Mi, mai ötvenesek-hatvanasok úgy nőttünk föl, hogy gyerekkorunknak élvezettel „fogyasztott” történetünk volt Twist Olivér, Copperfield Dávid históriája, meg a Karácsonyi ének, a Kis Dorrit vagy a Pikwick Klub. E feledhetetlen könyvek írójára, Charles Dickensre (1812-1870) emlékezett a világ az elmúlt napokban, hetekben. Ma is élő népszerűségét jelzi, hogy Japánban baráti társaságot alakítottak életműve megismertetésére és ápolására, nálunk a Karácsonyi ének rovásírással is megjelent. A Brit Királyi Pénzverde az évfordulóra portréjával díszített kétfontos érmét veretett, szülővárosa, Portsmouth pedig szobrot állít emlékére. W. Raban filmet forgatott Hajléktalan árnyak címmel, melynek szövege Dickenstől származik, s jelzi, hogy bizonyos élethelyzetek 200 éve sem változtak. Írásaiból számos film, és tv-játék született. Mi most a nálunk kevésbé ismert kis novellája, a Mi Urunk élete c. művének rövid bemutatásával, s néhány közmondásszerű gondolata közreadásával emlékezünk az egyik legnagyobb brit íróra. Forrás: christianitytoday.com; washingtonpost.com; pro-medienmagazin.de; sonntagsblatt.bayern.de; literaturmarkt.info;
Hatása Disneylandig és Potterig
„Világméretben páratlanként” aposztrofálja Dickenst egyik mai német kritikusa, aki szerint nélküle nem született volna meg Disneyland komikus mesevilága, de még csak Harry Potter sem. Ehhez a hatáshoz az kellett, hogy versenyt fusson az idővel, s az irodalom valóságos robotosaként dolgozza végig élete 58 évét. A modern regényírás úttörőjeként ő hozta be az irodalomba a folytatólagos históriákat. És ő volt az, akinek Anglia máig köszönheti a modern karácsonyi ünnepet, s azt a sajátos gondolatot, hogy ez az ünnep a családi bensőségesség, az együttes Megváltóra gondolás emelkedett pillanata a vágtató időben. Az sem volt semmi, hogy 1838-ban ő indítja el a Daily News című napilapot, de sokoldalú egyéniségéből futotta arra is, hogy színészként is fellépjen, vérbeli pedagógusként pedig nevelési tanácsadó előadásokat tartson.
A szegények pártfogója, reformer – Tégy jót, csak ne beszélj róla!
Novelláiból, regényeiből kiolvasható a gyermekek iránti szeretete. Különleges érzéke volt ahhoz, hogy mélyen belelásson „jó” és „rossz” gyerekek lelkivilágába egyaránt. A korabeli brit sajtóban a gyermekmunkát támadta, cikkezett a szegénység elleni törvényről és küzdött a gyermekbűnözés ellen. Szociális reformokat követelt, gyermekkórház felállítását javasolta, árvaházat, közkönyvtárat sürgetett. Mély keresztyén hite, ami a Bibliából táplálkozott, s nem annyira egyháza praxisából, a szegények és a megvetettek pártfogójává, irodalmi védőjévé avatta. Az, hogy minderről ma olyan keveset tudunk, valószínűleg összefügghet Dickens jelmondatával: „Tégy annyi jót, amennyit csak tudsz, s beszélj erről olyan keveset, amennyire csak lehetséges”.
A mi Urunk élete – elbeszélés családi használatra?
A Washington Postban az évfordulóra publikálta írását Peggy Fletcher Stack Dickens és a vallás címmel, s egyik amerikai értékelőjét idézi, aki szerint a novellista Dickens mélyen hitt a keresztyénség morális értékeiben, az önfeláldozásban, a jótékonykodásban, a könyörületességben és a megbocsátásban, s ezeket az értékeket testesítette meg hőseiben és hősnőiben. Máskor ezek visszataszító, megdöbbentő hiányát tárta fel negatív figuráiban. Az írónak mégis leginkább maradandó vallási témájú munkája a Mi Urunk élete, amit az emberiesség és az erkölcsi oktatás kiskátéjának is szeretnek nevezni. Van, aki az Újszövetség egyszerűsített változatát látja benne, amit az író gyermekei számára alkotott 1849-ben. Az első kiadásra 1934-ben került sor, amit fia, Sir Henry F. Dickens készített elő. Az első kiadás előszavát Lady Dickens fogalmazta, melyben leírja: a szerző személyes gondolatait jegyezte le benne Jézusról, szívének hódolatával és mély áhítattal. Bár 21 évvel halála előtt írta, mégsem engedte, hogy kiadják, jóllehet minden karácsonykor, de év közben is sokszor olvasott fel családi körben az evangéliumi történetből. A benne adott jézusi példára mint isteni példázatra leveleiben is többször hivatkozott. Csaknem egy évszázad telt el „az elragadó könyvecske” – így becézte Christopher fia a könyvecskét - megírása és megjelentetése között. A sorokban és a sorok között ott vannak Dickens gondolatai a keresztyén vallásról, üzenetei nem csak a fiatal olvasóknak, és nem a szűk családi körnek szólnak. Isten jó üzenetének (good news of God) mélységeit közvetlen, egyszerű stílusban fogalmazza meg, érzékeltetve, milyen nagy nevelői ereje van ennek a történetnek, s milyen közel kerülhetnek azok a gyermeklélekhez, akik Jézus történetét befogadják és továbbadják. Mélyen belelátott az emberekbe, röntgenszeme, lézer-lelke volt, amire az evangéliumon iskolázott emberismeret révén tett szert. A Lélek tisztánlátást adó erejével áthatolt az álságos vagy szépítgető emberi maszkokon. Jézust követő hívő jelleme egyszerre volt meghökkentő, de vonzó is, mert a szeretet bölcsessége hatotta át. Olyan valaki volt, akire ma is nagy szükségünk lenne.
Írta: Dr. Békefy Lajos
Charles Dickens gondolataiból
Az Újszövetség a legjobb könyv, melyet valaha ismert vagy ismerni fog a világ.
Az embereknek jóleshet, ha karácsony napján eszükbe jut az, aki talpra állította a bénákat, és visszaadta a vakoknak a látásukat.
Jó néha gyereknek lenni, és mikor lenne jobb, mint karácsonykor, hiszen gyermek volt az ünnep fenséges alapítója is.
