A Nemzeti Eszközkezelőről szóló törvényjavaslat célja, hogy gondoskodjon a szociálisan rászoruló hiteladósok lakhatásáról – mondta Cséfalvay Zoltán államtitkár expozéjában az Országgyűlésben. A kormánypártok támogatják a javaslatot, az ellenzék szerint az csak egy szűk rétegen segít. Aradszki András azt emelte ki, a javaslat egy logikus sorozatba illeszkedik, amelyben a kormány a devizahitelesek több rétegének dolgozott ki különféle megoldási lehetőségeket.
Aradszki András, a KDNP vezérszónoka azt emelte ki, a javaslat egy logikus megoldási sorozatba illeszkedik, amelyben a kormány a devizahitelesek több rétegének dolgozott ki különféle megoldási lehetőségeket. Hangsúlyozta: a javaslat biztosítja, hogy ne luxusingatlanok, hanem a lakhatáshoz ténylegesen szükséges lakóingatlanok tulajdonosainak nyújtson a társadalom segítséget. Ennek érdekében korlátozzák az ingatlan forgalmi értékét, az adós abban az esetben fordulhat az eszközkezelőhöz, ha a Budapesten illetve megyei jogú városban 15 millió forint alatti, egyéb településen, 10 millió forint alatti az ingatlan értéke – nem tette hozzá.
Közölte: szintén feltétel, hogy az adósnak vagy vele egy háztartásában élő házastársának, élettársának szociálisan rászorult személynek kell lennie, és legalább két gyermeket kell nevelnie.
A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról címet viselő javaslat megteremti a Nemzeti Eszközkezelő működésének feltételeit. Az eszközkezelő a szociálisan rászoruló hiteladósok ingatlanát vásárolná meg, biztosítva számukra, hogy kedvezményes bérleti díj ellenében továbbra is ott lakhassanak – mondta el Cséfalvay Zoltán.
Az államtitkár közölte: a törvényjavaslat arra épül, hogy a kialakult nehéz helyzet megoldásában minden fél, azaz a hitelező, az adós és az állam is vállaljon részt. Mint mondta, a hitelező pénzügyi intézmény a jelzáloggal terhelt ingatlan hitelszerződésben megállapított forgalmi értékének – az ingatlan településtípusától függően – 35-55 százalékát kaphatja meg vételárként, és véglegesen elengedi a hiteladóssal szemben fennálló követelésének a vételárat meghaladó részét. A hiteladós a továbbiakban nem tulajdonos, hanem bérlő lesz, a Nemzeti Eszközkezelő tulajdonába tehermentes ingatlanok kerülnek.
A legnehezebb helyzetben lévő családokon segít a kormány
Zsigó Róbert, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a kormány a törvényjavaslattal legnehezebb helyzetben lévő adósokon segít. Mint mondta, ha több forrás állna rendelkezésre, akkor több embernek tudnának segíteni, ugyanakkor a kormány felelőssége, hogy Magyarország gazdasági lehetőségeivel összhangban terjesszen elő javaslatokat.
A politikus a javaslat lényeges elemének nevezte, hogy az állam tehermentes tulajdonjogot szerez az ingatlan felett, illetve, hogy az adós visszavásárolhatja ingatlanát. Mint mondta, önmagában nem csodaszer a Nemzeti Eszközkezelő, de emellett a kormányváltás óta az Országgyűlés sok intézkedést tett már a devizahitelesek megsegítése érdekében.
A 2012-es a függetlenség költségvetése
A 2012-es költségvetés részletes vitájával folytatódott az Országgyűlés csütörtöki ülése. Az ellenzéki képviselők számos ponton módosítanák a büdzsét, amelyet a szocialisták szerint mindenképpen módosítani kell majd, míg az kormánypárti felszólalók a javaslat jelenlegi formáját dicsérték.
Tarnai Richárd, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőjének álláspontja szerint két út áll az ország előtt, az egyik az „IMF lélegeztetőgépére” való rákötés, a másik pedig a függetlenség, és a kormány az utóbbit választotta: a 2012-es költségvetés a függetlenség költségvetése. A függetlenséget a kereszténydemokrata képviselő szerint az Új Széchenyi Terv – amely támogatást biztosít a beruházásoknak –, az államigazgatás és azon belül a kormányhivatalok egyszerűsítése, átláthatóbbá és olcsóbbá tétele, valamint egyes konkrét költségvetési intézkedések – például az Országvédelmi Alap létrehozása – szolgálják a 2012-es büdzsében. Tarnai Richárd hangsúlyozta: az egyes intézkedések legfőbb célja az államadósság csökkentése, amely az elsődleges eszköz lehet az ország függetlenségének kivívása érdekében.
Seszták Oszkár a KDNP országgyűlési képviselője méltatta a kormányt, amiért a 2012-ben is tovább folytatja a spórolást saját magán, valamint, hogy mindent megtesz a devizahitelesek megsegítése érdekében. Emellett a kormánypárti képviselő kiemelte a Start-munkaprogram fontosságát a 2012-es évre nézve, amely szerinte rengeteg embernek biztosíthat majd új kezdetet.
Nem vonható el forrás az Országvédelmi Alapból
Fejér Andor, a Fidesz képviselője 6,2 milliárd forint átcsoportosításáról beszélt a környezetvédelmi kárelhárításra, amellyel további szerződésben vállalt kötelezettségeket lehetne teljesíteni például a simontornyai bőrgyár esetében.
Román István fideszes politikus hozzászólásában az Országvédelmi Alap fontosságát hangsúlyozta, szerinte ugyanis a nemzetközi folyamatok indokolják egy ilyen mértékű tartalék létezését, ezért az ezt „megcsapolni” kívánó módosító indítványok – mint mondta – „nem lesznek támogathatók”.
Frakciótársa, Kozma Péter ahhoz a módosító indítványokhoz kért támogatást, amely a bíróságoknak plusz 2,5 milliárd forint juttatást adna, mivel a bírósági szervezetek 2012-re várható átalakítása „szükségszerűen extra költségekkel jár”. Érvelt amellett a javaslat mellett is, amely az Alkotmánybíróság (Ab) keretét növelné 90 millió forinttal elsősorban a testület létszámának növekedése miatt.
Több forrást javasol a KDNP a gyermekonkológiának
A kulturális, környezetvédelmi, egészségügyi és nemzetpolitikai célokra javasoltak plusz forrásokat a képviselők a 2012-es költségvetés részletes vitájában.
Stágel Bence, a KDNP képviselője a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat számára csoportosítana át 20 millió forintot a költségvetésben. Mint mondta, a hálózat a 18 év alatti rákbetegek számára biztosít szakellátást. A politikus gyermekvédelmi lakásalap forrásnövelését is javasolta.
Sáringer-Kenyeres Tamás kereszténydemokrata képviselő a turisztikailag kiemelt területek szúnyogirtására javasolt forrásokat.
A Fidesz a Magyar Ifjúsági Konferenciát, az otthonteremtést és a közösségi közlekedést támogatná
Potápi Árpád fideszes képviselő azt mondta, a jövő évi költségvetés biztosítja a határon túli magyarság támogatását, újra működik a Magyar Állandó Értekezlet és a Kárpát-Medencei Képviselők Fóruma (KMKF)is. A KMKF forrásait hiányoló felvetésekre azt mondta, a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseletéért Alapítvány támogatásán keresztül 44,3 millió forintot kap a fórum. Potápi Árpád azt javasolta, hogy a Magyar Ifjúsági Konferencia támogatása emelkedjen meg 15,5 millió forinttal.
A szintén fideszes Gajda Róbert, a Fidesz politikusa azt javasolta, hogy növeljék meg az otthonteremtési támogatás előirányzatát. A módosító javaslatok közül kiemelte a szabadidősportra vonatkozó előirányzat emelését.
Tóth Józse, a Fidesz országgyűlési képviselője fővárosi és helyi közösségi közlekedés támogatása kapcsán kérte annak a módosító indítványnak a támogatását, amely 3,6 milliárdról 8,6 milliárd forintra nő az erre szánt keret, ebből a megyei jogú városok a helyi közforgalmú közlekedési vállalatoknak adhatnának 7,7 milliót, a többi pedig a kisebb településeknek jutna.
Hirt Ferenc, fideszes képviselő ahhoz a módosító indítványához kért támogatást, amely az értelmi fogyatékosok, a siketek és nagyothallók, a mozgáskorlátozottak, a vakok és gyengénlátók, a szervátültetettek, az autisták és az értelmi sérültek érdekképviseleteinek támogatását pontosítaná a 2012-es büdzsében. Szót emelt az önkormányzati tűzoltóságok támogatásának 500 millió forintos emelése és az erdei kisvasutak támogatásának növelése mellett.
Igen a Magyar Turizmus Zrt. marketing tevékenységének támogatására
Aradszki András, a kDNP álláspontját ismertetve a Pest megyei bíróság épületének javítását célzó indítvány mellett érvelt. Mint mondta, húsz éve áldatlan állapotok között dolgoznak a bírók, nem lehet normális tárgyalásokat folytatni, az ügyfelek egymás sarkába érnek. Kiemelte azt a javaslatot is, amely 2 milliárd forinttal növelné a Magyar Turizmus Zrt. marketing-kommunikációs tevékenységét. Kitért Harrach Péter indítványára is, amely 20 millióval növelné az erdei kisvasutak támogatását.
Az IMF-fel folytatott tárgyalás is napirendre került
A parlamenti vitában is napirendre került az a hír, hogy a kormány megkezdi a tárgyalásokat egy új típusú együttműködésről a Nemzetközi Valutalappal. Elsőként a szocialista Gőgös Zoltán szólt hozzá, aki jelezte, hogy a hírre a forint azonnal erősödni kezdett.
A független Szűcs Erika azt mondta, hogy nem jelent gyökeresen más gazdaságpolitikát az, ha a piacról finanszírozzák az országot, mint az, amikor az ország együttműködik az IMF-fel. Hozzátette, hogy az előbbi viszont drágább és több bizonytalanságot hordoz magában.
Aradszki András, a KDNP képviselője úgy fogalmazott, hogy 2008-ban „Magyarország segélykiáltásával volt tele Európa” és akkor az ország kénytelen volt elfogadni az IMF ajánlatát. Hozzátette, hogy azóta az ország nem szakította meg a szervezettel a kapcsolatot és most a szokásos rend szerint történnek a konzultációk, amelyek eredményeképpen egy kölcsönös érdekeken alapuló megállapodás jöhet majd létre.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország nem segélyt fog kérni, hanem egy biztosítéki rendszert, amelyik lehetővé teszi, hogy a költségvetés nyomán a nemzetgazdaság növekedési pályára álljon.
Seszták Oszkár kereszténydemokrata politikus azt mondta, hogy az IMF-fel a magyar nemzeti érdeknek megfelelően kell tárgyalni és megállapodni. Hangsúlyozta, hogy ezek a tárgyalások teljesen más alapról indulnak, mint a 2008-asok, mert akkor "oda kellett szaladni és segélyt kellett kérni". Kijelentette, hogy az újfajta együttműködés nem csökkenti, hanem növeli az ország pénzügyi-gazdasági függetlenségét.
Sáringer-Kenyeres Tamás a KDNP képviselője azt mondta, hogy kettős érzés van benne, mert hetek óta érezni lehetett azt a Magyarországra nehezedő nyomást, amelyik azt akarja elérni, hogy a kormány ne azon az úton haladjon, amelyiken szeretne.
