében, tartózkodás nélkül az államtitkári választ elfogadta.)

Mikor lesz M44-es Békés-Bács-Kiskun megyében?

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): – Békés megye az a megye, amely nem rendelkezik autóúttal és autópályával, így nincs bekötve az ország gazdasági vérkeringésébe. Az utak állapota és hiánya miatt a befektetések elkerülik a megyét, jelentős az elvándorlás, az elöregedés. A munkanélküliség jóval magasabb, mint az országban, 20 százalék fölött jár. Válságban van a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, és sorolhatnám még.

– Államtitkár úr!  Ha megkérdezné valaki Békés megye polgárait, hogy mi okozza ezt a nehéz gazdasági helyzetet majd’ mindenki azt válaszolná, hogy az M44-es hiánya. Tehát nem az emberek szorgalmában, munkaszeretetében, szakértelmében, vállalkozó kedvében van a hiány, hanem az út hiányában. Valóságos érszűkület ez az ország közlekedési hálózatában. Hozzá kell tennem: a probléma kezelésére az elmúlt években lett volna lehetőség. Az M44-es útépítést már Medgyessy Péter megígérte Békéscsabán 2002-ben. Aztán a leghatározottabban megígérte a Gyurcsány-kormányból Kóka miniszter is. Hazudtak. Nyolc éven keresztül hazudtak.  A pénzt alagutakra, viaduktokra költötték.

– Államtitkár úr!  Az új kormány visszahozta a Békés megyeiekben a reményt. Orbán Viktor miniszterelnök úr 2010-ben ígéretet tett arra, hogy az M44-es is bekerül az új fejlesztési jegyzékbe. Szeptember végén arról is fölröppentek a hírek, hogy az Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 3 milliárd forintot nyert a Kecskemét-Békéscsaba közötti szakaszra. Most már csak egy a kérdés:

• Mikor kezdődhet el az útépítés?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Önnek tökéletesen igaza van! Az M44-es jár Békésnek, jár a környező megyéknek és jár az országnak is. Biztosíthatom: a kormány kiemelten fontosnak tartja a gyorsforgalmi út mielőbbi megvalósítását. Az Új Széchenyi-terv prioritásként kezeli a Kecskemét és Békéscsaba közötti szakasz kivitelezését. A Kunszentmártontól Kondorosig tartó része biztosítja majd a települések tehermentesítése mellett azt is, hogy az út teljes kiépülése után Budapest és az országhatár között a lakott területek keresztezése nélkül lehessen közlekedni.

– Az építkezés megkezdésének feltételeit és időpontját az Európai Unió szigorú feltételek alapján határozza meg. Ennek figyelembevételével kell elkészíteni a hiányzó megvalósíthatósági tanulmányt. Előreláthatólag a környezetvédelmi engedély módosítása is szükségessé válik, mivel a korábbi vizsgálatok és az engedély nem felelnek meg a közösségi támogatások igénybevételének. Jelenleg az előkészítési támogatás jóváhagyása, aláírása van folyamatban. Várhatóan 2013-ra befejeződik, s ezt követően azonnal sor kerül az M44-es gyorsforgalmi út kiemelten kezelt szakaszának megépítésére. Összességében: a tervezéshez és engedélyezéshez szükséges átfutási időket figyelembe véve a lehető legrövidebb időn belül végezni akarunk az építkezéssel, és azt az ott élők rendelkezésére kívánjuk és fogjuk bocsátani.

+

BABÁK MIHÁLY: – Államtitkár úr! A választ elfogadom. Tudom, hogy nagyon súlyos örökség az, amit a szocialista-liberális kormány csak az ígéretekkel és a pénzpocsékolással hátrahagytak. Békés megyében élő emberek számára a megélhetés és a jövő az z M44-es megépítése. Bízom a nemzeti együttműködés kormányában, bízom az önök munkájában, öt hónap múlva azért ismételten rá fogok kérdezni, hátha lesz már még konkrétabb megvalósítási időpont.

Megtudhatja-e minden érintett, hogy mire készül a kormány az önkormányzatok kötvénykibocsátásának korlátozása érdekében, vagy ez az információ csak bennfentes önkormányzatok részére férhető hozzá?

SZILÁGYI PÉTER (LMP): – Államtitkár úr! Egyre több információt kapunk azzal kapcsolatban, hogy a kormányzat a jövőben meg kívánja szüntetni az önkormányzatok kötvénykibocsátási és egyéb hitelfelvételi lehetőségét, függetlenül attól, hogy milyen pénzügyi helyzetben vannak.  Az érintettek azonban, sem az önkormányzatok, sem az önkormányzati szövetségek konkrét hivatalos jelzést még nem kaptak, - nem így a Fidesz hajdúszoboszlói frakcióülésén részt vevő polgármesterek. Így történhetett ugyanis, hogy Újpesten a városvezetés rendkívüli testületi ülés összehívásával egy 5 milliárd forint értékű kötvénykibocsátásról döntött, rendkívüli ülésen, mindennemű előzetes egyeztetés vagy társadalmi részvétel nélkül. A XV. kerületben hasonló tárgyban hozott döntés indokaként az alpolgármester a kormány várható szigorítását jelölte meg, amely biztos forrásból származik. És ismertek persze más fideszes vezetésű önkormányzatok is, akik ebben az évben határoztak el jelentős összegű kötvénykibocsátást, lásd Zugló vagy a XVIII. kerület.

– Államtitkár úr! Mindez több szempontból is aggályos. Egyrészről el kellene dönteni a Fideszen belül, hogy az önkormányzati kötvénykibocsátás és az ezzel vállalt hosszú távú eladósodás helyes-e egy sem. Ha ország-világ előtt azt szajkózza egy párt, hogy minden bajok oka az eladósodás, akkor hogyan történhet az meg, hogy egyes fideszes vezetésű önkormányzatok saját elveikkel szembemenve maguk hajtják a fejüket igába, és előkészítetlen, pontos kalkulációkat és felhasználási tervet sem tartalmazó ad hoc döntéseket hozzanak a várható változások kijátszására?

– Államtitkár úr! Az LMP az önkormányzatok kötvénykibocsátása, hitelfelvétele kérdésében a felelős gazdálkodás pártján áll. Az ilyen súlyú, az önkormányzatok költségvetését évtizedekre meghatározó döntések nem hozhatóak meg a helyiek feje fölött aktív részvételük, döntésük nélkül. Önmagában egy jelentős társadalmi haszonnal járó, fenntartható és biztosan finanszírozható beruházás esetében nem tartjuk ördögtől valónak akár a kötvénykibocsátást sem, de ehhez olyan szabályozási környezet szükséges, amely kiszűri a felelőtlen eladósodást. Kérdezem:

• Megtudhatja-e minden érintett, mire készül a kormány az önkormányzatok kötvénykibocsátásának korlátozása érdekében, vagy ez az információ csak a bennfentes önkormányzatok részére férhető hozzá?
• Megengedhetőnek tartja-e a várható intézkedések fideszes önkormányzatok általi kijátszását?
• Van-e válasza a kormánynak ezekre a kérdésekre?

+

TÁLLAI ANDRÁS, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Először: nem a sajtóból kell értesülni arról, hogy a kötvénykibocsátást szigorítani szeretné a kormányzat, illetve az Országgyűlés, hanem itt kell lenni az alaptörvény parlamenti vitáján, illetve a szavazásán, és abból megtudja. A másodszor: nem fogadom el azt az állítását, hogy nem küldtük meg az érdekszövetségeknek az ezzel kapcsolatos véleményünket. Éppen egy hete kapták meg az önkormányzati érdekszövetségek, és az önök frakciója is, hogy az új törvényjavaslatban mit szeretne a kormányzat, illetve a Belügyminisztérium mit fog a parlament elé terjeszteni. Rossz az az információja is, hogy Hajdúszoboszlón a kormányzat bennfentes információt adott át a frakcióban lévő polgármestereknek, mert ha hiszi, ha nem, Hajdúszoboszlón ez a kérdés szóba sem került. De nem helyes az az információja sem, hogy Zuglóban kötvénykibocsátásról döntöttek, egyáltalán semmilyen szándéka nincs Budapesten a XVIII. kerületnek arra vonatkozóan, hogy kötvényt szeretne kibocsátani. Tehát az interpellációjában elég komoly csúsztatásokat, illetve valótlanságokat állított. Érthetetlen az a felvetése is, hogy kijátszanak egy olyan jogszabályt, amely még nem is létezik. Ez a szigorítás, ez a korlátozás ugyanis majd csak 2012. január 1-jén fog - vélhetően - hatályba lépni. Összesen 14 esetben bocsátottak ki kötvényt ebben az évben az önkormányzatok. Ebben benne van Szeged MSZP-s városvezetése is és több független önkormányzat is. Sajnos, LMP-sről nem tudok beszámolni, mert nem tudok olyan önkormányzatról vagy polgármesterről, amelyet LMP-s többség vagy LMP-s polgármester vezetne az országban.

– Képviselő úr! Önök is egyetértenek azzal, hogy az a tendencia, amely az országban kialakult, nem jó. 2006-ban az önkormányzatoknak még csak 487 milliárd volt az adósságállománya, a hitel és a kötvény révén, sajnos, 2010 decemberében ez már több mint a háromszorosát, az 1200 milliárdot is meghaladta. Ennek több oka is volt: egyrészt a szabályozatlanság, másrészt az önkormányzatok alulfinanszírozottsága, harmadrészt az európai uniós fejlesztésekhez való önerő biztosítása, a negyedik pedig a tartalékolási célú vagy forgatási célú igénybevétel. Valóban, az alaptörvény kimondja: szigorítani szükséges és adott esetben a kormány engedélyéhez kell kötni az önkormányzatok eladósodását, illetve a kötvénykibocsátás kötelezettségvállalását. Az önkormányzati törvény tervezetének két passzusa is foglalkozik ezzel.

– Képviselő úr! Nem igazán értem a kérdését már csak azért sem, hiszen önök a koncepciójukban azt írják: az önkormányzat gazdálkodási méretéhez, a költségvetés nagyságához, az adósságszolgálati képességhez kötődő szabályozók felállításával megfelelő korlátok közé kell szorítani az eladósodást. Tehát önök alapvetően egyetértenek ezzel a szabályozással, úgyhogy önt is arra kérem, hogy támogassa majd, amikor a benyújtott törvényjavaslatban ugyanezt az elképzelést meg fogja találni. Végül, javaslom még: ha megír egy interpellációt szeptember 21-én azt ne olvassa fel október 17-én, mert sok dolog már nem aktuális abból.

+

SZILÁGYI PÉTER: – Államtitkár úr! Sajnos a helyzet még szomorúbb, mint ahogy mi azt feltételeztük volna. Elfogadtak egy olyan alaptörvényt, amely szigorítani kívánja a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátások lehetőségét, és ennek tudatában azok, akik igent nyomtak, mégis kibocsátották ezeket a kötvényeket. De ezt a választ nem is nekünk kell elfogadni, hanem majd a népszavazásra bocsátott hitelfelvételi kérdésnél a választópolgároknak kell eldönteni, hogy tudnak-e támogatni ilyen felelőtlen fideszes kezdeményezést.

 (A képviselő úr nem, az Országgyűlés 195 igen szavazattal, 87 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az államtitkári választ.)

Hajléktalan-bűnözés?

STEINER PÁL (MSZP): – Államtitkár úr! Nyilvánvalóan ön előtt is ismert az a tény, hogy a főváros omnipotens főpolgármestere megalkotta a hajléktalan-bűnözés fogalmát. Jogszabályokat fogadtatott el, és kezdeményezte továbbiak megalkotását is. Olyan intézkedéseket tett – az ombudsman felhívása ellenére –, amelyek alkotmányos jogaikban korlátozzák szerencsétlen sorsú, hajléktalan honfitársainkat. Kérdem öntől:

• A Belügyminisztérium és a rendőrség adatai, szakmai tapasztalatai alapján megállapítható-e a hajléktalanbűnözés fogalma?
• Valósak-e azok a hírek, amelyek szerint az ön munkatársai olyan, csukdaprogramnak nevezett projektet készítenek elő, amely alapján bűntelen magyar állampolgárokat az illegális bevándorlókra vonatkozó szabályok szerint kezelnek majd, és csupán hajléktalanságuk okán tartanak őrizet alatt?

• Ön szerint lehet a nyomort rendészeti eszközökkel megszüntetni?
• Milyen ez az út?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A szocialista kormányok időszaka alatt semmi sem történt a hajléktalanprobléma megoldása érdekében. A nemzeti együttműködés programjában a kormány arra tett vállalást, hogy helyreállítja a rendet és a közbiztonságot. A hajléktalanság melegágya lehet különböző bűncselekmények elkövetésének, ezért e kérdésben is rendet kell tenni.

– Képviselő úr! Végzetes hiba a szegények és a törvényeket be nem tartó hajléktalanok összemosása. Törvénytisztelő emberek nem használják illemhelynek az utcát, nem zavarják az arra járókat, nem kéregetnek és nem kötekednek. A közösségi együttélés szabályait mindenkinek be kell tartania! A kormány és az önkormányzatok célja az, hogy visszaadjuk a közterületet a törvénytisztelő embereknek. Aki ennek megfelelően jár el, az nem büntetendő, rajtuk segíteni kell. Ezért a Belügyminisztérium a fővárossal és a kerületekkel is együttműködve megállapodott arról, hogy a közeljövőben három új szálló nyílik Budapesten, ahol rendőri felügyelet mellett egészségügyi ellátásban is részesülhetnek a hajléktalanok. Lehetőséget adunk arra, hogy visszatérhessenek a társadalomba, később rendeződjön az állapotuk, és munkát is végezhessenek. A hajléktalanügy kezelése több százmillió forint forrást igényel az önkormányzatok és a kormány részéről egyaránt. A szocialista álhumanizmussal szemben - hiszen a nagy ígéretek ellenére, soha semmit nem tettek kormányzásuk alatt a megoldás érdekében - most olyan helyzet áll elő, amely reális esélyt kínál arra, hogy a hajléktalan-kérdést hosszú távra megoldjuk.

– Képviselő úr! A törvényeknek a becsületes, törvénytisztelő embereket kell védeniük, senki nem állhat a törvények felett, sem azon kívül. Ha önnek fontos a hajléktalanok sorsa, ha önnek fontos az, hogy ebben a fontos társadalmi kérdésben hosszú távú megoldás szülessen, akkor kérem önt arra, hogy fogadja el a válaszomat.

+

STEINER PÁL: – Államtitkár úr! Ön pontosan olyan cinikus, amilyen az egész kormánya. Beismerte most, hogy a kormány rendőri felügyelet alá akarja helyezni ezeket az embereket, ami nagyon régen és nagyon más rendszerben volt divat, ön még biztosan emlékszik rá. Azt is beismerte, hogy a kormány számára a hajléktalanok nem részei a nemzeti együttműködés rendszerének, csupán társadalmi valóság. A humanizmus teljes mellőzése mellett, zaklatják, üldözik őket az utcákon, és most - mint kiderült -, rendőri felügyelet alá akarják őket helyezni, 800 milliót kívánnak elkölteni az úgynevezett otthonokra.

 (A képviselő úr nem, az Országgyűlés 199 igen szavazattal, 93 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett az államtitkári választ elfogadta.)

Miért nem törődik a kormány a kisemberek anyagi gondjaival, és miért mindig csak a gazdagokon próbál segíteni?

VOLNER JÁNOS (Jobbik): – Államtitkár úr! Önök úgy kerültek kormányra, hogy a választások előtt többször is hangsúlyozták, hogy a szocialisták megszorító politikájának véget fognak vetni. Ezzel a hamis ígérettel kicsalták a választópolgárok millióinak szavazatait. Az egykulcsos adórendszert például, 2010 elején, még családellenesnek, neoliberálisnak, elítélendőnek titulálták. Leszögezték: ha Fidesz-kormány lesz, akkor nem lesz egykulcsos adórendszer Magyarországon. Ehhez képest természetesen bevezették. Csak önök tudják megmondani, hogy mi szükség volt erre a neoliberális gazdasági fordulatra, és miért verték át az embereket.

– Államtitkár úr! Az adóhivatal jövedelmi statisztikáiból megállapítható: az önök intézkedései bizonyíthatóan, számokkal alátámaszthatóan, maximum a munkavállalók 15 százaléka számára jelentettek adóelőnyt, az összes többi ember, a munkavállalók 85 százaléka, a nyugdíjasok és az ellátásból kirekesztettek egyaránt rosszul jártak az önök adóelképzeléseivel. Az oktatásban és az egészségügyben például 2011 első félévében a statisztikai adatok alapján 50 ezer forinttal kevesebbet kerestek az emberek, mint korábban. Ehhez képest a pénzügyi szférában 300 ezer forintos többletjövedelmet regisztrálhattak az ott dolgozók. Nem történt tehát egyéb, mint hogy önök a pénzügyi szféra, a bankárkaszt javára jövedelemátcsoportosítást hajtottak végre, melynek az átlagos anyagi helyzetű vagy a szegény emberek viselik minden terhét és következményét.

– Államtitkár úr! 2009-ben, amikor a gazdasági válság a mélypontján volt, Szijjártó Péter és Orbán Viktor karöltve beszéltek arról, hogy az üzemanyagok jövedéki adóját azonnal csökkentenie kellene a kormánynak. Akkor még 320 forint körül járt a benzinár. És mit tettek: nemhogy nem csökkentették, hanem még növelték is az üzemanyagok jövedéki adóját, ezzel egyre több embert kergetnek kilátástalan helyzetbe, nincstelenségbe. Kérdezem:

• Mikor kerekedik önökben felül az emberi jóérzés?
• Mikor látják be, hogy ez a gazdaságpolitika tarthatatlan?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Lehet, hogy elkerülte a figyelmét a KSH felmérése, amely szerint 2011 első félévében 9 százalékkal nőttek a kétgyermekesek és 17 százalékkal a háromgyermekesek reálkeresetei. Aligha hinném, hogy ezt - ahogy ön említette - családellenes, neoliberális egykulcsos adónak lehetne nevezni, amely tönkreteszi a középosztályt. Azt pedig nagyon remélem, hogy ideológiai okokból nem szeretné ezt elvenni a magyar családoktól. Ez az adórendszer ugyanis kifejezetten a családosokat segíti.

– Képviselő úr! A kormány azt vállalta, hogy egymillió munkahelyet teremt tíz év alatt. Vállalta, hogy rendet teremt a gazdaságban, segít annak, aki dolgozni szeretne, segít kilépni az adósságcsapdából, és vállalta azt is, hogy élhető világot teremt azok számára, akik jövőt látnak Magyarországban. Igen, elindítottuk az Új Széchenyi-tervet. 81 százalékról GDP-arányosan 73 százalékra csökkentjük az államadósságot. Bevezettük az arányos jövedelemadózást, ami nagyon fontos a gazdaság kifehérítése szempontjából. Ez egyfajta bizalmat jelent. Az állam bízik polgáraiban, náluk hagyja a megtermelt jövedelmet. Ennek következtében a reáljövedelmek az elmúlt fél évben átlagosan 4 százalékkal emelkedtek. A devizahitelesek segítéséről is már minden adóscsoport számára van egyfajta megoldás.

– Képviselő úr! Említette a nehezebb sorsú embereket: központi ármegállapítást vezetünk be nemcsak az áram, a gáz, de a szemétszállítás, csatorna-, vízellátás esetében is. Csökkentettük a vállalkozásokra rakódó társasági adót. Eddig 44 ezer új munkahely jött létre. Nyilvánvalóan az egymillióig még hosszú út vezet, éppen ezért a Start-munkaprogramot is elindítjuk. Ezzel szemben, tisztelt képviselő úr, az a megalapozott gyanúm, hogy az önök javaslatai, melyek célja az államadósság átütemezése, a devizaadósság azonnali forintosítása, vagy a segélyen alapuló foglalkoztatáspolitika,  sem a középosztálynak, sem a szegényebb rétegeknek nem segít, nem szolgálja az ország érdekeit.

+

VOLNER JÁNOS: – Államtitkár úr! A magyar emberek nem hülyék! Ki tudják számolni azt, hogy ha idén kevesebb lett a jövedelmük, akkor rosszul jártak ezzel az adórendszerrel, és a könyvelőknek is van annyi szakértelmük, hogy kiszámolják a jövő évi adóváltozásokat, melyből már most látható, hogy a lakosságnak tovább fog romlani a helyzete. Önök sikeresen bebetonozták a luxusprofitot hatósági árak formájában a magyar energia- és közműszektorban a szocialisták idején létrehozott cégek javára, és most ezt tüntetik fel eredményként.  Ez minden államtitkár úr, ez nem nemzeti politika!

(A képviselő úr a választ nem, az Országgyűlés 208 igen szavazattal, 94 nem ellenében, tartózkodás nélkül az államtitkári választ elfogadta.)