Vatikáni források szerint nemsokára XVI. Benedek pápa apostoli látogatást tesz Mexikóban és Kubában, hogy folytassa elődje, II. János Pál pápa 14 évvel ezelőtti karib-térségi látogatását. Kubában már nem Fidel Castro az elnök, hanem testvére, Raul Castro, aki diplomáciai úton kieszközölte, hogy a katolikus egyházfő tegye lehetővé Fidel számára a találkozást vele. Ennek indoka, hogy a „tékozló fiú” szeretne visszatérni a katolikus egyházba, ahol ifjúkorában a jezsuitáknál kapta a nevelést. (Havanna/Róma vaticaninsider.lastampa.it)
Az exkommunikáló, kitagadó dekrétumot először XXIII. János pápa elődje hozta meg, majd ezt VI. Pál pápa is érvényben tartotta. Az exkommunikáció érvényben tartásáért Mgr. Dino Staffa érsek, a Szemináriumok Pápai Kongregációjának titkára kardoskodott eredményesen. Nem annyira kommunista-ellenességből, mint kánonjogi elkötelezettségből. Érvelése szerint valójában Fidel Castro önmagát rekesztette ki a katolikus egyházból azzal, hogy a püspökök és az egyház ellen erőszakosan lépett fel Kubában. Számára azzal telt be a pohár, hogy 1962-ben szabályosan elűzte Kubából Eduardo Roza Masvidel püspököt és 135 katolikus papját. Kúriai körök igyekeztek nyomást gyakorolni Roncalli, XXIII. János pápára, hogy nyilvánosan erősítse meg a „legfőbb vezér” kitagadásáról szóló dekrétumot, de ő ebbe nem ment bele, vélhetően azért, hogy fenntartsa a reményt a Castro-kormány és a kubai egyház közötti kapcsolatok javítására. Mindesetre 1962 november 14-én, röviddel a világháborús feszültséget okozó, Kubába irányuló szovjet rakétaszállítások után Roncalli pápa fogadta a szigetország néhány püspökét. Naplójába a látogatás után bejegyezte: „A kubai püspökök látogatásuk során tájékoztattak az országban kialakult súlyos helyzetről…Óh, mekkora szükség van most az imára érettük!”. Azóta fél évszázad telt el. Elég idő ahhoz, hogy a tékozló fiúban megérlelődjék a hazatérés vágya. Mi lesz XVI. Benedek pápa döntése, s kitart-e elhatározása mellett Fidel Castro? Majd meglátjuk…
Írta: Dr. Békefy Lajos
