A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) családbizottságának rendezvényén, amelyet abból az alkalomból tartottak, hogy II. János Pál pápa 30 éve adta ki a Familiaris Consortio kezdetű apostoli buzdítást, az államtitkár kitért arra: az új alkotmányban „benne lesz a család értéke”, és leszögezik, a család „egy férfi és egy nő kapcsolata”.
    
Szólt a családi adókedvezmény rendszeréről is; közlése szerint ez már az első gyermek után is jár a szülőknek, mert „a gyermek felnevelése nem lehet egyenlő a szegénység vállalásával”. A kormány intézkedései közé sorolta, hogy visszaállították a három évig járó gyermekgondozási segélyt (gyes), és bevezették az örökbefogadói gyest.
    
Az abortusz elkerülése érdekében fontosnak nevezte a megelőzést, a fiatalok felkészítését és a „nyílt beszédet”, ugyanis – mint mondta - fel kell hívni a figyelmet arra, hogy „ez a beavatkozás lelki és fizikai sérülést okoz, és visszafordíthatatlan egészségügyi károsodást is okozhat”. Rámutatott arra, hogy művi vetélés végrehajtása után sokkal több esetben születnek fogyatékossággal gyermekek.
    
A szenvedélybetegséggel élőkkel kapcsolatban megjegyezte: minden intézményben, ahol előfordulhatnak ilyen emberek, nagy a felelősség, hogy őket „időben észrevegyék”. A szenvedélybetegség „oly mértékben rombolja a családok együttlétét, hogy ennek következtében sokkal nagyobb munka hárul az egész országra” – fogalmazott az államtitkár.
    
Soltész Miklós elmondta: Európában egy felmérés szerint a nők mintegy 30 százaléka képzeli el úgy az anyaságot, hogy „minél többet van együtt otthon a gyermekével”. A nők fele a munkát és az anyaságot össze akarja egyeztetni, fél-egy éven belül a szülés után vissza akar menni dolgozni. Utóbbi tény arra mutat rá, hogy a családok megélhetéséhez sokszor nem elég egyedül az édesapa keresete. A nők további, hozzávetőleg 20 százaléka csak a karrierre helyezi a hangsúlyt, a gyermekvállalás nem szerepel céljaik között – mutatott rá.
    
A nők egyre magasabb végzettséget szereznek napjainkban, ezért is fordul elő az, hogy mihamarabb vissza akarnak menni a munkába; ezekhez a viszonyokhoz kell igazítani a családpolitikát – fűzte hozzá Soltész Miklós.

+

Családi programok a szegedi Katolikus Házban

Átadták a szegedi Katolikus Házat, amely az egyház és társadalom között építene hidat programjaival. Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához közeli időpontra időzítették a szegedi Katolikus Ház avatását. A ház valójában már két éve működik, de – ahogy Kondé Lajos belvárosi plébános mondta – a 2011-es esztendő, amely a család éve, igazán méltó a felszentelésre. Egyúttal egy éves családi programot is indítanak, eddig főként fiatalok találkozó helye volt a ház. Kisrigó László megyéspüspök így fogalmazta meg a hely szellemét:„A megelőzés, ha már bajokról beszélünk, inkább az értékekben való gazdagítás, közösségépítés az élet minden területén, a kultúra, a család, szabadidő keretein belül. A funkció a szándéka, célja ennek a háznak.”

Soltész Miklós, szociális ifjúsági és családügyi államtitkár szerint, sok ehhez hasonló helyre lenne szükség.

„Szinte minden nagyvárosban, de jó lenne ha a kisvárosokban is épülne ilyen otthon, amit itt is láthatunk. Ennek kettős feladata van, egyrészt ki kell sugároznia a közösségek felé és az emberek felé, és nem csak a hívők felé, hanem azok felé is, akik keresnek. Másrészt ezen belül a kisugárzás mellett pedig nagyon-nagy feladatuk, hogy a házasságra, illetve a házasságban felkészítsék az embereket és segítsék. Enélkül a házasságok sokszor válságba kerülnek, illetve a fiatalok meg nem mernek családot alapítani, gyermeket vállalni, és ez a segítség, amit itt meg fog adni ez a ház, bízom benne, hogy hosszú távon is eredményt hoz.”

Kondé Lajos plébános, az egyéves programról annyit elmondott még, hogy ezt négy szakaszra osztják majd. Az elsőben a család íze, majd az útja, az őszi hónapokban a helye, majd végezetül a család alkotói kiteljesedése állnak a központban.